Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-27 / 147. szám

BELPOLITIKA. 2012. JÚNIUS 21, SZERDA Egy ellenzéki módosítót sem támogatott a bizottság Megszüntették az LMP-s aktivisták el­leni eljárást Budapest. Megszüntette a január elsején a főváros több köztéri szobrára táblákat ki­helyező LMP-s aktivisták el­leni eljárást keddi, jogerős végzésében a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A három aktivista ellen a rendőrség rendzavarás, illet­ve garázdaság miatt indított eljárást, mert 2012. január elsején a Hősök terén, a Ko­dály köröndön és a Jókai té­ren is poliükai tiltakozószö­vegeket, illetve idézeteket tartalmazó táblákat helyez­tek el a köztéri szobrokon. A bíróság az eljárás megszün­tetését azzal indokolta, hogy az aktivisták nem követtek el kihívóan közösségellenes magatartást, amellyel zavart vagy riadalmat keltettek vol­na, és nem is volt ilyen szán­dékuk. A három aktivista a bíróságon elismerte, hogy ők helyezték el a táblákat. El­mondásuk szerint céljuk po­litikai véleménynyilvánítás volt. Az aktivisták egyebek mellett az új alaptörvény, a munka törvénykönyve és a házszabály módosítása ellen kívántak így tiltakozni. Az aktivisták jogi védelmét ellá­tó Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője perbeszédében alkotmányos alapjognak nevezte a politi­kai véleménynyilvánítást, így álláspontja szerint sem­milyen szabálysértés nem történt január elsején. Az el­lenzéki politikus a tárgyalást követően az MTI-nek azt mondta, hogy örül a döntés­nek, egyben teljesen ab­szurdnak nevezte, hogy a könnyen eltávolítható politi­kai szövegek kihelyezése ki­hívóan közösségellenes ma­gatartás lett volna. Schiffer András megfogal­mazása szerint „a rendőrök azért jártak el, mert a politi­kai megfélemlítés most is működik a szervezeten belül és úgy gondolták, hogy a kor­mányt kritizáló, szokatlan megnyilvánulásokat meg kel torolni”. Budapest Egyetlen, a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz, benyúj tott ellenzéki módosítót sem támo­gatott az Országgyűlés szám­vevőszéki és költségvetési bi­zottsága keddi ülésén. A törvényjavaslathoz - amelynek részletes vitája ked­den kezdődik a parlamentben - LMP-s, MSZP-s, független, és jobbikos képviselők is nyúj­tottak be módosítókat. Simor András jegybankel­nök hétfőn azt mondta, hogy az MNB egyetért a jegybank- törvény módosításaival. A vál­toztatások megszavazásával az Országgyűlés megvárja az Európai Központi Bank véle­ményét, mivel az EKB koráb­ban számos kritikát fogalma­zott meg a Magyar Nemzeti Bankról szóló eredeti tör­vénnyel kapcsolatban. Scheming Gábor (LMP) azt indítványozta, hogy - ellen­tétben az eredeti javaslattal - csak a deviza- és aranytarta­lék részletes összetételére vo­natkozó információk legye­nek titkosak maximum tíz évig, a tartalékok mértékét pedig nyilvánosságra lehes­sen hozni. Szekeres Imre, Kovács Ti­bor, Göndör István, Tukacs István és Burány Sándor szo­cialista képviselők javaslata szerint a monetáris tanács nem maximum 9, hanem maximum 7 tagú lehetett volna. A képviselők külön paragrafusban rögzítették volna azt is, hogy az MNB­nek csak két alelnöke lehet. Hasonló tartalmú módosí- tókatt nyújtott be Kolber Ist­ván, Szűcs, Erika, Vadai Ág­nes és Baracskai József (mind a négyen független képvise­lők) is. Nyikos László és Hegedűs Tamás jobbikos képviselők módosítója arra vonatkozott, hogy hatályban kellene tar­tani a jelenlegi MNB-tör- vénynek azokat a rendelke­zéseit, amelyek szerint az „MNB megküldi a Kormány­nak a Monetáris Tanács na­pirendjét”, a tanács ülésein pedig „a Kormányt szavaza­ti jog nélkül a miniszter vagy az általa felhatalmazott sze­mély képviseli”. Simor András a parlament gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén - amellett hogy egyetért az MNB-törvény kormány által benyújtott módosításaival - megjegyezte: továbbra is úgy gondolják, nincs szük­ség a monetáris tanács és az MNB-alelnökök létszámá­nak további bővítésére. Hangsúlyozta ugyanak­kor: el tudják fogadni hogy a kormány és parlament nem nevez ki új tagokat a követ­kező 9 hónapban. (Ekkor jár le Simor András mandátu­ma). Az MNB elnöke aláhúz­ta: hosszabb távon jobbnak tartanák, ha az MNB elnöké­nek lenne véleménynyilvá­nítási joga a monetáris ta­nács tagjainak jelölésével kapcsolatban, beleértve az alelnököket is. MSZP: a foglalkozta­tási problémákról Budapest Az MSZP szerint a Fidesz olyan foglalkoztatáspo­litikai intézkedéseket rendelt meg a kormánytól, amiket a szocialisták két éve sürgetnek, és amikre épp az Orbán-kor- mány által okozott problémák