Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-09 / 132. szám

6---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ ÉRTÉKŐRZŐ MAGAZIN U Av A AjAAv/Av£J V/ 2012. JÚNIUS 9., SZOMBAT Bemutatjuk a Geopark értékeit A Kis-kői bazaltbarlang Új sorozatunk minden szombaton bemutat egy a Nógrádi Geoparkban található külön­legességet. Az első' részben egy igazi érdekességet egy titokzatos barlangot ismerte­tünk meg olvasóinkkal. A Kiskő erősen lepusztult vulkáni kúpja számos földtani érde­kességet tartalmaz. A hegy körüli talajban gyakran találunk centiméter nagyságú, sö­tét színű, a bazaltból kimállott ásványokat (amfibolokat), amelyek méretük miatt rit­kának számítanak, mivel a vulkáni területeken a gyors kihűlés miatt általában piciny kristályok keletkeznek. Ennek ellenére történő megjelenésük magyarázata, hogy azo­kat a mélységből hozta magával a magma/láva és az igen gyors feláramlás során nem tudtak visszaoldódni. Nem kevésbé érdekes, sőt igazi kuriózum a hegy belsejében ta­lálható barlang, amelyet szerencsére nem a természetes bejáratán, hanem egy mester­séges tárón keresztül lehet megközelíteni. A kúpon tanúi lehetünk továbbá a felszín­alakulás egy folyamatban lévő formájának: közel függőleges sziklafalak válnak el a központi kőzettömegtől, amelyek idővel majd kibillennek egyensúlyukból, így egyre kisebb és kisebb lesz a Kiskő területe. felé emelkedő folyosó indul 330°-os irányba. (A folyosó irá­nya megegyezik a bajárat köze­lében lévő folyosó irányával.) A terem déli, legmélyebben levő sarkából egy törmelékkel teli, 0,5 méter magas, 2,5 méter hosz- szú kúszójárat indul délnyugati irányba. A 9,40 méter hosszú, 1,50 méter magas, 1,10 méter széles táró a terem délnyugati falába, a járószinttől 2 méterrel magasabban csatlakozik be. A barlang tehát „zsombolyszerű” vertikális üreg, a természetes bejárattól mért mélysége 13,90 méter, összhosszúsága 27,90 méter. Teljes bejárásához 20-25 méter kötél, kötéltechnikai esz­közök, száraz barlangoknál használatos öltözék és lámpa szükséges. (A tárón keresztül a terem aljára való bejutáshoz kö­tél nem kell.) A barlang genetikáját illetően a korábbi kutatók véleménye el­térő. Vannak, akik szingenetikusnak (Jugovics 1942, Szentes 1971), mások két egymást követő különböző bar­langképző hatás együttes ered­ményének tartják (Bertalan 1958) ezt a véleményt fogadta el az OKTH nyilvántartás is - de ugyanazon személy­nek két féle véleménye is előfordul: Ozoray koráb­bi munkájában (1957) tektonikus üregnek, ké­sőbb (1960) gázhólyag­nak írja le. A mi vélemé­nyünk szerint szingene- tikus keletkezésű üreg, amelyet a forró gázok fe­szítő ereje alakított ki a többé-kevésbé már meg­merevedett lávában. A teremből és a bejárati ak­nából 330° felé tartó fo­lyosók és maga a bejára­ti akna ilyen irányú ki­terjedése tektonikus ke­letkezését sugallja. E megjelenési formák keletkezé­sét mi úgy magyarázzuk, hogy ezeket nyilván a forró gázok fe­szítő ereje, esetleg az általuk kel­tett robbanás repesztette szét, de a láva olyan forró és még nem teljesen szilárd állapotában, hogy a repedésjelleg ugyan meg­maradt, de az üreg belső felüle­te újra olvadt, sok helyen lekere­kedett, másutt pedig lávacseppkövek képződtek ben­ne. Éppen az újraolvadt falfelü­letek és a lávacseppkövek jelen­léte az ami a szingenetikus ke­Szilaspogony. A barlang a Medves - Ajnácskői-hegység magyarországi részének legke­letibb, Szilaspogony területén le­vő bazaltkúpjában, a Kis-kőben van. Bárnáról a Vidicsa-tetőn át 3 kilométeres, Szilaspogonyról a Kengyelláb-völgyön 4 kilométer leromlott szekérutakon közelít­hetjük meg a Kis-kő természet- védelmi területét. A Kis-kő 381,2 méter magas sztratojellegű