Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-20 / 167. szám
5 BELPOLITIKA Elérhető a teljes lehívás ; Budapest. Csak együtt, össze- ; fogva lehet elérni az európai : uniós fejlesztési források teljes és gyors lehívását - hangsúlyozta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke az Uj Szé-; chenyi Terv eredményeit összegző rendezvényen. Petykó Zoltán emlékeztetett arra, hogy 2007-2013 között Magyarország számára 8209 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 85 százalékban euróbán számolt uniós forrás, 15 százaléka forintban kifejezett hazai társfinanszírozás. A zárásig plusz-mínusz 20 forint árfolyammozgással lehet számolni, ami plusz-mínusz 300 milliárd forinttal változ- ; tathatja a keretet. Jelenleg 130 területen 1700 milliárd forint keretre lehet pályázni az Új Széchenyi Terv keretében. Az idén még mintegy 700 milliárd forint keret- J re várható új kiírás, de a teljes lehívás érdekében mintegy 300 milliárd forinttal túl kell vállalni a lehetőséget, így még ebben az évben ezermilliárd forint keretre kell megjelentetni pályázatokat. Az NFÜ elnöke szerint a beérkezett pályázatok száma havi átlagban a kormányváltás óta 45 százalékkal, a támogatott projektek száma 79 százalékkal, a megítélt támogatás havi átlagszáma 23 százalékkal emelkedett, a kifizetett támogatás havi áüaga 230 százalékkal növekedett. Az Európai Bizottság által kifizetett eddigi forrásokat tekintve Magyarország a 27 tagállamból az 5. helyen áll. A gondokról szólva Petykó Zoltán kiemelte: a lehetőségekhez képest mintegy 550 milliárd forint számla nem érkezett be a rendszerbe, és ; gyorsítani kell a kifizetéseket, de van rá esély, hogy 2015 végéig minden operatív program 100 százalékában felhasználja az európai uniós forrásokat. Az LMP arra kéri Ader János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a tranzakciós illetékről elfogadott törvényt, hanem további tárgyalásra küldje vissza az Országgyűlésnek. Scheiring Gábor, a párt ország- gyűlési képviselője úgy vélte: a sárgacsekk-adó újabb terheket rak az emberek és a vállalkozások vállára, jogi aggályokat vet fel és súlyos költségvetési kockázatokat tartalmaz, a remélt bevétel rögtönzésre alapul. Az LMP elutasítja a tranzakciós adó jelenlegi formáját, és a valódi spekulációs tranzakciós adó kivetését kéri számon a kormányon. Vitáznának róla Az MSZP véleménye szerint a költségvetés szakmai és politikai kockázatokat hordoz és aztmég befolyásolni fogják az IMF-tárgyalások eredményei is. A párt ezért azt szeretné, ha a kormányzat a politikai erőkkel és a szakmai szervezetekkel is megvitatná majd azt a szándék- levelet, amelyet a tárgyalások után akar elküldeni a valutaalapnak. Meglátásuk szerint azért volt szükség a „sebtében összetákolt” költségvetésre, hogy a kormány „lobogtathassa a saját bizonyítványát”, amellyel a piacok felé bizonyítja, hogy elkötelezett a hiány tartása mellett. A politikus kijelentette, hogy a büdzsé bevételi oldala labilis, és az egy brutális adópréssel működik. Szavai szerint olyan adóprésről van szó, amelyik 4-500 milliárd forintos plusz adóterhet tesz az emberek nyakába. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az IMF- megállapodás - ha azt megkötik- hogyan befolyásolja a büdzsét- jelentette ki. Az MSZP ezért azt követeli a kormánytól, hogy a politikai és szakmai szervezetekkel is vitassa meg az IMF- nek majdan elküldendő szándéklevelet Tartsák tiszteletben ftldapesi Az Alkotmánybíróság (Ab) döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jog- államiság egyik legfontosabb kritériuma - mondta Paczolay Péter, a testület elnöke a bírák nyugdíjazási szabályainak alkotmányellenességéről szóló Ab-határozat kapcsán. Paczolay Péter elmondta: a testület többsége számára a bírói szolgálati viszonyból való felmentés kapcsán a korábbi 70 éves korhatár radikális, 62-65 évre csökkentése, és az intézkedés gyorsasága volt alkotmányellenes. Fontosnak tartja, a kormány és a törvényhozás ne hagyja figyelmen kívül az alkotmánybírósági határozatban foglaltakat Forrás: ÁSmMtoság Kezelő Ktepont / MTVA Sajtó- *• Fotóarchívum / MTI mfi) umuMíiu I mérd Ft Magyarország IMF-től felvett hitelei (2008. december 31-2011. december 31.) A központi költségvetés IMF-től felvett hitelei 2500 2225,5 2073,5 2102,9 1862,1 11563 ««j 1974,4 7993,7 1872,3 tM támogassa, hogy a főváros kapjon haladékot az előző városvezetés és közgyűlés szocialista, szabad demokrata többsége által, a 4-es metró uniós támogatásának részeként vállalt dugódíj ügyében.