Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-11 / 159. szám
SPORTTUKOR 2012. JÚLIUS 11., SZERDA A nyári olimpiák története (4.) XI. Berlin -1936 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1931-ben ítélte oda Berlinnek a soron következő nyári olimpia rendezési jogát. Hitler, akkor még csak készülődött a hatalom átvételére, de másfél évvel később már ő volt Germánia csitította, neki csak annyi jár, mint a mindenkori rendező ország államfőjének. Erre a náci vezér gúnyosan odavetette a belgának: „nyugodjon meg gróf, ezt az egy mondatot meg fogom tanulni”. Ahogy a házigazda sportolók között is számos, erre az alkamásra is felfigyeltek. A holland Senff, miközben a nagy esélyes, az óceánjárón mutatott „részeges” magatartása miatt az amerikai csapatból elcsapott Holm a nézőtéren bámulta, szabálytalanul fordult, visszaúszott, újra megfordult, és még így is győzött a száz méteres hátúszásban. Platthy József bronzérmes lett Berlinben ura: A nemzetközi sportközvéleményben szélsőséges módon magyarázták a kialakult helyzetet. Egyesek rendkívüli módon féltek attól, hogy ezzel elsikkad majd az ötkarika szelleme és teljesen háttérbe szorul Berlinben a sport, minden a fasizmusnak rendelődik alá, míg mások úgy vélekedtek, a Führer ugyan saját népszerűsítésére használja majd a mozgalmat, de azért a német precizitás ebben a kérdésben is tökéletesen megmutatkozik, nem lesz gond a lebonyolítással. Utóbbiak várakozása vált valósággá. Csák Ibolya a magasban A rendezők valóban nagyon felkészültek, és persze a NOB vezetőit, köztük a Coubertint váltó Henri Baillet-Latour belga grófot meggyőzték arról, a versenyeké lesz a főszerep. A berlini olimpiai stadion és tőszomszédságában az uszoda, illetve az egyéb létesítmények csodaszép körítést adtak az egésznek, Olümpiából, az ókori viadalok helyszínéről több országon átfutó fáklyás váltó érkezett, a rádió hullámhosszain keresztül megannyi nemzet rajongói „egyenesben” hallhatták - köztük Pluhár István tolmácsolásában a magyarok - a nagy kedvencek sikereit, Leni Riefenstahl pedig nyolcvan operatőrt mozgósított hírneves dokumentumfilmjében, amely még ma is „etalonnak” számít szakszerűségével és érdekességével. Egyvalami okozott csak galibát a megnyitón. Hitler ugyanis jó szokásához híven hatalmas propaganda-beszédet akart mondani. Erre a NOB-elnök lelomra „rehabilitált” zsidó származású versenyző akadt, úgy persze az amerikaiak csapatából sem hiányoztak a színesbőrűek. Mint például lesse Owens, minden idők egyik legnagyobb atlétája. Négy aranyérmet nyert, a sprintszámok és a váltó mellett a távolugrás aranya lett az övé - itt nagy csatát vívott a német Lutz Longgal, és a rossznyelvek szeript ettől annyira „kész lett” Hitler, hogy kiment a stadionból. Itt született meg egy szép magyar elsőség: Csák Ibolya magasugrásban, kitűnő ollózó technikájával, és hihetetlen nyugalmával a holtverseny eldöntésekor átjutott a 162 centiméteres magasságon is, és nyert. A medencék világának leggyorsabb számában a japánok toronymagas favoritnak tűntek. lusza és Arai eleinte gondoskodtak is arról, megvalósuljon a papírforma. Fordulást követően azonban a szélső pályán egyre csak tört előre . egy hosszú karú, hosszú lábú test, és Pluhár riporter belekiáltotta az éterbe: „gyere Ferkó, gyere Ferkó”. Ferkó, azaz Csík Ferenc jött, és elsőként nyúlt be a célba. Magyar aranyérem úszásban, Halmay után harminckét esztendővel. Persze az uszodában Az USA női váltójának tagja, Bernice Lapp pedig fogadásból odament Hitlerhez és arcon puszilta az elképedt vezért. A birkózóversenyek helyszínén három magyar aratott diadalt. Lőrincz Márton és Zombori Ödön mellett Kárpáti Károlynak akadt a legnehezebb dolga. Döntőbeli ellenfele a hazaiak üdvöskéje, Ehrl volt. A hatalmas hangzavarban végül Kárpáti remekül koncentrált és kétség sem férhetett első helyéhez. Vívóink közül ezúttal Kabos Endréé lett a főszerep, a pár év múlva a Margit- híd felrobbantásakor meghalt kiváló kardozó mögött Gerevich Aladár már a bronzig jutott. Los Angelesben Kabos szerezte meg a harmadik helyet, négy év múlva győzött, most Gerevich lett harmadik - és a következő olimpián, Londonban ő nyert. Természetesen a kard csapat is begyűjtötte „megszokott” aranyát. Es Elek Ilona is tündöklőit a páston. Helene Mayert, német ellenfelét, aki zsidó származása miatt Amerikába „menekült”, kifejezetten azért hívták haza, hogy biztos sikert arasson. De „Csibi” - így becézték a remek tőrözőt - akkor és ott szúrta fel, amikor akarta. Harangi Imre pompásan küzdött a ringben, magabiztosan menetelt a döntőig. Ott az észt Stepulov egy horoggal épp azt a felületet találta el a fején, ami megsérült egy korábbi meccsen. Fájdalmasan vérezni kezdett Harangi arca. Bekötötték, de nem állt el, viszont mindez kevéssé zavarta könnyűsúlyú Jesse Owens verhetetlen volt 1936-ban „öklészünket”. A gongszóig valósággal bedarálta ellenfelét. Amikor az öltözőben üdvözölte őt egy újságíró, annyit felelt: „köszönöm! Ki vagy?” Címvédésre készültek, és meg is őrizték dicsőségüket vízilabdázóink. Németh Jamesz” és társai legnagyobb riválisának a házigazdák számítottak. A zuhogó esőben rendezett, döntőnek beillő összecsapáson nem bírt egymással a két klasszis társaság, 2-2 lett a vége, de később a magyarok 5-O-ra verték a franciákat, míg a németek csak 4-1-re... Berlin magyar hősei egy-egy facsemetét is kaptak jutalmul, amit aztán szülőhelyükön ültettek el. Platthy József személyében Nógrád megyei érdekeltsége is volt a versenyeknek. A Karancskeszi születésű sportoló díjugratásban szerzett bronzérmet, s ma az ő nevét viseli a község iskolája. Berlin számokban 49 nemzet, 3963 versenyző 21 sportág, 129 versenyszám Magyarország: 216 sportoló Magyar érmek: 10 arany, 1 ezüst, 5 bronz Magyar érmesek. Arany: Csák Ibolya (magasugrás), Elek Ilona (tőr egyéni), Csík Ferenc (100 méteres gyorsúszás), Kabos Endre (kard egyéni), kard csapat, Kárpáti Károly (szabadfogású birkózás, könnyűsúly), Zombori Ödön (szabadfogású birkózás, légysúly), Lőrincz Márton (kötöttfogású birkózás, légsúly), Harangi Imre (ökölvívás, könnyűsúly), vízilabda csapat. Ezüst: Berzsenyi Ralph (kisöbű puska fekvő). Bronz: Gerevich Aladár (kard egyéni), Palotás József (kötöttfogású birkózás, V s») középsúly), Platthy József (lovaglás, díjugratás), női torna csapat, férfi 4x200 méteres gyorsúszó váltó XII. Tokió, majd Helsinki -1940 (a II. világháború miatt elmaradt) XIII. London -1944 (a II. világháború miatt elmaradt) XIV. London -1948 Bár még igencsak látszódtak a világégés okozta sebek a brit fővároson, azért London igyekezett méltó otthona lenni a versenyeknek. A város nem verhette magát, komoly költségekbe, hiszen az újjáépítésre kellettek a font-százezrek, de a létesítmények kifogástalan állapotban fogadták a sportolókat. Természetesen a politika most is közbeszólt, ki lehet ott Britanniában és ki nem. A németek és japánok részvételéről szó sem lehetett, de most például Magyar- ország, mint vesztes ország el- küldhette versenyzőit a ködös Albionba. Az atlétikai versenyek kimagasló női alakja egy holland háziasszony volt. Nem tévedés, Fanny Blankers-Koen két gyermekét nevelte otthon, s közben edzésekre is futotta idejéből. Harminc évesen ért be a munka Blankers-Koen, a vágtázó háziasszony Londonban, noha férjura igencsak kételkedett benne, hogy vi- heti-e valamire, ő négy aranyérmet szerzett a sprinttávokon, ráadásul a négyszer százas váltóban igen komoly hátrányt ledolgozva hozta be elsőnek a stafétát. Emil Zátopek nem volt ilyen karcsú egyéniség. Sőt, aki ránézett futás közben, komolyan meg is ijedhetett tőle. Grimaszmesterek valóságos tárháza vonaglott végig az arcán, ahogy rótta a kidúlt útjára, de sajnos az ő csillaga nem vezetett oly magasra, mint pályatársáé. Ausztráliába emigrált később, ott iS halt meg. Németh Imre jóvoltából megkezdődtek a kalapács- vető-hagyományok, míg Gyarmati Olga a női távolugrás első újkori olimpiai bajnokságát szállította hazájának. A cirkuszmesterséget is kipróbáló Pataki Ferenc tornasportunk vezérképviselője volt Angliában. Látványos elemekkel tarkított akrobatikus produkcióval győzött a műszabadgyakorlatban, mögötte másodikként Mogyorósi- Klencs János végzett. Szabadfogású birkózásban Bóbis Gyula állhatott a dobogó legmagasabb fokára, Takács Károly pedig a gyorstüzelő pisztolylövészetben aratott sikere után a bal kabátzsebből automatikusan előhúzta előre megírt győzelmi nyilatkozatát. Azért a bal kabátzsebből, mert még a világháború előtt egy katonai gyakorlaton a jobb kézfejét leszakította egy gránát, így kénytelenkelletlen megtanult bal kézzel lőni, méghozzá olyan ügyesen, hogy kétszer is a legfényesebb medáliát akasztották a nyakába. Vízilabdázóink közül sokan külföldre emigráltak a harmincas évek arany-generációjából. Gyarmati Dezső személyében viszont már ott taposott az új nemzedék az ezüstéremig jutó legénységben. London számokban Szepes Béla karikatúrája Csík Ferencről lométereket a „Prágai Lokomotív” becenévre hallgató cseh férfiú. London számára még csak a nyitány, tízezer méteren győzött, az igazi berobba- nást majd Helsinki hozza számára. A magyar szereplés értékelését újfent a kardozóknál érdemes kezdenünk. Gerevich Aladár egyéniben nyert, Kovács Pál megszerezte a bronzérmet - tessék majd csak Helsinkire figyelni - és a csapattagok között is találunk még berlini bajnokot. Elek Ilona is megmaradt hírmondónak a tizenkét évvel ezelőtti dicsőséghalmozókból. A ringben feltűnt egy kiváló ember, akinek jobb ökle a „Rókus Kórház”, bal ökle a „Köztemető” lesz nemsokára. Papp Lászlónak hívják, most még csak huszonkét esztendős feltörekvő ifjú. Szintúgy alig lépett ki a kamaszkorból másik boksz-elsőnk, Csík Tibor, ő a kies Jászberényből in59 nemzet, 4104 versenyző 20 sportág, 136 versenyszám Magyarország: 129 sportoló , ^mmrr Magyar érmek: 10 arany, 5 r «r ezüst, 13 bronz — Magyar érmesek. Arany: Gerevich Aladár (kard egyéni), kard csapat, Elek Ilona (tőr egyéni), Gyarmati Olga (távolugrás), Németh Imre (kalapácsvetés), Pataki Ferenc (torna, műszabadgyakorlat), Takács Károly (gyorstüzelő pisztoly), Bőbis Gyula (szabadfogású birkózás, nehézsúly), Csík Tibor (ökölvívás, harmatsúly), Papp László (ökölvívás, középsúly). Ezüst: Mogyorósi-Klencs János (torna, műszabadgyakorlat), Szilvási Miklós (kötöttfogású birkózás, váltósúly), női torna csapat, vízilabda csapat, férfi 4x200 méteres gyorsúszó váltó. Bronz: Kovács Pál (kard egyéni), Maszlay Lajos (tőr egyéni), Kádas Géza (100 méteres gyorsúszás), Mitró György (1500 méteres gyorsúszás), Novák Éva (200 méteres mellúszás), Mogyorósi-Klencs János (torna, lóugrás), Pataki Ferenc (torna, lóugrás), Szendey Antal, Zsitnik Béla, Zimonyi Róbert (evezős kormányos kettes), férfi torna csapat, Várszegi József (gerelyhajítás), Tóth Ferenc (kötöttfogású birkózás, pehelysúly), Ferencz Károly (kötöttfogású birkózás, könnyűsúly), dr. Földes Éva (művészeti versenyek, epika) (folytatjuk) t ( i t ♦ 1
