Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-18 / 165. szám

2012. JÚLIUS 18., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐ i Új fénytrükk London. Új módszert fej- ; lesztettek ki kutatók arra, ; hogy visszaverő anyagok mö- ! gé lássanak be, fényképet ké- ! szíthessenek a befagyott ab- ' lak vagy a bőr mögött lévő ; dolgokról, sőt akár a sarkon ; túli területről. Izraeli kutatók ! természetes fényt használtak I kísérleteikben. Az általuk ki- ! fejlesztett térbeli fénymodu- ; látor (SLM) visszaalakítja ; mindazokat a szóródásokat, ! amelyeket a fény a tárgy felü- ! létén elszenvedett.- Ha egy tojásban fejlődő ; embriót akarunk megfigyel- ! ni, miközben a tojáshéj szór- ! ja a fényt, vagy a bőrön aka- 1 runk átlátni, akkor a szóró- í dás a legnagyobb ellensé- ; günk - fejtette ki Járón ; Silberger, az izraeli Weiz- ! mann Intézet kutatója, aki 1 munkatársaival éppen erre a < célra fejlesztette ki a térbeli ; fénymodulátort (SLM). ; Az SLM módosítja a bejövő ! fénysugár fázisát. Hasonlóan ! ahhoz, ahogyan a tengerben a ' hullámok sorozata eléri a ; sziklákat vagy a szörfösöket, a [ fény hullámai is lelassulnak ! vagy más irányba terelődnek, ! amikor szóró anyagra vetül- ! nek. Az SLM pixelsorokból áll, ; amelyek korrigálják a vissza- ! vert fényhullámokat, méghoz- í zá úgy, hogy szelektíven lelas- 1 sítják a sugár egyes részeit, í miközben másokat érintetle- ; nül hagynak továbbhaladni. A ; technika azon alapul, hogy ! amikor elektromos mező éri 1 az SLM pixeleit, az megváltoz- ■ tatja a fény rajta való áthatolá- ; sának sebességét. ; Silberger csoportja először ! közönséges lámpával világí- ! tott meg egy nagymértékben ! szóró műanyag filmet, miköz- ; ben számítógéppel finom- ; hangolták az SLM-et addig, ! amíg tiszta képet nem kaptak ! a film mögött lévő lámpáról. I Később aztán más tárgyakról ; is éles képeket nyertek a fll- ; men keresztül, az SLM segít- ! ségével elérték, hogy a film ! olyanná váljon, mintha egy j tiszta lap lenne. Silberger cso- ; portja következő lépésként ; nem a szórt, hanem a vissza- ! vert fényre alkalmazta új ! módszerét, így ezzel a trük- 1 kel ők is láttathatnak „sarkon ; túl lévő” tárgyakat is. J -Vehetsz egy darab falat és ! tükörként használhatod. Nos, ! ez az a része, amikor minden- I kinek megemelkedik a szem- ; öldöke-utalt Silberger a meg- ; lepő alkalmazásokra. Budapest Valószínűleg az év végére sikerül kideríteni, hogy valóban a Higgs-bozont fedeztük- e fel, addig még kétszer ennyi adatot fogunk összegyűjteni - je­lentette ki Horváth Dezső Szé- chenyi-díjas fizikus. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intéze­tének (RMI) tudományos osztály- vezetője abból az alkalomból nyi­latkozott, hogy az Európai Nukle­áris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja, a CMS- és az ATLAS-kísérlet részt­vevői egy genfi szemináriumon ismertették az „isteni” részecske keresésével kapcsolatos eredmé­nyeiket. Ismertetése szerint a két nagy kísérlet közül Magyarország a CMS (kompakt müon szolenoid) hivatalos résztvevője. A projekt­ben az MTA Wigner Fizikai Ku­tatóközpont Részecske- és Mag­fizikai Intézetének, az MTA deb­receni Atommagkutató Intézeté­nek, a Debreceni Egyetem kísér­leti fizikai tanszékének és az ELTE atomfizikai tanszékének kutatói vesznek részt. A CMS­csoportban mindkét egyetemről vannak diákok is.- Mi is, mint a többi részt ve­vő intézmény, felelősek vagyunk bizonyos detektorelemek mű­ködtetéséért és ezen kívül ele­mezzük az adatokat is - jegyezte meg Horváth Dezső, hozzátéve, hogy az ATLAS-kísérletben is vannak magyarok, de hivatalos magyar csoport nem működik.- A CERN-ben videokonferen­cia segítségével tartották szer­dán a melbourne-i részecskefi­zikai világkonferencia, az ICHEP (International Conference on High Energy Physics) bevezető előadását oly módon, hogy a két nagy kísérlet, a CMS és az ATLAS ismertette, mire jutottak a Higgs-bozon keresésében a ta­valyi és az idei eredmények elemzése során - mutatott rá a tudós. Mint kifejtette, a Higgs- mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megte­remti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tö­megük, az elmélet matematikai struktúrája ezt egyszerűen nem teszi lehetővé. A Higgs-mechanizmus, bizto­sítva a tömegek keletkezésének lehetőségét, „mellesleg” megte­remti azt a nagyon furcsa ré­szecskét is, amelyet Peter Higgs angol fizikus jósolt meg.- A Higgs-bozonnak gyakorla­tilag nincsenek tulajdonságai, minden tulajdonsága zérus a tö­megén kívül, ezért skalár ré­szecskének hívjuk. Sokáig senki sem volt hajlandó elhinni, hogy ilyen részecske létezhet, de ahogy pontosodtak a kísérletek és a szá­mítások, egyre inkább úgy tűnt, hogy ez a részecske megkerülhe­tetlen, valahol ott kell lennie. A nagy hadronütköztető CMS- és ATIAS-kísérletében - amelyek fő célja a Higgs-bozon megkeresése - sikerült kimutatni egy olyan ré­szecskét, amely tényleg olyan, mint a Higgs-bozon. Az más kér­dés, hogy tényleg az-e. Még be kell bizonyítanunk, hogy ponto­san az, amit az elmélet megjósol, de mindenesetre egyetlen tulaj­donsága sem mond neki ellent, és tényleg, ilyen részecskét idáig még nem láttunk - magyarázta a Széchenyi-díjas fizikus. Tájékoztatása szerint az ütköz­tetések során évente néhány mil­lió gigabájtnyi adat keletkezett, amelyek elemzését párhuzamo­san száznál több - egymással ver­sengő - kutatócsoport végezte.- A hasonló témán dolgozó kutatócsoportok általában ugyanarra az eredményre jut­nak, de az győz, amelyik a legki­sebb bizonytalansággal hozza ki az értéket. Akkor mertük kije­lenteni, hogy látjuk, amikor ki­derült, hogy a tavalyi és idei ada­tokban és valamennyi lehetsé­ges bomlási csatornában ugyan­annál a feltételezett tömegnél észleltük az új részecskét. A két kísérlet két különböző energián, több bomlási csatornában folyik; utóbbi azt jelenti, hogy milyen más részecskére bomlik az adott részecske. Mindkettő pontosan ugyanott, ugyanolyan esemé­nyeket észlelt. Ezért kellett egy­szerre megtartani a két előadást, ennek alapján tényleg elmond­hatjuk, hogy látjuk a részecskét, amely valóban olyan, mint a Higgs-bozon - összegezte Hor­váth Dezső fizikus. Már gyártják az új iPhone-t? Sanghaj. Japán internetes portál értesülései szerint az Apple kínai gyártótelepén megkezdték az ősszel bemu­tatandó új iPhone modellek sorozatgyártását, amely a végleges szoftver hiányában egyelőre a fizikai komponen­sek összeállítását jelenti. Az új iPhone az előzetes vá­rakozások szerint augusztus végén vagy szeptember ele­jén (más források szerint csak októberben), az iPod so­rozat frissítésével együtt ke­rülhet leleplezésre, amelyet követően egy-két héten belül a boltok polcain is landolhat. A készülék végleges speci­fikációja egyelőre nem is­mert, de számos forrás sze­rint 640x1136 képpontos, 16:9-es képarányú kijelzővel, ezáltal a jelenlegi készülék­nél kicsit hosszúkásabb kivi­telben, jobb kamerával, a 4S- hez képest nem üveg, hanem fém hátlappal és két- vagy négymagos processzorral, iOSó operációs rendszerrel a fedélzetén kerül leleplezésre. Előztek a nők London. Az intelligenciahá­nyadost mérő IQ-tesztek év­százados történetében elő­ször lett nagyobb a nők mu­tatója, mint a férfiaké. Amióta az intelligencia ily módon való tesztelése 100 éve megkezdődött, a férfiak min­dig magasabb pontszámot ér­tek el, a különbség általában öt pont volt. Néhány éve azon­ban szűkülni kezdett a rés a férfiak és a nők IQ-ja között, az idén pedig előztek a nők - kö­zölte az új-zélandi Otago Egye­temen. A vizsgák eredménye­it Nyugat-Európából, az Egye­sült Államokból, Kanadából, Új-Zélandról, Argentínából és Észtországból gyűjtötték ösz- sze, a nők az utóbbi három or­szágban szerepeltek jobban, mint a férfiak, de a teljes átla­got tekintve is megelőzték a másik nemet. A Szaturnusz gyűrűi ragyognak Washington. A Szaturnusz gyűrűi ragyognak a Cassini legújabb felvéte­lein; a képek elkészítését az tette le­hetővé, hogy az űrszonda megváltoz­tatta a repülési szögét - jelentette be a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL). „Legutóbb két éve kapta lencsevég­re a Cassini a Szaturnusz káprázatos gyűrűit” - hangsúlyozták közleményben a |PL tudósai, akik szerint a Cassini új pá­lyájának köszönhetően az űrszonda részletesebb adatokat gyűjthet a gyű­rűk stabilizálásában szerepet játszó úgynevezett terelőholdakról. Terve­zik vizsgálni a gyűrűkben időközön­ként megjelenő fura, propellersze­rű képződmé­nye­ket is. Ezek a struktúrák akkor kép­ződnek, amikor a terelőholdaknál ki­sebb, ám a gyűrűket alkotó részecs­kéknél nagyobb átmeneti objektu­mok „tisztára söprik" maguk körül a környezetet. A Szaturnusz-gyűrűk propellerjeit az utóbbi években nem látták, mivel a Cassini pályája nem tette ezt lehetővé, amint azonban az űrszonda váltott, is inét feltűntek ugyanolyan pro|>ellerck, mint amilyeneket a múltban megfi­I gyeitek - olvasható a Live Science tudományos hú portálon. V pályamódosításnak köszönhetően a CassiuLJittigii. gyei heti a Szaturnusz poláris régióit, valamint új szemszögből lesheti meg a bolygó holdjait is. „Új fejezet kezdő- • dik a Cassini felfedezéseinek történe tébén" hangsúlyozta Caroly n Porto, a Cassini-küidetés képalkotó csoport jának vezetője, aki szerint a mostani eredmény ek csupán előhírnökei a vár­ható nagy dolgoknak. A CassiniHuygens az. amerikai űr kutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügy nökség (FSA) és több európai ország részvételével szervezett űr­program szondája. 1997. október 15- én indult ef Capo C anaveralsói, hogy tanulmányozza a S/.atoiousz körrtye xeté.t. illetve eljuttassa leszól gét, a I luygensl a Titán-hold felszíné­re. Az 5712 kilogrammos űrszonda, amely 366 kilogramm tömegű tudo­mányos műszert és a 320 kilogram­mos I luygensl vitte magával, 2004 júniusában jutott a Szaturnusz köze­lébe. \ program tudományos célja a gy űrűk háromdimenziós szerkezeté nek és dinamikus viselkedésének a v izsgálata, a holdak felszíni összeté telének és geológiai múltjának a meg­határozása, a magnetoszférn viselke­désének és háromdimenziós szerke zetének a mérése, a Szaturnusz lég­körének tanulmányozása. A tervek szerint a Cassini küldetése 2017 vé gé.ig tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom