Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-07 / 130. szám
Főiskola, merre tovább? NÓGRÁDI I HU I ■ Sokakat foglalkoztat a kérdés: Mi lesz a BGF PSZFK Salgótarjáni Intézetével, a főiskolával? Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján Megyei Jogú Város polgár- mestere, országgyűlési képviselő a közelmúltban adott tájékoztatást a kialakult helyzetről. Most pedig Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora érkezett a megye- székhelyre, hogy egy fórumon felvilágosítsa a diákokat a főiskola helyzetéről, jelenéről és a jövő lehetséges forgató- könyvéről. Salgótarján. Emlékeztetőül: Székyné dr. Sztrémi Melinda - egy, az MTI-nek adott interjúban - elmondta, hogy a most kialakult problémák nem új keletűek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 3,5 évben a Nógrád Megyei Önkormányzat és Salgótarján Megyei Jogú város Önkormányzata vállalta a főiskola működési hiányának finanszírozását. A két önkormányzat erre a célra évente mintegy 119 millió forintot biztosított, de a jövőben ezt*'Sr*fmans/,írozást mátM egyik sem tudja vállalni. Ugyanis egy költségvetésnek kiadási soron van egy fejlesztési-felhalmozási és egy működési oldala. A főiskola működéséhez tehát az intézményeink működésére szánt forrásból kellene áldoznunk. Ez azt jelenti, hogy az egyébként is nagyon nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzati iskoláktól kellene pénzt elvennünk és odaadnunk azt az állami fenntartású főiskolának. Az interjúban az is elhangzott, hogy a polgármester személyesen tárgyalt az Eszterházy Károly Főiskolával és közösen egyeztettek a BGF rektorával is, hogyan tudnák együttműködve színesíteni a salgótarjáni képzési lehetőségeket. Előbbi intézménnyel a szociális-egészségügyi ágazatban megjelenő felsőfokú végzettségűek képzéséről tárgyaltak. Közben a főiskola tanárai is eljuttattak hozzá egy koncepciót, amelyben a műszaki, mechatronikai képzésről tárgyalnak a Miskolci Egyetemmel. Székyné dr. Sztrémi Melinda azt is hangsúlyozta, hogy alapvetően fontos, hogy Salgótarján ne kerüljön le a felsőoktatás térképéről. Végleges döntés még nincs, az egyeztetések folyamatban vannak. Egy fórumon a hallgatók tájékoztatása is megtörtént. A Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, Sándorné dr. Kriszt Éva lapunknak foglalta össze az egyeztetésen elhangzottakat.- Arról tájékoztattam a hallgatókat, hogyan jutottunk el idáig. A hallgatói létszám tekintetében drasztikus csökkenés mutatkozik. Minden tisztelet a megye és a város vezetésének, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskolával (BGF) együttműködve, összefogva, eddig- Ha minden kritérium tel jesül, akkor újra lehet sőt kell - gondolni a lehetősége A főiskola sorsa sokakat foglalkoztat, alapvetően fontos, hogy a nógrádi megyeszékhely ne kerüljön le a felsőoktatás térképéről ;menyt télsöoktafást. Enélkül már 2007-ben sem működhetett volna a főiskola Salgótarjánban - jelezte.- Úgy tűnik, hogy a több éven át tartó összefogás ellenére a hallgatói létszám jelentősen csökkent. Ennek okán, sajnos azt a típusú képzést, amelyet eddig a BGF kínált, lehet hogy nem tudjuk fenntartani. A kevés jelentkező miatt ugyanis nem éri el azt a gazdaságossági szintet, ami az iskola működtetését indokolja. Ebben az évben 322 hallgató jelezte azon szándékát, hogy salgótarjáni intézményünkben szeretne továbbtanulni, de ebből a létszámból csak 95 jelölte meg azt első helyen. A létszámot illetően még az is bizonytalanságot okoz, hogy nem tudni ezek a hallgatók megfelelnek-« - a központilag meghatározott - felvételi pontszámi követelményeknek - fejtette ki Sándorné dr. Kriszt Éva. inket. Annyi bizonyos, hogy miniműm Í5Ö újonnan felvett hallgató szükséges ahhoz, hogy Salgótarjánban a főiskola fenntartható módon, hosz- szú távon üzemeltethető legyen. Át kell gondolnunk a lehetőségeinket, azt a megoldást keressük, ami az itt tanuló hallgatók számára a legmegfelelőbb s a lehető leg- előnyÖsiflh; Meg fogjuk kérdezni a hallgatókat arról, hogy mi a véleményük, s mik a szándékaik a jövőjükkel kapcsolatban. Csakis úgy tudunk előbbre lépni, ha a hallgatókkal folyamatos párbeszédet folytatunk. Arra a megoldásra is nyitottak vagyunk, hogy a igán i .........tayuv.....09 ré gió más felsőoktatási intézményei hozzanak át Salgótarjánba képzéseket. Annyi bizonyos, hogy az itt tanulókat hátrány nem érheti. A továbbiakról még annyit tudok elmondani, hogy július 24-én dől el az, hogy szeptembertől milyen formában fogjuk a főiskolát üzemeltetni. Az MSZP is mentené a főiskolát Boldvai László országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt Nógrád megyei elnöke a témával kapcsolatban sajtótájékoztatón ismertette: - A politikai korrektséghez hozzátartozik, hogy az elmúlt években mind Nógrád megye, mind Salgótarján közgyűlése tett pénzt abba, hogy ez a képzés megmaradjon Salgótarjánban - és az akkori szocialista kormány is. Az utolsó tárgyalások azt mutatják, hogy 20-50 millió forint közötti összeget kellene a főiskolára áldozni a két önkormányzatnak - fejtette ki Boldvai László. Szavai szerint, ha forrásszűkében valamire áldozunk, akkor az a helyes, ha azt a jövő és a jelen érdekében tesszük. Véleménye szerint nem biztos, hogy közvetlenül kell odaadni a főiskolának a pénzt. Célszerű beruházás lett volna például ösztöndíjat felajánlani azoknak a továbbtanulni szándékozó, helyben lakó, végzős középiskolásoknak, akik nem tudják kifizetni a tandíjat.- Sokkal nehezebb lesz valamikor majd visz- szaszerezni a felsőoktatási képzést, mint most megőrizni - hangsúlyozta a főiskola megmentésével kapcsolatban az MSZP megyei elnöke. 2012. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK JEGYZET Schveiczer Krisztián Hús-bolt A remény él test, vér... A pénzügyi mélyrepülés közepette - szól a távirati imda híre - a szervkereskedelem feketepiaca a válság sújtotta európai országok, elsősorban Görögország Spanyolország és Olaszország, valamint elszegényedő szomszédságuk, például Szerbia felé terjeszkedik. Hirdetések tucatjai jelentek meg az interneten, amelyek a vesétől kezdve, a hajon át, a spermán keresztül, egészen az anyatejig emberi „termékek” teljes tárházát kínálják eladásra. Egy tüdő ára például a 250 ezer eurót kóstálja. „Amikor ételt kell tenned az asztalra, egy vese eladása nem is tűnik akkora áldozatnak” - mondta egy kétgyermekes szerb férfi, aki azért szerepel a vevőre várók listáján, mert munkája elvesztése óta a villanyszámlát sem tudja kifizetni. Nem kétlem, hogy hasonlóan kilátástalan helyzetbe csak ott a Balkánon - itt a szomszédban - kerülhetnek emberek Mégis, mi lenne, ha alkalomadtán én is beindítanám a magam mozgó húsboltját? Mert üres zsebbel, gyomorral terhelve kézenfekvő lehet a bennünk rejlő megoldás: az emberi pénzforrás. Ha már vég képp nincs hova, hát nyúljunk magunkhoz! No, nem úgy - bár, ha honorálják.. De vissza az üzlethez: figyelem, nyitunk! Megéri benézni! És hogy mindjárt, a kezdet kezdetén lássák, nem árulok zsákbamacskát, elő re bocsátom: a tüdőméi legfeljebb a donyedá szénmedence nyugdíjas bányászainak ajánlom (hiába,,a biznisznek is árt a cigi - le vele!). Minden más azonban kifogástalan. A májam bírja a strapát (többszörösen tesztelve!), a lépemet nem ette még a fene és vérrel is bírok bőséggel, jó öt liter erejéig (de az árfolyamot nálam nem virsliben és sörben mérik!). Kín(álat)omban azonban a prémium kategória mellett a legapróbb portékát is megtalálhatják a vásárlók, legyen szó hajhagymáról, orrnyeregről vagy éppen fülkagylóról. Vegyék, vigyék..!Nyitott vagyok, leszek szinte(!) mindenre. Mert azért még időben a fejemhez kaptam ahhoz, hogy tudjam: van ám, amitől a világ minden kincséért sem válnék meg. Méghozzá attól a szervtől, amely még a legnehezebb helyzetben sem hagy cserben, amelynek folytonos csiszolása a biztos jövőt garantálja, amely az emberi test talán legnagyobb csodája. Mert mi lenne velem, ha még rád sem számíthatnék a pénztelenségszülte veszett eszetlenséggel szemben, te kedves... vese? Veled legalább tehetek mindenre... Őrzés-védelem közterhek Nógrád megye. Egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég alkalmazottai azzal fordultak az adóhatósághoz, hogy a személyi jövedelemadó bevallásuk elkészítéséhez szükséges munkáltatói igazolást nem kapták meg. Tekintettel arra, hogy az őrzés-védelemmel foglalkozó vállalkozások körében gyakori a foglalkoztatással járó közterhek elkerülése, a bejelentésben megjelölt adózónál vizsgálatot rendeltek el. A revízió megállapította, hogy a vállalkozás a dolgozókat bejelentette ugyan, de bevallási és járulék fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A rendelkezésre álló adatok szerint, 2009-ben ösz- szesen 41 főt, 2010-ben pedig 770 főt foglalkoztattak, azonban a közel 187 millió forint összegű járulék bevallását és megfizetését elmulasztották. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Adóigazgatóságától megtudtuk: a revízió megállapította azt is, hogy a vállalkozás nemcsak a bérek járulékait csalta el, hanem a bevételeit is eltitkolta, ezért 93 millió forint általános forgalmi adó megfizetésére is kötelezték. A vállalkozás képviselői sem úszták meg büntetlenül, a jelentős összegű eltitkolt bevétel és annak személyi jövedelem- adó vonzata a terhűkre lett megállapítva. Az ügy ezzel nem zárult le, mivel az adóhatóság büntetőfeljelentést is tett a társaság, illetve a társaság képviselői ellen. fizetése nélkül /»■ I ZJ Nemzeti Adó- és Vámhivatal Erdélyben jártak a bolyaisok Salgótarján. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. „Tanulmányi kirándulások magyarlakta területekre” című felhívására sikeresen pályázott a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola. A „Határtalanul határtalanul! Erdélyben” című pályázatot elfogadták, a támogatás mértéke 1 736 000 forint. A hetedik évfolyam négynapos erdélyi kiránduláson vehetett részt A diákok első úti célja Arad volt, majd Magas Déva vára felé és Csarnakereszttúrra vezetett utuk. Másnap Vajdahunyad felé mentek, ahol a Hunyadiak gótikus kastélyát tekintették meg, majd Nagyenyedre utaztak és ellátogattak a Bethlen Gábor Kollégiumba. A következő helyszín Gyulafehérvár és Marosvásárhely volt A harmadik napon gyalog indultak testvériskolájukba, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba. Ezután kirándultak Kőrösfőre és Kalotaszentkirályra. Az utolsó napon Királyhágóra, majd Nagyváradra látogattak, ahonnan fáradtan, de élményekkel telve indultak haza Nógrád megyébe.