- A Fidesz megmentette a várost a dugódíjtól, de ez nem változtat azon, hogy harcolnunk kell azért, hogy a korábbi vállalás negatív következményei, például az uniós támogatás elvesztésének veszélye ne váljon valósággá - szögezte le a főpolgármester. Hozzátette, hogy hamarosan a főváros és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hivatalosan is megkeresi FOTÓ: MT1/KOLLÁNYI PÉTER az Európai Uniót a kérdésben. Szólt arról is, hogy belátható időn belül újra találkozik majd Iryna Ivaschenkóval, az IMF budapesti képviseletének vezetőjével. A találkozón a Nemzetközi Valutaalap mellett részt vett Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság delegációvezetője, a fővárost pedig Tarlós István mellett három helyettese, Bagdy Gábor, György István és Szeneczey Balázs, továbbá Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezér- igazgatója képviselte. Az egyeztetésen képviseltette magát a nemzetgazdasági tárca is. A beszélgetés résztvevői a fővárosi közgyűlés épületében Budapest A budapesti közösségi közlekedés középtávú finanszírozásáról, a városüzemeltetési struktúra átalakításáról, illetve a BKV járműállományáról tájékoztatta egyebek mellett Tarlós István főpolgármester a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) delegációját csütörtökön a Főpolgármesteri Hivatalban. A városvezető a találkozót követően újságíróknak elmondta, hogy a közösségi közlekedés középtávú finanszírozásához gondoskodni kell a behajtási díj pótlásáról, amelyet igyekeznek elsősorban a közigazgatás berkein belül megoldani, hogy se az üzleti szférának, se a lakosságnak ne jelentsen terhet. Jelezte, hogy mindenekelőtt a forrás- megosztás átalakítása jöhet szóba, de ezen kívül természetesen „játszik” az elektronikus jegyrendszer bevezetése, nem zárható ki közművezetékek adója, ami nem a lakosságot érint, valamint a parkolási díjak fővároshoz rendelése. Jelezte, hogy a tárgyalópartnerektől nem hangzott el kritika a város működését illetően, tetszett nekik a városüzemeltetési struktúra átalakítása, a megrendelői, végrehajtói és kontrollszerepek szétválasztása, és az, hogy a BKV működtetésében hatmilli- árd forint megtakarítást tudtak elérni, továbbá határozottan támogatták a buszágazat kiszervezését. A főpolgármester tájékoztatása szerint egyetértés volt abban, hogy az állam olyan mértékben tud kivonulni a közösségi közlekedés finanszírozásából, amilyen ütemben a eltűnnek a költségvetésben mutatkozó lyukak. A városvezető arról is beszámolt, hogy érintették a BKV hiteleinek kérdését, s a delegáció „érdeklődéssel hallgatta azt a hagyatékot”, amelyet az elhasznált, átlagosan 50 éves HÉV-, 40 éves metrószerelvények és 24 éves buszok jelentenek. Tudomásul vették, hogy ennek cseréje hihetetlen nagy teher - tette hozzá. Tarlós István szólt arról is, hogy - bár nem a mostani egyeztetésen résztvevők a döntéshozók a kérdésben - kérte, a delegáció A BKV-ről érdeklődött az IMF Csökkenő államadósság, javuló mutatók Budapest A kormánynak sikerült csökkenő pályára helyezni az államadósságot; ez az Európai Bizottság adatai alapján 2010 és 2013 között csupán öt országnak sikerül, közülük Magyarország a második legnagyobb, 3,4 százalékpontos javulást mutatja - tájékoztat a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, csütörtöki ösz- szegzése. A felelős fiskális politikának köszönhetően 2010-ben 4,2 százalékra csökkent a GDP-arányos deficit, majd tavaly az EU-ban egyedülálló, 4,3 százalékos GDP-ará- nyos többletet ért el Magyarország. Idén - már az Európai Bizottság által is elfogadott - 2,5 százalékos GDP-arányos hiány várható - teszi hozzá a közlemény. A Széli Kálmán Tervvel 2011- ben a kormány olyan átfogó strukturális reformprogramot indított el, amelynek célja a foglalkoztatás bővülésének elősegítése és a magyar gazdaság versenyképességének növelése volt. A magyar gazdasági struktúra javulását a legfrissebb versenyképességi rangsor is alátámasztja: Magyarország a régió országait tekintve a legnagyobb mértékben javított helyezésén. Hosszú idő után a múlt évben sikerült először gazdasági növekedését tekintve az Európai Unió átlaga fölé kerülni. A Széli Kálmán Terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását. A munkaerőpiacon is fontos reformok születtek, amelyekkel a magyar szabályozás lesz az egyik legmodernebb és legrugalmasabb Európában. Emellett a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az előző kormány időszaka alatt devizában súlyosan eladósodott háztartások terhein könnyítsen. HIRDETÉS