kúp. A vulkáni működés törmelék­szórással kezdődött a nagyjából 340 méter magas térszínű felső oligocén glaukonitos homokon, homokkövön. A tufatömegre öm­lött ki a következő kitörés lává­ja, melyből mára 20-25 méter magas meredekfalu, dóm alakú bazaltkúp marad vissza. A gá­zokban dús láva, mint rögláva merevedett meg, úgy hogy tö­mött szövetű bazalt a kúpban csak helyenként, vékony erek alakjában található. E kúp nyu­gati oldalában található a bar­lang. Természetes bejárata a te­tőn nyíló akna, de a dóm nyuga­ti falának aljából hajtott tárón át kényelmesebben bejuthatunk a barlangba. A barlang 379 m-es tenger­szint feletti magasságban nyílik 3 méter hosszú, 1 méter széles ovális, lefelé enyhén táguló ak­nával. 2 méter mélység­ben a bejárati akna hossztengelyének irá­nyában kitágul majd hat méterre és két külön ág­ban mélyül tovább. In­nen nagyjából észak felé egy közel 3 méter hosz- szú, lankásan emelkedő kis folyosó indul. A ket­tős akna 4 méteres mély­ségbe újra egyesül és egyre jobban tágulva te­remmé szélesedik, mely­nek lejtős alja közel 13 méter mélyen van a bejá­rat alatt. A terem nagyjá­ból háromszög alapraj­zú, 4,5x6 méter. Alját vastag törmelékréteg al­kotja, felszínén a kirándulók ál­tal bedobált sok szemét és faág található. A teremből egy 4 mé­ter hosszú, 80 centiméter széles, átlagosan 1,20 méter magas, be­letkezést bizonyítja - hiszen lávacseppkövek tektonikus bar­langban nem lehetnek. Valószí­nűnek tartjuk, hogy a terem al­ját borító tetemes mennyiségű­nek becsült törmelék alatt a gázexhalációt bizonyító további formajegyeket találhatunk. Az előbbieket összegezve, a Kis-kői- bazaltbarlangot váltakozó struk­túrájú kőzetben (a tömör bazalt­ból való apofizákkal átjárt sala­kos láva) egy komplikált keletke­zésű és ezért nem egyszerű for­májú gázhólyagnak ítéljük. A barlang képződményei közül az előbb említett lávacsepp­köveken kívül, csak a befoglaló kő­zetnek a falfelületeken kiprepará- lódott kisebb-nagyobb ásványkris­tályait ismerjük. Meglehetősen gyakoriak és nagyok (olykor dió nagyságúak) az augitkristályok, elég sok az olivinkristály és az amfibol zárvány. A gepoarki értéket a Salgótar­jáni Kistérség Többcélú Társulá­sa és a szlovákiai Abroncsos Kis­térség (Mikroregion Obrucna) 2006. februárjában indított, INTERREG III.A program 2. for­dulójának " „Nógrádi / Novohradsky Geopark” című, közös, sikeres pályázatának ki­dolgozott anyagaiból ismertet­tük. „Nemzeti kincs ez a lány!” Radics Gigit már most Cserháti Zsuzsa utódjaként emlegetik a szakmában Radics Gigi nyerte a Megasztár hatodik döntőjét. A 15 éves lányban a zene "nagyágyúi" az új Cserháti Zsuzsát látják, Pus­kás Tamás rendező pedig egy­szerűen csak azt mondja: olajat találtunk. Kun J. Viktória „Hát ez a hang honnan jön?” - hang­zik a kérdés. Valósággal megáll az élet a peronon a Nyugati pályaudvar vágánya­inál. Mindenki tátott szájjal figyel. Radics Gigi áll egy mikrofonnal a járókelők kö­zött, és a világ legtermészetesebb módján énekli az egyik legnehezebb Beyoncé- számot. A15 éves lány „haknizik”. Az el­ső színházi produkciójához kitalált flash mobra jött a négy táncossal és darabbeli boszorkatársával, Falusi Mariannái a vá­gányok közé. Ahogy kijön a torkán az el­ső hang, eszünkbe sem jut, hogy haknit hallunk. „A semmiből bukkant fel. Mintha ola­jat találtunk volna az ország alatt, nem­zeti kincs ez a lány. És még csak 15 éves! Sajnos mi valahogy mindig rosszul sá­fárkodunk a tehetségeinkkel. Olyan jó lenne, ha Cserháti után, aki világnagyság lehetett volna, most nem szúrnánk el a le­hetőséget ezzel a lánnyal” - fogalmazott Radics Gigiről Puskás Tamás rendező, aki júniusi darabjához, a Szentivánéji tü­zek és szerelmek éjszakája című előadá­sához a friss Megasztár-győztest válasz­totta. Básti Juli, Botos Éva, Falusi Mariann, Pólyák Lilla, Tompos Kátya mellett ő lesz a hetedik boszorka. Gigi valójában fel sem fogja, mi minden történik vele, ideje sincs megijedni a feladatoktól, neki csak az éneklés a fontos. „Hú, ez azért szokatlan volt, ilyen spon­tán, itt, az emberek között Mariann segí­tett, majd megszokom ezt is” - mondja Radics Gigi miután vége a rögtönzött be­mutatónak. Közben sorra jönnek autog­ramot kérni, a lány pedig láthatóan min­den rajongónak örül. Hálás azért, hogy szeretik. „Nekem furcsa, ugyanakkor nagyon jó érzés, hogy ennyire hat a zeném. Én visz- szahallgatni sem szeretem, amit csinál­tam. Ahogy azt sem gondoltam, hogy nye­rek. Előtte túl sokat csalódtam már. Utó­lag már látom, és értem, hogy addig mi­ért szórtak ki: kellett legalább ennyi érett­ség ehhez. 11 évesen jelentkeztem először, akkor még nem tudtam elég jól angolul. Nagyjából csak halandzsáztam. Aztán tavaly Lakatos Yvett ejtett ki, el is ment a kedvem az egésztől. Idén már nem is akartam elindulni, nem számítot­tam semmire” - meséli lapunknak. Gigi mindössze hatéves volt, amikor a másik szobából átszűrődtek édesapja zongorajátékának hangjai, a kislány pe­dig dallamokat kezdett rá énekelni. Aztán meghallotta egyik kedvenc dalát Tóth Ve­ra előadásában, a Hamu és gyémántot, és felvetette: „Apa, ez jó szám? Mi lenne, ha elénekelném?” Radics Tamás csak nyelt egy nagyot a bátor kérdés hallatán, Radics Gigi pedig ettől a pillanattól kezdve folyamatosan Cserháti Zsuzsa-dalokat énekelt. Később páran összeálltak és magyar számokkal járták szülőfaluját, Endrefalvát és kör­nyékét. „Azt tanultam otthon, hogy az ember tudja mindig, hogy honnan jött, s hogy a becsület fontosabb, mint a pénz” - mond­ja Radics Gigi, majd hozzáteszi, édesap­ja vendéglátózik, igaz, hangszálműtétei óta már csak zongorázik. „Ő még tüdőgyulladással is kiállt, és játszott. Ezt az alázatot tanultam meg tőle. Bár, ahogy látom, ez ebben a szakmában nem erény. De én min­dig is visszahúzódó, jó kislány vol­tam” - vélekedik. Arról is mesél, hogy Mester Tamás, a Megasztár zsűritagja egyszer megkérde­zett egy milliomos zenei producert, hogy támogatná-e, mert szerinte jó üzlet lenne Radics Gigi pályájába fektetni, dicsérte a lány tehetségét, szerénységét. Na, ennél a pontnál le is állította a menedzser, mondván Amerikában egoistának kell lenni. „Apa mondta is rögtön, hogy akkor ma­radok. Ő hiszi, nem kell megváltoznom ahhoz, hogy pár év múlva akár egy világ­színpadon énekeljek. A szüleim tudják pontosan, hogy milyen vagyok, és azon­nal szólnak, ha bármiben megváltoznék” - mondja Radics Gigi, majd hozzáteszi, sejti, mekkora terhet jelenthet a hirtelen jött siker. „De a háttér, amit otthonról ho­zok, hiszem, hogy mindenben segít” - szögezi le eltökélten a lány, aki 15 éves ko­ra ellenére már az udvarlókat is a helyén kezeli. „Sorra kapom az ajánlatokat, olyanok­tól is, akik eddig észre sem vettek. Nem szeretem az ilyesmit. Most a zene és a karrier a legfontosabb. Bár Benjivel is­merkedünk, szülői beleegyezéssel per­sze. Nálunk nem szokás ilyen korban a fiúzás” - árulja el. Arra a kérdésre, hogy szerelem van-e köztük, kitérő választ ad.- Nem tudom, többet érzek barátság­nál, de még sosem voltam szerelmes, így nincs viszonyítási alapom. Ha majd el­jön az ideje, pont olyan kedves és megér­tő férjet szeretnék, mint Benji,, - mond­ja. Radics Gigi most mindent az éneklés alá rendel, nyereményét is készülő leme­zébe fektetné. Önálló albumot saját dalok­kal - ez a kislány legnagyobb álma. És persze Amerika, hogy egyszer ott meg­mutathassa magát

Next

/
Oldalképek
Tartalom