Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-21 / 142. szám

r - - -- -- - ----------- - - - - — ■» Nemzeti paritok hete i ! A nagy hagyományokkal ! ■ rendelkező Őrségi Vásár lesz az ■ ; egyik fő eseménye a Nemzeti; ; Parkok Hetének az Őrségi ; ! Nemzeti Parkban; a június 22-! ! 24A őriszentpéteri rendezvé- í ! nyen kirakodóvásár, folyamato- ‘ ; san zajló kulturális- és szóra-; ; koztató programok várják a Iá- \ \ togatókat. Június 23-án, vasár-! I nap délelőtt Őriszentpéterről, a ! I nemzeti park igazgatóságának j ; épülete előtti parkolóból indul ; ; egy öt kilométer hosszúságú tú- J | ra, amely szerről-szerre baran- j ! golva mutatja be a környék tér-! j mészeti, kulturális értékeit. Szalafő-Pityerszerről egész ; ; héten, naponta 15 órakor külön-; | böző természetismereti és nép- j ! rajzi túrák indulnak, amelyek ! ! egyebek között a kaszálógyü- j 1 mölcsök, a patakmenti égerlige- j ; tek, a száraz kaszálórétek, a ; | tokák, valamint a környező er-! ! dők élővilágát mutatják be, illet-! '< ve a pityerszeri népi építészet és j ■ népi kultúra világába kalauzol- j j nak el. Az Őrségi Nemzeti Park J ; Harmatfű Természetvédelmi ! ! Központjában hétfőn számol-! ! nak be a nyilvánosság előtt a í í „Magasfák gyöngyei” című pá-; ; lyázatrói, amelynek célja a ka- j ; szálógyümölcsösök élővilágé-1 l nak felmérése, megőrzése és be-! ! mutatása. IA nátha vírusa ! A közönséges nátha vírusa ! ! még annál is elterjedtebb, mint ! < eddig hitték - állapították meg ; ; kanadai kutatók, akik egyete-; ; mista korú diákok körében | ! vizsgálódtak. Elemzéseikből ki-1 ! derült; hogy a vizsgált 2010*es 1 ' és 2011-es őszi időszakban ; ; négyszer több hallgatóban volt j ; jelen a nátha vírusa tünetek J j nélkül, mint akiknél tüneteket! I okozott a rhinovírus. „A tünet nélküli fertőzések j ; gyakori előfordulása azt jelzi, ; | hogy a hallgatók csoporttársaik- j ! nak vagy a környezetükben ! ! élőknek úgy adhatják tovább a ! < vírust, hogy nem is tudnak ró- > ; la”-mondta Andrea Granados, ; ; a McMaster Egyetem kutatója a ; i HealtDay című ismeretterjesz- \ 1 tő portálnak. A rhinovírus ! ! veszélyesebb lehet az arra érzé- j ; kenyek, például az asztmások ; ; számára, hörghurutot vagy J 1 asztmás rohamot válthat ki. A ! 1 tanulmányt az Amerikai Mik-! ! robiológiai Társaság San Fran- < ; ciscóban megrendezett éves ; ; konferenciáján ismertették. J A kézmosás nem vesz igénybe sok időt és energi­át, mégis nagy segítségünk­re lehet az akár hetekig is elhúzódó, sok kellemetlen­séggel járó fertőző betegsé­gek megelőzésében. Közhelynek tűnik, de a gyakori kézmosás még a mai napig is a legegyszerűbb eszköz a betegsé­gek megelőzésére, a fertőzések to­vábbterjedésének megakadályo­zására. Bár a kézmosás fertőzés­megelőző hatása már több mint 150 éve ismert, az azóta eltelt hosszú idő is csak azt bizonyítja, hogy sosem lehet eleget hangsú­lyozni: a kézmosás a kórokozókkal szembeni védekezés első és leg­fontosabb fegyvere. A test mikroorganizmusok elle­ni védekezése közvetlenül a bőr felületén kezdődik. A nap folya­mán a különböző tárgyak és felü­letek érintése, vagy a munkatársa­inkkal