miatt van szükség. Gúr Nándor, a szocialisták alelnöke kedden sajtótájékoz­tatón azt mondta: a 25 év alat­tiak és az 55 éven felüliek is rosszabb munkaerő-piaci po­zícióban vannak most, mint a kormányváltáskor. Hozzátet­te, a szocialisták két éve sür­getik a járulékterhek csök­kentését, a munkahelyterem­tés támogatását a hátrányos helyzetű régiókban, a nyugdíj előtt állók védelmét, a szak­képzetlenek és a pályakezdők álláshoz jutásának segítését, a kormány azonban semmit sem tett ezért. Véleménye szerint a Fidesz most az elmúlt két év mulasz­tásait próbálja kiküszöbölni a jövő évi költségvetéssel kap­csolatban megfogalmazott el­várásaival, és a be nem tartott - például az egymillió új mun­kahelyre vonatkozó - ígérete­it próbálja feledtetni. A parla­ment foglalkoztatási bizottsá­gát vezető MSZP-s politikus az MTI kérdésére elmondta: he­lyeslik, ha az említett tervek megvalósulnak, de elfogadha­tatlannak tartják, hogy a forrá­suk újabb adóemelés legyen. Véleménye szerint ehhez egyébként több százmilliárd forintos átcsoportosításra len­ne szükség a költségvetésben, de attól tart, hogy a kormány csak látszatintézkedésekre, tízmilliárdos átrendezésre ké­szül. Kitért a minimálbér-eme­lésre is, aminek szükségessé­géről az újabb nemzeti konzul­táció egyik kérdése szól. Hangsúlyozta, hogy bár a kormány két év alatt csaknem húszezer forinttal növelte a minimálbér összegét, az adó­változások miatt az nem ér többet, mint a kormányváltás­kor - a minimálbéresek ugyanúgy nagyjából hatvan­ezer forintot vehetnek kézhez -, a munkaadók terhei viszont emelkedtek miatta. HIRDETÉS SIMPLY CLEVER Skoda MINDENT BELERAKTUNK, AMI ESZÜNKBE JUTOTT. www.skoda.hu 1 íPerstópírén amiről C MÉEwoskodhlá^-' M0 HIVATALOS SKODA MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ AUTO-TRADE '91 KFT. Szalon: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 66. 06-32/520-621; skodaert(ö>autotrade91kft.hu Szerviz: 3100 Salgótarján, Szérűikért út 120. 06-32/512-244; szerviz@lautotradeS1kft.hu A kép illusztráció. Skoda Yeti 1.4 TSI Fresch kombinált átlagfogyasztás: 6,31/100 km, COj-kibocsátás; 148 g/km. Skoda Yeti \4TSI fresh, A barátságos ismeretlen. Plusz ötezer férőhely teljes állami ösztöndíjakra zsa kifejtette: a jelentkezési ada­tokból kiderült, hogy a teljes ál­lami ösztöndíjas keretre az alap­képzésben, egységes, osztatlan képzésben és a felsőoktatási szakképzés területén is túlje­lentkezés van. Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy emellett sok tízezer hallgató kerülhet be ön­költséges formában, számukat nem korlátozzák, az az elvárás, hogy teljesítsék a 240 pontos ha­Bűdapest. Ötezerrel több hall­gató kezdheti meg tanulmánya­it teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben induló tanévben - jelentette be Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájé­koztatón. Az oktatási államtit­kár elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet át­csoportosítanak az eredetileg részösz­töndíjas helyektől. A módosítás értel­mében 2400-al több hallgató vesznek fel teljes állami támo­gatással műszaki képzésekre, kilenc- százzal nő az infor­matikus, hétszázzal az agrárhelyek szá­ma. Az egészségtu­dományok területén négyszázzal, a sporttudomá­nyok területén százötvennel emelkedik a keretszám. A vál­toztatás érinti a külhoni kihe­lyezett képzéseket is, a magyar alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen 34.087 he­lyett 39.087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen. Hoffmann Ró­tárt. Úgy fogalmazott: hamis minden állítás, amely arra vo­natkozik, hogy szűkítik a felső- oktatást. „Az egyetemek kapui nyitottak” - mondta, hozzátéve: ugyanakkor fokozatosan át akarnak állni arra a szisztémá­ra, ami a világ fejlett országaiban jellem­ző, azaz, hogy a fia­talok és családok is részt vállalnak a fel­sőoktatási képzés­ben, „egyre nagyobb mértékben saját fe­lelősséggel lépnek be”. A diákhitel er­re lehetőséget kínál a szegényebb sorsú gyerekeknek is - ér­tékelte. Giró-Szász András kormányszóvivő ar­ról beszélt, hogy azoknak a jogászok­nak és közgazdász­oknak, akik a diákhitel II. konstrukciót igénybe vették, és később az állami szférában he­lyezkednek el, az állam jóváír­ja a hitelt. nyelvű szakokon négyszáz tel­jes állami ösztöndíjas helyet biz­tosítanak - közölte Hoffmann Rózsa. Az ötezerrel megemelt, teljes egészében államilag támo­gatott férőhelynek köszönhető­en felsőfokú szakképzésen, Forrás: Mvi.hu i Oktatási Hivatal /MTV* Sajtó- és Fotóarchívum / MTI tvti/ wwwjjit.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom