Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-17 / 164. szám

FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI BE LPOLITIKA Összevonnák Budapest. A Belügyminiszté­rium összevonná a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) és a Ké­szenléti Rendőrséget, az erről szóló javaslatot közigazgatási egyeztetésre bocsátották. A BM közleménye szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda to­vábbra is a nemzetközi és az or­szágos jelentőségű, illetve a több megyére kiterjedő bűncse­lekmények nyomozását fogja végezni a Készenléti Rendőrsé­gen belül, részben megváltozott feladatkörrel, áttekinthetőbb szervezetben. Az átszervezés célja a rendőri szervezet haté­konyságának növelése - írták, majd hozzátették: a tárca javas­lata kiterjed arra is, hogy szep­tember 1-jétől a Készenléti Rendőrség parancsnoka orszá­gos rendőrfőkapitány-helyette­si besorolású vezető legyen. Kiemelt törvények Budapest. Az LM? létrehozná a kiemelt törvények körét, ame­lyeket évente maximum két al­kalommal lehetne módosítani - jelentette be Schiffer András. Az erről szóló javaslatot még hétfőn benyújtották a parla­mentnek. Az elképzelés az alapvető életviszonyokat és a gazdasá­gi forgalmat szabályozó törvé­nyekre vonatkozik, mint az adó- és járuléktörvények, az alapvető polgár-, család- társa­ság- és munkajogi szabályok, a cégjog, a szövetkezetijog és a csődjog, a végrehajtási-, a számviteli- és ingatlan-nyil­vántartási törvény. A javas­lat továbbá ide sorolná a polgá­ri perrendtartást, a pénzügyi szervezetekről szóló jogsza­bályt, a versenytörvényt, a Btk.-t illetve az államháztartá­si, a közigazgatási- és a jogal­kotási törvényeket. Ezeket a törvényeket a fősza­bály szerint évente csak kétszer lehetne módosítani, kivéve ha vis major, európai bírói fórum vagy az Alkotmánybíróság ké­ri a változtatást További módo­sítási lehetőség, ha ki akarnak javítani egy jogalkotási hibát, ekkor azonban a hibás jogsza­bályt beterjesztő vagy azt támo­gató miniszternek előbb le kel­lene mondania a posztjáról. Újra halálbüntetést! Budapest. A Fidesz frakció­ban helyet foglaló kisgazda képviselők az elmúlt napok eseményei nyomán szüksé­gesnek tartják a halálbüntetés visszaállítását. A Túri-Kovács Béla fideszes képviselő vezet­te Kisgazda Polgári Szövetség­párt hétfői közleményében azt írta: „az elmúlt évek, de külö­nösen az elmúlt napok esemé­nyei azt igazolják, hogy a tár­sadalom védelme megköveteli a halálbüntetés helyre állítá­sát”. A közlemény szerint a kisgazda parlamenti képvise­lők az őszi ülésszakban ismé­telten a törvényhozás elé kí­vánják hozni a büntetőtör­vénykönyv olyan módosítását, ami lehetővé teszi a halálbün­tetés visszahozását. Négy kérés Budapest A családi adóked­vezmény bővítését, a családok csődvédelmének bevezetését, a szociális adócsökkentés megvé­dését, valamint a rokkantellátás­ból kikerültek egészségügyi álla­potuknak megfelelő újrafoglal- koz- tathatóságának megterem­tését kéri a KDNP a kormánytól a ciklus hátralévő felében - mondta Semjén Zsolt miniszter­elnök-helyettes hétfőn, azt köve­tően, hogy pártja budapesti székházában fogadta Orbán Vik­tor kormányfőt, a Fidesz elnökét Feljelentést tettek Budapest Az MSZP ország- gyűlési frakcióvezető-helyettese feljelentést tett a magánnyugdíj- vagyonnal kapcsolatban a Buda­pesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) hétfőn. Harangozó Tamás a BRFK székháza előtt újságíróknak el­mondta: különösen nagy, illetve azt meghaladó vagyoni hát­rányt okozó hanyag kezelés bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentést. Hozzátet­te: a Nyugdíjreform és Adósság­csökkentő Alap tavalyi beszá­molója szerint a vagyonkezelés során az értékesített részvé­nyek és más értékpapírok el­adásakor 18,4 milliárd forintnyi vagyoni hátrány érte az alapot, és azon keresztül minden ma­gyar állampolgárt. Biróiigy: alkotmányellenes Visszamenő hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjazásáról szóló passzust az Alkotmánybíróság Budapest. Minimális többség­gel alkotmányellenesnek nyilvá­nította a bírák nyugdíjazásának szabályozását, ezért azt a hatály­balépés napjára, 2012. január 1- jére visszaható hatállyal meg­semmisítette az Alkotmánybíró­ság (Ab) hétfőn. Az Ab megállapította, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő bírák köte­lező felmentésének szabályozása formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből faka­dó alkotmányos követelményeket. Az Ab szerint formai szempontból garanciális jelentősége van annak, hogy a bírói hivatás felső korhatá­rát, ameddig a bírák elmozdítha- taüanok, sarkalatos törvény hatá­rozza meg. A vizsgált szabályozás azonban lehetőséget ad olyan ér­telmezésre, amely a korhatár meg­határozását nem sarkalatos tör­vény körébe utalja. Az indítványok mögött meghúzódó konkrét ese­tekben a bírói felső korhatár mér­tékét a társadalombiztosítási nyu­gellátásról szóló, nem sarkalatos törvény életkortól függő, mozgó korhatárával azonosították. Tartal­mi szempontból pedig a vizsgált szabályok alkalmazása azzal jár, hogy az érintett bírákat rövid időn belül, esetenként három hónap alatt elmozdítják hivatalukból. Az Alkotmánybíróság az érin­tettek által benyújtott alkotmány- jogi panaszok alapján vizsgálta a bírák jogállásáról szóló törvény­nek azokat a szabályait, amelyek a korábbi 70. életévhez képest 2012. január 1-jével megváltoztat­ták a bírói szolgálati viszony felső korhatárát oly módon, hogy a bí­rót a „rá irányadó öregségi nyug­díjkorhatár” elérésekor kötelező­en fel kell menteni. Az új felső kor­határ a bíró születési évétől függő­en a 62. és a 65. életév között van. Az Ab leszögezte, a bírák szol­gálati viszonyának felső korhatá­rát a jogalkotó viszonylag szaba­don állapíthatja meg, és az alap­törvényből sem vezethető le konkrét életkor, de az levezethe­tő az alaptörvényből, hogy a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmoz- díthatadansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. „Minél távolabb van az új kor­határ a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, el­lenkező esetben sérül a bírói füg­getlenség lényeges elemét jelen­tő elmozdíthatatlanság követel­ménye” - fogalmaz közleményé­ben az Ab. Indoklásában kitért arra is, hogy az új alaptörvény szerint annak rendelkezéseit „történeti alkotmányunk vívmá­nyaival összhangban kell értel­mezni”. Azt pedig, hogy mi tarto­zik a történeti alkotmányból a vív­mányok közé, az Ab-nek kell megállapítania. A testület kimondta: a „magyar történeti alkotmány konszolidált értelmezésének minimumához tartozik” annak elfogadása, hogy a XIX. században végbement pol­gári átalakulást konstituáló tör­vények a történeti alkotmány ré­szét képezik, hiszen ezek terem­tették meg azt a szilárd alapot, amelyre a modern jogállam épül. „A bírói függetlenség elve, ennek elemeivel együtt, minden kétsé­get kizáróan vívmány" - közölte az Ab, amely a határozatában ki­tér arra is, hogy a bírák független ítélkezésének biztosítása felé ve­zető folyamat a bírói elmozdítha­tatlanság rögzítésével vette kez­detét. Már a bírói hatalom gya­korlásáról szóló 1869. évi IV. tör­vénycikk kimondta: „a bíró, miu­tán 70-ik évét betöltötte, nyuga­lomba lép, kivéve, ha az igazságügyminister által hivata­lának folytatására felszólittatik és szolgálni kiván." Az Ab arra is felhívta a figyel­met, hogy a 70. életév már a XIX. században az ember aktív szelle­mi teljesítőképességének felső határa volt, amely napjainkban még feljebb tolódott. A testület rögzítette, hogy a bírói független­ség nem csupán a magyar törté­neti alkotmány vívmányai, ha­nem az új alaptörvény rendelke­zései között is megtalálható, hi­szen az kimondja: „a bírák füg­getlenek, és csak a törvénynek vannak alávetve. A bírói függet­lenség az igazságszolgáltatás füg­getlenségének legfontosabb ga­ranciája”. Orbán: a rendszer marad Marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere - jelentette ki Or­bán Viktor miniszterelnök, reagálva az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére. A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére - jelentet­te ki a kormányfő, hozzátéve, hogy az összhang többféleképpen is megteremhető, a kabinet ezek közül az optimálisát fogja kivá­lasztani. „A rendszer marad”, a kormány a kitűzött céljait el fogja érni - nyomatékosította Orbán Viktor. Parragh: óriási előrelépés Budapest. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a kormány munkahelyvédelmi terve óriási előrelépés a magyar kis- és középvállalatok támogatásában, és túlmu­tat a munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés kérdésen. Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióveze­tője, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Vereczkey Zoltán, Gaál lózsef, az MKIK alelnökei, Dunai Pé­ter, az MKIK főtitkára folytatott mebeszlést a munkavédelmi akció­tervről hétfőn a kamara fővárosi székházában. Az egyeztetést követően a sajtó képviselőinek nyilatkozva Parragh László elmondta: számításuk szerint a program végrehajtása éves szin­ten akár 0,8-1 százalékpontos GDP-növekedést hozhat, 1,3-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és 150-200 ezer, de akár 300 ezer kis- és középvállalkozás is választhatja valamelyik kedvező adózási formál Balról Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Gaál József, az MKIK ipari alelnöke HIRDETÉS SIMPLY CLEVER SKODA Az egyedülálló SKODA Fábiáról már az első pillantás mindent elárul: erőteljes, dinamikus, öntudatos, de mindig barátságos és szimpatikus. Elegáns vonalvezetésével anélkül mutatja ki erejét, hogy követné a rövid életű divatos trendeket, így megjelenése mindig egyedi marad. Ismerje meg az autót, melynek szíve a város ütemére lüktet, Látogasson el márkakereskedésünkbe! AUTO-TRADE '91 KFT. Hivatalos SKODA Márkakereskedés és Szerviz 3100 Salgótarján, Rákóczi út 66. T.: 32/520-621, 30/94-60-196, 30/98-58-134. www.autotrade91kft.hu Skoda Fabia kombinált átlagfogyasztás: 3,4-5,91/100 km, C02-kibocsátás: 89-139 g/km. www.skoda.hu &

Next

/
Oldalképek
Tartalom