való érintkezés során a ke­zünkön gyűlnek össze a legkon­centráltabban a baktériumok. Ha Tegyünk a szívünkért... Évek óta számtalan program indult, amelyek szerették volna megmozgatni ellustuló társadalmunkat, eddig ke­vés sikerrel. Holott a vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségek rendszeres mozgással, megfelelő táplálkozással kivédhetőek lennének. A Flora Kincstúra most arra vállalkozik, hogy motiválja és megmozgassa azokat is, akik eddig nem találtak számukra megfelelő sportágat. Az izgalmas, szórakoztató, és egészséges prog­ram a geocaching mozgásformára épül. Valószínűleg a legtöbben sze­mélyesen is érintettek vagyunk, de közvetve, valamelyik család­tag vagy ismerősön keresztül biz­tosan! A szív-és érrendszeri meg­betegedések terén sajnos vezető pozíciót foglalunk el az európai országok között. A halálozási okok statisztikáját Magyarorszá­gon már évek óta a szív- és ér­rendszeri megbetegedések veze­tik: a Központi Statisztikai Hiva­tal legfrissebb adatai alapján 2010-ben több mint 33 ezren hal­tak meg szív-és érrendszeri meg­betegedés következtében. Hajla­mosak vagyunk azt hinni, hogy ez a betegségcsoport csak a férfi­akat érinti, de valójában ez nem így van. Az említett évben 3000- el több nő halálát okozta szív- és érrendszeri megbetegedés, mint férfiét, és európai viszonylatban is ez áll a női halálozási okok lis­tájának élén. Az iszkémiás - a szív vérellátási zavaraiból fakadó - szívbetegségben elhunytak szá­ma az elmúlt 20 évben megdup­lázódott (13739-ről 26361 főre nőtt) Az ilyen jellegű betegségek fő okaként pedig a helytelen élet­módot tartják számon. Napjainkra egyre inkább jel­lemző a szabadidő passzív eltölté­se: a szakemberek által nemzet­közileg ajánlott mozgásmennyisé­get a magyar fiatalok mindössze 17 százaléka teljesíti, és az idősebb korosztályok esetében ez az arány egyre csökken. A felnőttek 57 szá­zaléka saját bevallása alapján so­ha nem sportol, és további 31 szá­zalékuk is csak alkalomszerűen. Amikor már megjelennek a tüne­tek, késő! Sokan úgy gondoljuk, hogy ez bennünket nem érinthet, hiszen fiatalok és egészségesek vagyunk. A fenyegető statisztikák azonban arra figyelmeztetnek, hogy mindenkinek érdemes oda­figyelnie egészségére, hiszen a szív-és érrendszeri megbetegedé­sek 80 százaléka megelőzhető. A helyes életmód kialakítása nem feltétlenül jár teljes életmódváltás­sal! Apró változtatásokkal is egé­szen nagy eredményeket lehet el­érni! Például heti 150 perc közepes intenzitású mozgás 30 százalék­kal csökkenti a szív és érrendsze­ri megbetegedés esélyét Az egészséges életmódra való áttérést propagáló kampányok rendre kudarcot vallanak: talán túl nagy áldozatot kívántak, vagy ijesztően nagy életmódváltást A Flora Szívbarát Lépések program­ja éppen ezért szeretné azt kiemel­ni, hogy a nagy változásokhoz kis lépések is elegendőek, és egy tel­jesen más irányból próbálja meg­közelíteni a témát. Legújabb kez­deményezése keretében egy vi­szonylag ismeretlen és izgalmas kikapcsolódási lehetőségre szeret­né felhívni a figyelmet. A geocaching nevű sport már több mint 10 éve megjelent Magyaror­szágon, mégis kevesen tudnak ró­la, pedig rendkívül szórakoztató, és izgalmas kikapcsolódási lehető­séget nyújt, az egész család számá­ra. Mára több mint 3200 felkuta­tásra váró kincses- vagy geoláda került kihelyezésre országszerte a lelkes kincsvadászoknak kö­szönhetően. Hogyan lehet a kincsekre va­dászni? Természetesen egy kincstúrán. A legegyszerűbben úgy szervezhetjük meg a saját expedíciónkat, ha ellátogatunk a http://szivbaratleDesek.hu /kincstura weboldalra, és kivá­lasztjuk, melyik kincses ládát szeretnénk felkutatni. Nem kell messzire utazni! A kincsvadá­szat lényege a kíváncsiság, a ku­tatás, a felfedezés, és a láda meg­találásának öröme. A kincstúra oldalán komplett útitervet, rej­tekhely leírás, és GPS koordiná­tákat kaphatunk, hogy térkép, vagy navigátor segítségével könnyen rátalálhassunk a kin­cses ládára. Nekivághatunk a lá­dafeltáró kirándulásnak egyedül, a családdal, vagy barátokkal! Amíg kirándulunk, és a ládát ke­ressük, valójában nem csak a kincses ládában lévő kincsre te­hetünk szert: saját egészségünk megőrzéséért is teszünk valamit, és ez a legnagyobb kincs. A cink hatása Kanadai kutatók szerint cink szedésével alig rövi­díthető le a megfázás idő­tartama, és a szer bevéte­le gyakran mellékhatá­sokkal is jár. A téli influenzaszezon táján világszerte sokan szednek min­denféle reklámozott gyógyszert, így cinket is a megfázásos pana­szok enyhítésére. Kanadai kuta­tók áttekintették azoknak a vizs­gálatoknak az eredményeit, amelyek a meghűlés gyógyulá­sának időtartamát mérték cin­ket tartalmazó gyógyszerek sze­dése esetén, vagy anélkül. Michelle Science és munka­társai összeszedték a világ orvo­si szakirodaimából azt a 17 dol­gozatot, amelyek megfelelő módszerekkel végzett vizsgála­tok voltak. Ezek véletlenszerű kiválasztással történtek, 2121 megfázásos beteg megfigyelésé­vel. A páciensek életkora egy év­től 65 esztendeig terjedt és a ku­tatók azt mérték, hány napig voltak a megfázásnak tünetei. Voltak megfigyelések, hogy cink adása csökkenti a megfá­zás tüneteit és így számos gyógyszercég hozakodott elő kü­lönféle, cinket tartalmazó tablet­tával, kanalas orvossággal, de a szakembereket az eddigi közle­mények nem győzték meg. A kanadai munkacsoport le­szögezte, hogy igen nehéz volt a vizsgálatok különböző módsze­rei alapján egységes véleményt kialakítani. A gyerekek csoportjában sem­miféle mérhető különbség nem volt a cinkkel kezelt, illetve ilyen készítményt nem szedő betegek tüneteinek időtartama között. A felnőtteknél a cink két-három nappal lerövidítette ugyan a meghűlés időtartamát, de más kellemetlenségek jelentek meg. A cink bevétele gyakran mel­lékhatásokkal járt: kellemetlen ízérzést vagy hányingert oko­zott. Az orvosok szerint mérle­gelni kell, hogy érdemes-e a ki­csit rövidebb ideig tartó nátha és köhögés végett a kellemetlen mellékhatásokat vállalni. A ta­nulmányt a Kanadai Orvosszö­vetség hetilapja közölte. A kézmosás fontosságáról a mikroorganizmusokkal teli kéz­zel megérintjük a szemünket, or­runkat vagy a szánkat, a baktéri­umok a bőr védelmi vonalát meg­kerülve, akadály nélkül kerülhet­nek a szervezetbe. Bár a kézfejet nem lehet teljesen megtisztítani