Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-30 / 150. szám
2012. JÚNIUS 30., SZOMBAT MAGAZIN ÉRTÉKŐRZŐ TÜDOMANY&TECHNIKA ' ■Hl Felejthetetlen élményt nyújt az érdeklődő természetbarátoknak a riolittufák megtekintése. Nógrád megyében több helyen is találkozhatunk ezzel a kopár, fehér képződménnyel, amely különlegességénél fogva szemet gyönyörködtető, s földtani értéke is felbecsülhetetlen. Ritkaságszámba menő természeti képződmény Varga Tamás Nógrád megye. Az ember felfedező természetéből adódik, hogy szereti tudni, mi az, amit a környezetében megfigyel, megérint, felfedez. Velem sem történt másképp, amikor Kisterenye-Rákóczibánya útvodát, amely megyénkben több helyen, Mátranovákon, Kazáron és Rákóczibányán is felejthetetlen élményt nyújt az érdeklődő természetbarátoknak. A laikus szemlélő csak kopáron maradt, lepusztult foltoknak hiheti, ugyanakkor geológiai értéke felbecsülhetetlen Kazár híres népviseletéről, a Laskafesztiválról, rendezett és virágos utcáiról, emlékházairól, s a riolittufáról. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy nemcsak ez a település büszkélkedhet ezzel a ritka természeti képződménnyel. Rákóczibánya és Mátranovák határában is található hasonló. A csapadékvíz pusztító hatása a rákóczibányai riolittufánál figyelhető meg legjobban. A külső földtani rétegeket az intenzív eső lepusztította és barázdákat vájt a tufa kőzet felületébe. nalon kitekintettem az autó ablakán, és megláttam egy különleges „fehér felületet” a hegy lábánál. Sokáig töprengtem rajta, vajon mi lehet az. A megfejtésre jóval később derült fény, amikor Mátranovák határában volt alkalmam felfedezni Fehérszéket, amely ugyanolyan formában ölt testet, mint az előbb említett földtani különlegesség. Tanulmányaimat összegezve röviden be szeretném mutatni ezt a misztikus természeti csoezeknek a riolittufa kőzetből álló képződményeknek. Kialakulási ideje a földtörténeti újidő miocén korszakára esik, amikor intenzív vulkáni működés volt jellemző a szárazföldeken. Nógrád megye keleti részén a már említett helyeken a vulkáni működés során hulló vulkáni por és hamuanyag a felszínre jutva hozta létre ezt a viszonylag könnyű, fehér színű kőzetet. Ez az évmilliókkal ezelőtt képződött fehér kőzet a felszínen maradva azonban nem maradt fenn olyan formában, mint ahogyan kialakult. A külső erők erősen módosították szerkezetét. Az eső és a fagy hatására a kőzet erősen aprózódik, mál- lik, azaz ásványaira esik szét és porosodik a felszínen. Nedves állapotában ez a mállott riolittufa csúszós, tapad a ruhára, a cipőre. Ennek ellenére érdemes meglátogatni valamelyik - vagy akár mindegyik - riolittufát, mert az intenzív csapadék a kőzettest felületén különös, lenyűgözően sokféle formákat alakít ki. Megfigyelhetünk vízmosásokat, barázdákat, szűk vájatokat, amelyek mesebelivé teszik a vidéket. A „fehér foltokon” a külső erők gyors pusztító munkájának eredményeként nem, vagy csak elszórtan alakult ki viszonylag vékony, sovány talajtakaró. A vékony talajréteg olyan növényfajok megtelepedést teszi lehetővé, amelyek a „szegényesen-mostoha” körülményeket elviselik, sőt kedvelik. Ezek a növények főként alacsonyabb rendű fajok: mohák, zuzmók, pázsitfűfélék. A mátranováki Fehérszéken, sovány talajszelvényeken hazánk egyik ritka, védett orchideafaja az agárkosbor lila virágai is megfigyelhetők a májusi időszakban, amely biológiai szempontból is emeli a terület környezettani értékét. Zárszóként annyit javaslok a kedves olvasóknak, hogy ne feledjék, hazánk természeti kincsei egész Európában egyedülállóak. Ameddig nem ismerjük mindazt, ami körbevesz bennünket, amivel nap, mint nap az ablaküvegen keresztül vagy akár munkába rohanás során találkozunk, addig szegényebbek maradunk olyan élményekkel, amelyekért nem kell elutaznunk, nem kell drága pénzt fizetnünk. Karnyújtásnyira vannak tőlünk. Érdemes tehát olykor bakancsba ugrani s felkerekedni, körülnézni gyönyörű, erdőkben és természeti képződményekben gazdag megyénkben. Ezeket a geológiaibiológiai kincseket minden helybélinek ismerni, becsülni és szeretni kell. A mátranováki riolittufa a falu központjából a Dózsa György úton felfelé haladva közelíthető meg. A falu szélétől mintegy kilométernyire lévő képződményt növényfajokban gazdag erdő veszi körbe. Magyarország egyik ritka, védett orchideafaja, az agárkosbor lila virágai ic mocfficfuolhatnl/ O mótnnmini/i ninliMiifn» ™ : :J--—I.U--
