Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-23 / 169. szám
7 2012. JULIUS 23., HÉTFŐ MAGAZINS UTAZAS UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉK« Tavak között megy a kisvasút, amelyről kócsagot, ludat, hattyút is megfigyelhetünk abáló szamár, vagy akár a minket kísérő gólya vagy gyöngytyúk a régi magyar állatokkal, a kisházban lévő kiállítás pedig az állattartással ismerteti meg a látogatókat. Ezt semmiképpen se hagyjuk ki! Szintén nem érdemes kihagyni, mert hasonlóan páratlan élményt nyújt a hortobágyi kisvasút, amely a Hortobágy-Halastó településrészről a halgazdaság tavaihoz visz minket. Olyan tájra érkezünk, amely elképzelhetetlennek tűnik az útról nézve: amerre a szem ellát, víz van. A tavak között megy a kisvasút, és igazán ne csodálkozzunk, ha útközben egy-egy kócsagot, nyári ludat vagy hattyút látunk majd. A végállomásról induló csodás panorámát kínáló kis ösvényen, pallón végigmenve a nádi világot nézhetjük meg, az ott lévő kilátóból pedig szép időben még a távoli hegyeket is láthatjuk. Ha Veszelovszki Balázs A látogatóközponttól nem messze emelkedik a község ökumenikus temploma, amely folyamatosan épül a látogatók adományaiból. Különlegességét az adja, hogy a „Magyar Gulágon” szenvedett és meghalt emberek és hozzátartozóik segítségével és összefogásával épül. 1950 és 1953 között a Hortobágyon 12 helyen volt kényszermunkatábor, a Rákosi-rendszer a déli és a nyugati országrészekből telepítette ki ide az embereket, majd az itteni állami gazdaságokban dolgoztatta-kínoztatta őket. Az áldozatok neveit emléktábla őrzi. A mindmáig fájó sebet pedig csak fokozza, hogy otthonaikba sohasem térhettek vissza, és a borzalmakért senki sem kért tőlük bocsánatot. A község nyugati határában, a hídtól nem mesz- sze egy kereszt is megállásra és az áldozatok előtti fejhajtásra készteti az utazókat. kedvünk van, akár gyalogosan is visszajöhetünk, és megcsodálhatjuk a természetet és az állatvilágot. A Hortobágy világa, a magyar puszta gyermek és felnőtt számára egyaránt örömet kínál! Az érintetlen természet várja ott a látogatóit. Vegyük észre hazánk szépségeit, vegyük észre Magyarország igazi kincseit - amelyek várnak minket, csak fel kell fedeznünk őket! HOWliOKis wusft Nagy írókat ihletett meg a híd lábánál található híres csárda Utunkat hazafelé véve balra találjuk a Pusztai Állatparkot, amely gyermeknek és felnőttnek is egyaránt élményt kínál. Az őshonos magyar állatfajtákat (hogy csak néhányat soroljunk fel: szürkemarha, bivaly, kecske, ló, bárány, galamb) testközelből ismerhetjük meg, és ha az állatokat jó kedvükben találjuk, meg is simogathatjuk őket. A gólyafészekben már a kisgólyák várják a repülés örömét, a messziről kimeg. Átellenben a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontja van. Az itt lévő ingyenes kiállításon a hortobágyi állatvilág tárul a szemünk elé a kitömött állatokkal (madarak, rágcsálók, emlősök), amelyeket közelről meg lehet szemlélni, az emeleten pedig filmeket láthatunk a nemzeti parkról. Ez a kiállítás gyermeknek, felnőttnek egyaránt maradandó élményt nyújt. Bár megyénk sem szűkölködik látnivalókban, és alighanem Salgótarján az ország egyik legszebb természeti környezetben fekvő városa, ha a hegyek-völ- gyek közül kimozdulunk, érdemes hazánk egyik legszebh helyére, a Hortobágyra kirándulni. Áz út kellemes, Tiszafüredet elérve magunk mögött hagyjuk a hegyeket, az Alföld kapujához értünk. A Tisza-tó, ami mellett elhaladunk, megállásra késztet, érdemes is lemenni a partjára. A 33-as úton utazva érdemes jobbra-balra tekinteni - a hosz- szú egyenes szakaszokon még a vezetőnek is megbocsátható ez -, hiszen páratlan panoráma tárul elénk: az út felett szálló szebbnél-szebb madarakat, a gé- meskutakat, az útszéli csárdákat, magát a tájat érdemes megcsodálni. Itt már belépünk a Hortobágyi Nemzeti Park területére, amely hazánk első nemzeti parkja volt, 1973-ban hozták létre. A magyar puszta táji szépsége, növény- és állatvilága, a pásztorélet emlékei miatt 1999-től a Világörökség része. A Hortobágy egyik szélső kapuja a Nyugati-főcsatorna, amelyet 1965-ben adtak át az alföldi területek öntözéséhez (párját, a Keleti-főcsatornát a Hortobágyot elhagyva érhetjük el). Itt már elkezdődik a Hortobágy, még néhány kilométer és a kilenclyukú hídhoz, magához Hortobágy községhez érünk. Ha itt letesszük az autót, és gyalogosan fedezzük fel a tájat, páratlan é 1 m é A község ökumenikus temploma, amely folyamatosan épül a látogatók adományaibó nyékben, szebbnél-szebb látnivalókban lehet részünk. Magyarország leghosszabb kő- hídja a hortobágyi kilenclyukú híd, amely mintegy 170 méter hosszan ível át a Hortobágy folyó felett. 1833-ban adták át, tehát maholnap 180 éves lesz. A híd lábánál található a híres csárda, a rajta lévő emléktábla figyelmeztet: itt járt Petőfi Sándor 1842-ben. Itt született a Hortobágyi korcs- márosné angyalom című vidám, népies helyzetdala. De nem csak ő, hanem Jókai Mór és Móricz Zsigmond is járt itt. Megihlette őket a csárda és a táj, elég, ha a Sárga rózsára, Decsi Sándor, Lacza Ferkó és Klárika szerelmi vívódására gondolunk, vagy az 1940-ben készült filmre, amelyben Klárikát a csodaszép Szörényi Éva alakította. Móricz Zsigmond Komor ló című műve pedig a hortobágyi pásztorok mindennapjait mutatja be, ebből is készült film, Hortobágy címmel 1936-ban, igazi hortobágyi pásztorok főszereplésével. A csárdával szemben megelevenedik a múlt: a Hortobágyi Pásztormúzeumot találjuk, amely 1785-ben épült, a benne lévő kiállításon a pásztorélet mindennapjai elevenednek I * % * i 4 I V ft ■ . . . ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ' ' ' ■ • r r r Ahol az érintetlen termeszét var ........
