Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-06 / 129. szám

Itt az új magyar Felfedezték az eddigi legtávolabbi galaxist találmány Az eddigi legtávolabbi ga­laxist fedezték fel japán csillagászok, akik a The Astrophysical Journal leg­újabb számában jelentet­ték meg tanulmányukat. Az SXDF-NB1006-2 katalógus­jelű galaxis 12,91 milliárd fényév­nyire van, vagyis a világegyetem hajnalán keletkezett, és valami­vel idősebb, mint a tavaly felfede­zett és legkorábbinak kikiáltott GH-108036 katalógusjelű csillag- város - olvasható PhysOrg tudo­mányos hírportálon. A feltételezések szerint a vi­lágegyetem 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás során keletkezett. E tűzgolyó extrém magas hő­mérséklete és sűrűsége hirtelen lecsökkent, ahogy térfogata tá­gult. A főleg proto­nokból és elektro­nokból álló forró körülbelül ezer évvel az ősrobbanás után semleges hid­rogénatomokká állt össze, ez volt a kozmikus "sötétség kora'1, amikor még nem voltak "fény­források", egyetlen csillag sem létezett. A "sötétség korával" kez­dődően a semleges gáz hőmér­séklete folyamatosan hűlt, ám sűrűsége változó volt, összecso­mósodott. Az ősrobbanás után 200-500 millió évvel a semleges hidrogéncsomókat saját gravitá­ciójuk összehúzta, s megszület­tek az első csillagok és galaxi­sok. A csillagok első nemzedéké­nek sugárzása hevítette fel és új­raionizálta a környező terület­ben lévő gázokat. Végső soron a reionizáció folyamata az egész világegyetemre kiterjedt, ez volt a kozmikus hajnal időszaka. A japán kutatók Sibuja lakatosi vezetésével a hawaii Mauna Kea vulkánon üzemelő Subaru és a gyobb volt. (Vöröseltolódásnak hívják az elektromágneses hullá­mok hullámhosszának a kibocsá­tott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését. A jelenségnek a csillagászat és az asztrofizika te­rületén fontos szerepe van, mivel a távoli galaxisok színképe a vö­rös felé tolódik: minél nagyobb a vöröeltolódás, annál távolabb van és idősebb a megfigyelt objek­tum.) Az SXDF-NB 1006-2 kataló­gusjelű galaxis esetében a vöröseltolódás megközelítette a 7,3-as értéket. A kutatók azt is felfedezték, hogy 12,91 milliárd éve a nem ionizált hidrogén ará­nya elérte a 80 százalékot, va­gyis lényegesen magasabb volt, mint napjainkban. A japán kutatók hangsúlyoz­ták: ezek a megfigyelések segíte­nek megérteni a korai univer­zum "sötét korszakának" a ter­mészetét és azt a folyamatot, amelynek végeredményeként megszületett a csillagok első nemzedéke. Triat névre keresztelték azt az új háromdimenzi­ós testet, amelyet a Göm­böc továbbgondolt követő­jeként ezen a héten mu­tatnak be Budapesten. Vajai László feltaláló az Mii­nek elmondta: a Triattal olyan homogén testet kívánt létrehoz­ni, amelynek egy stabil és egy instabil helyzete van, valamint mindössze négy gömb- és hen­gerfelületből áll. A Triat két egyensúlyi helyzetét kizárólag a geometriára alapította, és ez­zel a Gömböc után sike­rült bizonyítania a néhai Vlagyimir Igorjevics Arnold orosz matemati­kus sejtését, mi­szerint létezik olyan homogén test, amelynek négy­nél kevesebb egyen­súlyi pontja van.- A Gömböc egzakt, elegáns megoldás, de úgy éreztem, hogy a feladatot ke­vesebb felülettel és geometri­ával is meg tudom oldani. Az én alapmetodikám szerint lé­teznie kell a legegyszerűbb megoldásnak - hangoztatta a feltaláló. A Gömböc elég sok felületet tartalmaz, amelyekben vannak úgynevezett nem elemi, hanem komponált felületek is. Ezzel el­lentétben a Triat az első olyan ismert megoldás, amely telje­sen elemi (gömb- és henger-) fe­lületekből tevődik össze. Jelen feltételezésem szerint a felada­tot nem lehet ennél egyszerűb­ben megoldani - vélekedett Va­jai László.- Rájöttem, hogy a Gömböccel ellentétben a testnek nem fel­tétlenül kell gömbszerűnek len­ni, hanem elégséges azokat a pontokat ilyen módon kialakí­tani, amelyek a mindenkori ta­lajjal érintkeznek. Ezért a Triat nem gömbszerű, és mégis gömbszerű - magyarázta a feltaláló. Vajai László mérnök, közgazdász több szaba­dalommal, illetve találmánnyal rendelkezik. A mágneses terek­kel való festészeti éljárás kidol­gozásáért kapott rangos elisme­réseket többek között Genfben, Budapesten és Bukarestben megrendezett nemzetközi kiál­lításokon. Arnold orosz matematikus sejtéseként vált közismertté az a feltételezés, hogy létezhet kon­vex, homogén momo-mono- staükus test. Ennek a sejtésnek az első ismert megoldása volt a Gömböc. A világ matematikai köztudatába 2007-ben berob­bant Gömböc Domonkos Gábor és Várkonyi Péter találmánya. A Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem munka­társai, az azóta elhunyt Arnold által 1995-ben felvetett elméleti kérdést válaszolták meg a Göm­böccel. Ez az első ismert ho­mogén test, amely­nek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. A Gömböc a Mathematical Intelligence szak- folyóirat címlapján debütált 2006-ban. Keck teleszkópok segítségével fi­gyeltek meg igen távoli és halo- vány galaxisokat. Olyan galaxiso­kat kerestek, amelyek úgyneve­zett vöröseltolódása 7-nél na­Nemzetközi bolygótudományi konferencia Budapesten Első alkalommal rendeznek nem­zetközi konferenciát a planetoló- giai kutatások újdonságairól a kelet-európai térségben, a június 5. és 7. között Budapesten sorra kerülő tanácskozás munkájában tizenkilenc ország szakemberei vesznek részt. A Workshop on Mars - Connecting Planetary Scientists in Europe (Work­shop a Marsról - összekötni az európai bolygókutatókat) című konferenciát az Európai Űrügynökség (ESA), az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutató- központja (MTA CSFK) és az európai el­méleti biológiai és ökológiai kutatásokkal foglalkozó NEST Alapítvány szervezi.- A nyugat-európai - német, holland, francia, belga, spanyol - kutatók részvé­telével zajló rendezvény főleg a közép- és kelet-európai szakembereket célozza meg. Ez az első ilyen a térségben - amelyre a szakterületen elért kiemelke­dő hazai sikereknek köszönhetően Ma­gyarországon kerül sor. A háromnapos rendezvény segítheti, hogy a fejlett űrtu­dományi és űrtechnológiai ismeretek Magyarországra kerüljenek, és idővel akár a gazdaságban is hasznosuljanak - hangsúlyozta Keresztúri Ákos csillagász az MTl-nek. Elmondta, az ESA célja a rendezvény­nyel, hogy a közép- és kelet-európai tér­ségből minél több kutató munkáját is­merje meg, és vonja be őket szorosabban a nemzetközi együttműködésbe.- Hazánk tervei között szerepel, hogy az ESA teljes jogú tagjává váljon, és így részesüljön a kapcsolódó ismeretanyag­ból és technológiai háttértudásból. A ren­dezvényen olyan országok kutatói is ta­pasztalatot cserélnek, mint Csehország és Románia, amelyek már az Európai Űr­ügynökség tagjaivá váltak. Bemutatják kapcsolódó munkáikat azok az államok is, amelyek a nagyon közeli jövőben vál­nak az ESA tagjává, mint Lengyelország, vagy csak néhány év múlva csatlakoz­nak, mint például Magyarország, Szlové­nia, Észtország - sorolta Keresztúri Ákos. Az ESA szakemberei plenáris ülések keretében áttekintő előadásokat tarta­nak elsősorban a Mars Express űrszon­da eredményeiről, összefoglalva a föld­tani, ásványtani, meteorológiai ismere­teket, de bemutatják a vörös bolygó bel­ső szerkezetéről, mágneses teréről és ionoszférájáról szerzett tudást is.- A rendezvényen sok előadással, poszterrel szerepelnek a magyar ku­tatók, akik különféle bolygókutató szondák műszereinek tervezéséről és készítéséről, valamint adataik feldol­gozásáról mutatják be eredményei­ket. A konferencia második napján poszterszekció zajlik, amelynek ré­szeként egyetemi gyakorló űrszondák bemutatására is sor kerül, és bolygó- térkép-kiállítás is lesz - közölte Keresztúri Ákos. A konferencián a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, ame­lyet a tanácskozás lehet megtenni. a világ leggyorsabb „autója" Egy brit mérnökcsapat az óránkénti 1600 kilomé­teres sebesség elérésére képes, rakéta meghajtású gépkocsi kifejlesztésén dol­gozik, amivel korábbi teljesítményüket szeretnék felülmúlni... Andy Green vadászpilóta, a "re­pülő skót", a szárazföldi sebessé­gi rekord tartója a BBC hírpor­tálján írt naplójában vázolja azo­kat az erőfeszítéseket, ame- lyek­kel az új sebességi rekord meg­döntésére szánt sugárhajtású gép­kocsiját, a Bloodhound (Véreb) névre hallgató szuperszónikus gépkocsit fejlesztik. Green bejegy­zéseivel a közvélemény és a mér­nöki tudomány figyelmét szeret­né felhívni a projektre. A szuperszonikus gépkocsit Euro­fighter hajtó­mű repí­ti majd a hihetetlen sebességig, megállításáról levegőfékek, er­nyők és a kerekek fékei gondos­kodnak majd. Katasztrofális kö­vetkezményekkel járna, ha a ke­rekek a rájuk ható erőt nem vi­selnék el. A hátsó futóművön is nagyon sok múlik majd, hiszen a 12 tonna tolóerejű rakéta és a felfüggesztés terhelését is visel­nie kell - írja Green. A gépkocsi felső vázának kiala­kítása is nagy kihívás elé állítja a szakembereket, akik a titánból ké­szült panelek felhasználása mel­lett döntöttek. Ezek viszont nehe­zen hajlíthatok és a felületi repedé­sekre érzékenyek. Az eddig tesz­telt három panel közül egy eltört, ezért a szakértők tanácsára alu­míniummal és acéllal ötvözött ti­tánt is vizsgálnak, ami a probléma gyors megoldását jelentheti - ol­vasható a beszámolóban. Green 1997. október 15-én a nevadai Gerlach melletti Black Rock simára gyalult sivatagá­ban állította fel a sebességi vi­lágrekordot 1227,98 kilomé- ter/órával Thrust SSC nevű, háromkerekű, sugárhajtású versenyautójával. C I I 1 í I

Next

/
Oldalképek
Tartalom