Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-11 / 133. szám
2012. JÚNIUS 11., HÉTFŐ NÓGRÁDIT 13ttV4 a Új turisztikai könyv Az új kiadvány, pályázati úton, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési hivatal támogatásával jött létre, és „A Pásztói Kistérség” címet kapta. Pásztó. „A Pásztói Kistérség" című kiadvány, nyolcvan oldalas terjedelmével, rövid betekintést nyújt, a palóc táj jellegzetes értékeibe. Tartalmazza, a települések földrajzi, történelmi, épített és kulturális örökségeit, kiemelt rendezvényeit, a térség jelentősebb szolgáltatóit, közérdekű információkat, valamint a kiállító helyek, tájházak elérhetőségeit is. Mindent Madáchról Nógrád megye, június 12-én, kedden, 16 órakor, a Madách Irodalmi társaság 75. kötetét fogja bemutatni Andor Csaba, a társaság elnöke és Bódi Györgyné nyugalmazott könyvtárigazgató. A kötet Kozocsa Sándor munkája, amely Madách: Az ember tragédiája. Műbibliográfia, címet viseli. A kötetről szóló beszélgetést Csongrády Béla, a Madách-ha- gyomány Ápoló Egyesület elnöke vezeti. Közös programokkal a gyermekekért Egy jó hangulatú rendezvényt tartottak a napokban Nógrádszakálban, a Tanoda, Gyerekház és IT Pont szervezésében. A gyermekház dolgozói évek óta a település halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeinek felzárkóztatásáért dolgoznak. Ennek a gyermeknapi programok apropóján beszélgettünk az intézmény vezetőjével, Mócsány Rózával. Nógrádszakál. A mostani programunknak az volt a különlegessége, hogy a település gyermekekkel foglalkozó intézményei az óvoda, az iskola és a gyermekház - együtt szervezték meg ezt a jó hangulatú gyermeknapot - kezdte Mócsány Róza a beszélgetést. A gyermekház vezetője azt is elmondta, hogy azért is sikeres volt a rendezvény, mert minden korosztályt meg tudtak szólítani. Mind a település lakói, mind pedig a környékbeli emberek közül sokan érezték úgy, hogy támogatniuk kell a gyermekeket. Sokan játékot hoztak nekik, és volt aki pénzbeli adománnyal segített. A nagymamák pogácsát sütöttek, az óvoda dolgozói palacsintát készítettek, délutánra pedig kész lett a paprikáskrumpli, így minden gyermek kedvére falatozhatott. A nap tehát tartalmasán telt el, hála az összefogásnak. Mócsány Róza azt is kiemelte, hogy a gyermekház legfőbb célja, hogy gyermek és szülő együtt lehessen, valamint a nehéz sorsú gyermekeknek segítséget nyújtsanak. Ilyen például az állandó felügyelet melletti közös foglalkozások, a gyermekek képességeinek korai fejlesztése, vagy a rendszeres étkeztetés. Az itt dolgozók azért tevékenykednek, hogy a településen élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, minél magasabb szintű ellátásban részesülhessenek.- Nullától öt éves korig fogadjuk a nógrádszakáli gyermekeket, 2009. novembere óta nyitottuk ki a gyermekházunkat. Olyan programokat szervezünk, amibe a szülőket is be tudjuk vonni, például nagy hagyománya lett, az úgynevezett „sütésnapnak”, amelyen a szülő és gyermek, együtt készíthet el süteményeket, de hasonló céllal szervezünk kézműves foglalkozásokat is - hangsúlyozta a közös programok fontosságát az intézmény vezetője. Ballagás az óvodában Salgótarján. A Salgótarjáni Összevont Óvoda Gyermekkert Tagóvodájában a hétvégén, 41 nagycsoportos óvodás búcsúzott az óvodájától, az óvó néniktől és daduska néniktől, s kisebb társaitól. Minden csoport az óvó nénikkel és a szülőkkel együtt, az óvodai és csoport hagyományoknak megfelelően szervezte a búcsúzó nagyok napját. Látva az iskolába készülő gyermekek arcát, sikerült felejthetetlenné tenni számukra ezt a napot. Biciklisbaleset, súlyos sérüléssel to :/j ff j 6áas$agyannatEgy2i esztendős fiatalember Őrhalom irányába tartott személygépkocsival a napokban Balassagyarmaton, a Rákóczi fejedelem úton. A sofőr az egyik kereszteződés előtt egy kerékpáros előzésébe kezdett, ám az - éppen amikor mellé ért az autó - kezét kirakva balra akart kanyarodni. A biciklis nekiütközött az őt szabályosan megelőzni szándékozó gépjármű oldalának. A kerékpáros, egy 47 éves férfi súlyos sérülést szenvedett. Mindkét járművezető alkoholszondás vizsgálata negatív eredménnyel zárult. A baleset körülményeit a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság balassagyarmati közlekedésrendészeti alosztálya vizsgálja - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Különleges térképek Nógrád megyéről A Balassagyarmati Honismereti Kör nyári szünet előtti utolsó előadását Hegedűs Ábel, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárának kutatója tartotta Térképi érdekességek Nógrád megyében címmel. Kiemelte, hogy Nógrád megye térképeiről már dr. Gazdag László írt egy összefoglalást, mely 1964-ben a Múzeumi füzetek sorozatban jelent meg. Az előadó időrendi sorrendben ismertette a megyénket ábrázoló térképeket, számos vetített képpel illusztrálva az elmondottakat. Balassagyarmat Mindjárt az elején egy igazi csemegét láthattak az előadáson részt vevők, mellyel az előadó a Balassagyarmati Honismereti Híradó 2010-es számában már részletesen foglalkozott. 1895- ben küldött losonczi Szabó Imre főhadnagy, volt császári és királyi „terepész” (térképész) egy üdvözlő levélkét, tulajdonképpen egy nagy méretű névjegyet a balassagyarmati Polányi Jánosnénak. A küldemény érdekessége a névjegy sarkában látható átalakított, nem hivatalos címer, mely igazi műremek. A címerpajzs helyén egy képzeletbeli térképrészletet láthatunk kastéllyal, parkkal, vasúttal a korabeli ábrázolásmódnak megfelelően (képünkön). Eme kis kitérő után az első katonai felmérések ismertetésére került sor. A18. században a megváltozott harcmodor következtében a Habsburg-birodalmi hadvezetés számára is nyilvánvalóvá vált, hogy nem elegendő az ellenség területét ismerni, hanem a saját területek felmérésére is nagy szükség van a hadmozdulatok megtervezéséhez, de a felvonulási útvonalak, ellátórendszerek áttekintéséhez is. Ezért a katonatisztek számára elrendelték a birodalom teljes felmérését, amelynek 1763 és 1884 között három teljes térképsorozat elkészülte lett az eredménye. A három sorozat egyre korszerűbb mérési és ábrázolási technikával készült, ezáltal egyre több információt tudott nyújtani a térkép használóinak. A szomszédos Hont vármegyéről is megtekintettünk egy térképészet-történeti érdekességet, amely Bernece, Baráti és Kemence térségét ábrázolta. Ennek különlegessége a térképlap készítője, Tóth Ágoston volt, az 1848-as szabadságharc ezredese, aki a kiegyezés után azt a feladatot kapta, hogy megszervezze és vezesse a közmunka- és közlekedési minisztérium topográfiai osztályát (az önálló Honvéd Térképészeti Intézet elődjét). A bemutatott térképszelvényt ő készítette. A múlt század elejétől az eredetileg katonai célokra készült térképek átszerkesztve, a kifejezett hadászati tartalom elhagyásával, kiszínezve és domborzatárnyalással ellátva kereskedelmi forgalomba is kerültek, bárki számára elérhető, nyílt térképekké váltak. A nagyközönség ekkor találkozhatott először lakókörnyezetének első szabatos térképi ábrázolásával. A trianoni döntés után megjelent térképszelvényeken már látható az új országhatár, ami a Felvidék 1938-as visszacsatolásakor újra eltávolodott Balassagyarmattól, és a hegyek lábához, a nyelvi határra került, majd a második világháború utáni térképeken már újra az Ipolynál húzódott. A második világháború utáni topográfiai térképek időrendben levetített lapjai látványosan mutatták be a város és környékének fejlődését, átalakulását egészen napjainkig. Ezután újabb érdekességek következtek: előbb egy térkép- vázlat 1920-ból, amely Nógrád vármegye testedző egyesületeinek helyét, jellegét és létszámát mutatta be, majd két érdekes légi fénykép 1937-ből, melyeket az olasz légierő gépe készített. Ezeken jól megfigyelhető a város akkori kiterjedése, és az, hogy akkoriban még minden talpalatnyi földet megműveltek, a felvételeken parlagot és erdőterületeket elvétve sem lehet látni. Az előadó két, az amerikai hadsereg által készített térképet is bemutatott. Ezek eltérő kidolgozottságuk mellett abban is különböztek egymástól, hogy a (cseh)szlovák területen az egyik szlovák, a másik pedig magyar nyelvű névanyagot használt, feltehetőleg attól függően, hogy elkészítésükhöz milyen alapanyagot tudtak találni. Ezt követően elérkeztünk a hetvenes-nyolcvanas évek polgári topográfiai térképszelvényeihez. Itt az előadó arra az érdekességre hívta fel a figyelmet, hogy az ebben az időszakban megjelent magyar térképek az Ipoly régi medréig ábrázolták az ország területét, mivel hivatalosan ott húzódott az országhatár, a csehszlovák szelvényeket viszont az Ipoly új medréig rajzolták meg, tehát a régi és új meder közötti terület (a műfüves focipálya környéke) mindkét ország térképezéséből kimaradt (fehér foltot szerepeltettek a térképen). Ez után rövid áttekintés következett a környék tájfutó és a Palóc Tájékozódási Triatlon térképeiről, majd az előadó beavatta a hallgatóságot a várostérkép készítés rejtelmeibe, ugyanis arról mesélt, hogyan készítette el 1985-86- ban Balassagyarmat egyetlen, kifejezetten idegenforgalmi célra készült térképét. Bemutatta a kiadást előkészítő levelezést, felhasznált alapanyagokat, és az akkoriban még kötelezően előírt tudatos térképi torzításokról is beszélt. A térkép készítésének iratanyagát az előadás végeztével átadta a Hely- történeti Gyűjtemény számára. Kovács Péter térképész