a veszélyes mikroorganizmusoktól, a gyakori kézmosással alaposan megtizedelhetjük a baktériumok, mikrobák és vírusok számát, így jelentősen csökkentve a fertőzés átvitelének kockázatát. Mikor mossunk kezet? A hatékony kézmosáshoz né­hány alapszabályt nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Az első leg­fontosabb kérdés, hogy mikor szükséges a kéz megtisztítása? Mossunk kezet étkezés előtt, sé­rülések, sebek ellátása előtt, kon­taktlencse behelyezése/eltávolítá­sa előtt, élelmiszerek - különös­képpen nyershús, például szár­nyasok - előkészítése után, a mel­lékhelyiség használata, pelenka­csere után, állatokkal való érintke­zés után, orrfújás, köhögés, tüsz- szentés után, fertőző betegek ellátása után. Mindig mossunk ke­zet a háztartásban keletkezett sze­méttel való érintkezés, illetve a ta­karítás során használatos vegysze­rekkel, törölgetésre használt ron­gyokkal történő érintkezés után. TENYÉR KÉZFEJ • Legtöbbször kihagyott részek • Gyakran kihagyott részek Altatóban kihagyott részek • Gyakran mosott részek Hogyan mossunk kezet higiénikusan? A kézmosás hatásfokát nagy­mértékben növelhetjük antibak- teriális szappan használatával. Ha lehetőségünk van nyilvános he­lyeken vagy otthonunkban érin­tés nélküli szenzoros szappanada­golót vagy csapot használni, ak­kor részesítsük ezeket előnyben, ezek nyújtják a legnagyobb védel­met a kórokozók ellen. Ügyeljünk a szappanozásra, erőteljesen dör­zsöljük össze kezeinket, és mini­mum húsz másodpercig mossuk meg a csuklót, a kézfejet és tenye­ret. Minden ujjúnkat külön mos­suk meg és a körmök alatti terüle­tekre is ügyeljünk, majd öblítsük le kezünket alaposan. Szárításhoz használjunk tiszta, eldobható kéz­törlőt, vagy légfúvásos szárítót. Nyilvános helyeken, ha lehet, a csapot kéztörlő kendővel zárjuk el és az ajtón is könyökünket hasz­nálva menjünk ki. Ha nem tudunk folyóvízben kezet mosni, használ­junk antibakteriális kézmosó gélt Figyeljen a gyerekek kezére! A gyerekeink is ritkábban lesz­nek betegek, ha gondot fordítunk rá, hogy gyakran és megfelelően mossanak kezet Mutassuk meg nekik, hogy mit jelent az alapos kéztisztítás! Eközben néhányszor énekeljük el valamelyik kedvenc dalát, így biztosan legközelebb is örömét leli majd a kézmosásban. Elhelyezhetünk rövid útmutatót szemmagasságában a fürdőszoba­tükörre, így akkor is követheti a lé­péseket amikor épp nem vagyunk vele. Ha nem éri fel a mosdótálat tartsunk a közelben sámlit! Mit tegyünk kézmosás Közben? •Vegyük le a karóránkat, vagy húzzuk feljebb a karunkon! •Nedvesítsük be kezünket víz­zel a csuklóig! •Részesítsük előnyben a szen­zoros csapokat és szappan­adagolókat! •Használjunk körömkefét a köröm alatti területek tisztí­tására! •Nyilvános helyeken, ha a csap nem szenzoros, zárjuk el papírtörölközővel! Mit ne tegyünk kézmosás közben? •Lehetőleg ne viseljünk gyű­rűk •Ne érintsük meg a mosdó­kagylót, mert fertőzött lehet (ha mégis megérintené, kezdje előröl a műveletet)! •Ne használjunk forró, csak meleg vizet! A forró víz hatá­sára a bőr pórusai kitágul­nak, így a bőr veszít nedves­ségéből. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom