Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-07 / 130. szám

Főiskola, merre tovább? NÓGRÁDI I HU I ■ Sokakat foglalkoztat a kérdés: Mi lesz a BGF PSZFK Salgótarjáni Inté­zetével, a főiskolával? Székyné dr. Sztrémi Me­linda, Salgótarján Me­gyei Jogú Város polgár- mestere, országgyűlési képviselő a közelmúlt­ban adott tájékoztatást a kialakult helyzetről. Most pedig Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rek­tora érkezett a megye- székhelyre, hogy egy fó­rumon felvilágosítsa a diákokat a főiskola hely­zetéről, jelenéről és a jö­vő lehetséges forgató- könyvéről. Salgótarján. Emlékeztetőül: Székyné dr. Sztrémi Melinda - egy, az MTI-nek adott interjú­ban - elmondta, hogy a most kialakult problémák nem új keletűek. Arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy az elmúlt 3,5 év­ben a Nógrád Megyei Önkor­mányzat és Salgótarján Me­gyei Jogú város Önkormányza­ta vállalta a főiskola működé­si hiányának finanszírozását. A két önkormányzat erre a cél­ra évente mintegy 119 millió forintot biztosított, de a jövő­ben ezt*'Sr*fmans/,írozást mátM egyik sem tudja vállalni. Ugyanis egy költségvetésnek kiadási soron van egy fejlesz­tési-felhalmozási és egy műkö­dési oldala. A főiskola műkö­déséhez tehát az intézménye­ink működésére szánt forrás­ból kellene áldoznunk. Ez azt jelenti, hogy az egyébként is nagyon nehéz anyagi helyzet­ben lévő önkormányzati isko­láktól kellene pénzt elven­nünk és odaadnunk azt az ál­lami fenntartású főiskolának. Az interjúban az is elhang­zott, hogy a polgármester sze­mélyesen tárgyalt az Eszterházy Károly Főiskolával és közösen egyeztettek a BGF rektorával is, hogyan tudnák együttműködve színesíteni a salgótarjáni képzési lehetősé­geket. Előbbi intézménnyel a szociális-egészségügyi ágazat­ban megjelenő felsőfokú vég­zettségűek képzéséről tárgyal­tak. Közben a főiskola tanárai is eljuttattak hozzá egy koncep­ciót, amelyben a műszaki, mec­hatronikai képzésről tárgyal­nak a Miskolci Egyetemmel. Székyné dr. Sztrémi Melinda azt is hangsúlyozta, hogy alap­vetően fontos, hogy Salgótarján ne kerüljön le a felsőoktatás térképéről. Végleges döntés még nincs, az egyeztetések fo­lyamatban vannak. Egy fóru­mon a hallgatók tájékoztatása is megtörtént. A Budapesti Gazdasági Fő­iskola rektora, Sándorné dr. Kriszt Éva lapunknak foglalta össze az egyeztetésen elhang­zottakat.- Arról tájékoztattam a hallgatókat, hogyan jutot­tunk el idáig. A hallgatói létszám tekintetében drasztikus csökke­nés mutatkozik. Minden tisztelet a megye és a város vezetésének, hogy a Budapesti Gaz­dasági Főiskolával (BGF) együttmű­ködve, összefog­va, eddig- Ha minden kritérium tel jesül, akkor újra lehet sőt kell - gondolni a lehetősé­ge A főiskola sorsa sokakat foglalkoztat, alapvetően fontos, hogy a nógrádi megyeszékhely ne kerüljön le a felsőoktatás térképéről ;men­yt télsöoktafást. Enélkül már 2007-ben sem mű­ködhetett volna a főiskola Sal­gótarjánban - jelezte.- Úgy tűnik, hogy a több éven át tartó összefogás ellené­re a hallgatói létszám jelentő­sen csökkent. Ennek okán, saj­nos azt a típusú képzést, ame­lyet eddig a BGF kínált, lehet hogy nem tudjuk fenntartani. A kevés jelentkező miatt ugyanis nem éri el azt a gazda­ságossági szintet, ami az isko­la működtetését indokolja. Eb­ben az évben 322 hallgató je­lezte azon szándékát, hogy sal­gótarjáni intézményünkben szeretne továbbtanulni, de eb­ből a létszámból csak 95 jelöl­te meg azt első helyen. A lét­számot illetően még az is bi­zonytalanságot okoz, hogy nem tudni ezek a hallgatók megfe­lelnek-« - a központilag megha­tározott - felvételi pontszámi követelményeknek - fejtette ki Sándorné dr. Kriszt Éva. inket. Annyi bizonyos, hogy miniműm Í5Ö újonnan felvett hallgató szükséges ahhoz, hogy Salgótarjánban a főisko­la fenntartható módon, hosz- szú távon üzemeltethető le­gyen. Át kell gondolnunk a le­hetőségeinket, azt a megol­dást keressük, ami az itt tanu­ló hallgatók számára a legmegfelelőbb s a lehető leg- előnyÖsiflh; Meg fogjuk kér­dezni a hallgatókat arról, hogy mi a véleményük, s mik a szándékaik a jövőjükkel kap­csolatban. Csakis úgy tudunk előbbre lépni, ha a hallgatók­kal folyamatos párbeszédet folytatunk. Arra a megoldásra is nyitottak vagyunk, hogy a igán i .........tayuv.....09 ré gió más felsőoktatási intéz­ményei hozzanak át Salgótar­jánba képzéseket. Annyi bizo­nyos, hogy az itt tanulókat hátrány nem érheti. A további­akról még annyit tudok el­mondani, hogy július 24-én dől el az, hogy szeptembertől milyen formában fogjuk a fő­iskolát üzemeltetni. Az MSZP is mentené a főiskolát Boldvai László országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt Nógrád megyei el­nöke a témával kapcsolatban sajtótájékoz­tatón ismertette: - A politikai korrektség­hez hozzátartozik, hogy az elmúlt években mind Nógrád megye, mind Salgótarján köz­gyűlése tett pénzt abba, hogy ez a képzés megmaradjon Salgótarjánban - és az ak­kori szocialista kormány is. Az utolsó tár­gyalások azt mutatják, hogy 20-50 millió forint közötti összeget kellene a főiskolára áldozni a két önkormányzatnak - fejtette ki Boldvai László. Szavai szerint, ha forrásszűkében valamire áldozunk, akkor az a helyes, ha azt a jövő és a jelen érdekében tesszük. Véleménye szerint nem biztos, hogy közvetlenül kell odaadni a fő­iskolának a pénzt. Célszerű beruházás lett vol­na például ösztöndíjat felajánlani azoknak a to­vábbtanulni szándékozó, helyben lakó, végzős középiskolásoknak, akik nem tudják kifizetni a tandíjat.- Sokkal nehezebb lesz valamikor majd visz- szaszerezni a felsőoktatási képzést, mint most megőrizni - hangsúlyozta a főiskola megmenté­sével kapcsolatban az MSZP megyei elnöke. 2012. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK JEGYZET Schveiczer Krisztián Hús-bolt A remény él test, vér... A pénzügyi mélyrepülés közepette - szól a távira­ti imda híre - a szervkereskedelem fe­ketepiaca a válság sújtotta európai or­szágok, elsősorban Görögország Spa­nyolország és Olaszország, valamint elszegényedő szomszédságuk, például Szerbia felé terjeszkedik. Hirdetések tucatjai jelentek meg az interneten, amelyek a vesétől kezdve, a hajon át, a spermán keresztül, egészen az anya­tejig emberi „termékek” teljes tárhá­zát kínálják eladásra. Egy tüdő ára például a 250 ezer eurót kóstálja. „Amikor ételt kell tenned az asz­talra, egy vese eladása nem is tűnik akkora áldozatnak” - mondta egy kétgyermekes szerb férfi, aki azért szerepel a vevőre várók listáján, mert munkája elvesztése óta a vil­lanyszámlát sem tudja kifizetni. Nem kétlem, hogy hasonlóan kilá­tástalan helyzetbe csak ott a Balká­non - itt a szomszédban - kerülhet­nek emberek Mégis, mi lenne, ha al­kalomadtán én is beindítanám a ma­gam mozgó húsboltját? Mert üres zsebbel, gyomorral terhelve kézenfek­vő lehet a bennünk rejlő megoldás: az emberi pénzforrás. Ha már vég képp nincs hova, hát nyúljunk ma­gunkhoz! No, nem úgy - bár, ha ho­norálják.. De vissza az üzlethez: fi­gyelem, nyitunk! Megéri benézni! És hogy mindjárt, a kezdet kezdetén lás­sák, nem árulok zsákbamacskát, elő re bocsátom: a tüdőméi legfeljebb a donyedá szénmedence nyugdíjas bá­nyászainak ajánlom (hiába,,a biz­nisznek is árt a cigi - le vele!). Min­den más azonban kifogástalan. A májam bírja a strapát (többszörösen tesztelve!), a lépemet nem ette még a fene és vérrel is bírok bőséggel, jó öt liter erejéig (de az árfolyamot nálam nem virsliben és sörben mérik!). Kín(álat)omban azonban a prémium kategória mellett a legapróbb porté­kát is megtalálhatják a vásárlók, le­gyen szó hajhagymáról, orrnyeregről vagy éppen fülkagylóról. Vegyék, vigyék..!Nyitott vagyok, le­szek szinte(!) mindenre. Mert azért még időben a fejemhez kaptam ah­hoz, hogy tudjam: van ám, amitől a világ minden kincséért sem válnék meg. Méghozzá attól a szervtől, amely még a legnehezebb helyzetben sem hagy cserben, amelynek folytonos csi­szolása a biztos jövőt garantálja, amely az emberi test talán legnagyobb csodája. Mert mi lenne velem, ha még rád sem számíthatnék a pénztelen­ségszülte veszett eszetlenséggel szem­ben, te kedves... vese? Veled legalább tehetek mindenre... Őrzés-védelem közterhek Nógrád megye. Egy va­gyonvédelemmel foglal­kozó cég alkalmazottai azzal fordultak az adó­hatósághoz, hogy a személyi jövedelemadó beval­lásuk elkészítéséhez szükséges munkáltatói iga­zolást nem kapták meg. Tekintettel arra, hogy az őrzés-védelemmel fog­lalkozó vállalkozások körében gyakori a foglalkoz­tatással járó közterhek elkerülése, a bejelentés­ben megjelölt adózónál vizsgálatot rendeltek el. A revízió megállapította, hogy a vállalkozás a dolgozókat bejelentette ugyan, de bevallási és já­rulék fizetési kötelezett­ségének nem tett eleget. A rendelkezésre álló ada­tok szerint, 2009-ben ösz- szesen 41 főt, 2010-ben pedig 770 főt foglalkoz­tattak, azonban a közel 187 millió forint össze­gű járulék bevallását és megfizetését elmulasz­tották. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Adóigazgatóságától megtudtuk: a revízió megálla­pította azt is, hogy a vállalkozás nemcsak a bérek járulékait csalta el, hanem a bevételeit is eltitkol­ta, ezért 93 millió forint általános forgalmi adó megfizetésére is kötelezték. A vállalkozás képviselői sem úszták meg bün­tetlenül, a jelentős összegű eltitkolt bevétel és an­nak személyi jövedelem- adó vonzata a terhűkre lett megállapítva. Az ügy ezzel nem zá­rult le, mivel az adóha­tóság büntetőfeljelen­tést is tett a társaság, il­letve a társaság képvi­selői ellen. fizetése nélkül /»■ I ZJ Nemzeti Adó- és Vámhivatal Erdélyben jártak a bolyaisok Salgótarján. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. „Ta­nulmányi kirándulások magyarlakta területekre” című felhívására sikeresen pályázott a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola. A „Határtalanul határtalanul! Erdélyben” című pályázatot elfogadták, a támoga­tás mértéke 1 736 000 forint. A hetedik évfolyam négynapos erdélyi kiránduláson vehetett részt A di­ákok első úti célja Arad volt, majd Magas Déva vá­ra felé és Csarnakereszttúrra veze­tett utuk. Másnap Vajdahunyad fe­lé mentek, ahol a Hunyadiak góti­kus kastélyát tekintették meg, majd Nagyenyedre utaztak és ellá­togattak a Bethlen Gábor Kollégi­umba. A következő helyszín Gyu­lafehérvár és Marosvásárhely volt A harmadik napon gyalog indul­tak testvériskolájukba, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba. Ezután kirándultak Kőrösfőre és Kalotaszentkirályra. Az utolsó na­pon Királyhágóra, majd Nagyvá­radra látogattak, ahonnan fárad­tan, de élményekkel telve indultak haza Nógrád megyébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom