Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-21 / 142. szám
NOGRAD 2012. JUNIUS 21.. CSÜTÖRTÖK Fábián Gyöngyvér halálára (1944-2012) „Minden ember élete ugyanúgy ér véget / Csak hogy hogyan élt, és hogyan halt meg, /az, ami megkülönbözteti egyik embert a másiktól. ” Szerettei e szép gondolatot szánták az egyszerűségében elegáns gyászjelentő mottójának. Nyilván nem véletlenül: hiszen Németh Tamásné Fábián Gyöngyvér ha magánemberként nem is volt rendkívüli (bár szépsége révén akár az is lehetett) művészként, festőként eredeti, mindenki mástól megkülönböztethető kegyelemben részesült a teremtési#»’. Salgótarjánban látta meg a napvilágot 1944. július 13-án. Született tehetségét a Magyar Képzőművészeti Egyetemen pallérozta Kádár György növendékeként, majd a hetvenes évek elején ugyanezt tette Derkovits- ösztöndíjasként is. Egyik legnagyobb sikerét 1979-ben a Szegedi Nyári Tárlat díjának elnyerésével érte el. Művészi kiteljesedésére nagy hatással volt Kondor Béla, de sem fiatalabb alkotó éveiben, sem később nem csatlakozott egyetlen iskolához, úgymond izmushoz sem. Következetesen az öntörvényei szerinti saját útját járta. Alapvetően figurális festészetet művelt, de ezt is sajátos módon tette. A portrék hátterében meghúzódó emberi sorsok, drámai gesztusok érdekelték elsősorban. Előszeretettel használt bibliai alakokat, motívumokat, gyakorta mutatkozott meg álomszerű lírai önvallomásokban s nem volt idegent katátői az erotika, sőt a szatirikus megfogalmazás sem. Az évtizedek során számos csoportos kiállításon, bi- ennálén és egyéni tárlaton szerepeltek művei, alkalmasint szívesen állított ki szülővárosában, Salgótarjánban is. Mindig örült a hívó szónak, a bemutatkozás lehetőségének, mert tudta, hogy megannyi gyermekkori barátja, jó ismerőse, művészetének őszinte tisztelője veszi körül, ha hazajön. Gyurkovics Tibor - a már szintén elhunyt író, akit ugyancsak megörökített egy festményén - a szomorúságot vélte felfedezni Fábián Gyöngyvér alkotásain. Most viszont nekünk, gyászolóinak van okunk szomorkodni: ismét szegényebbek lettünk, május 30-án az elíziumi mezőkre távozott közülünk egy Salgótarjánból elszármazott, de tágabban, egy kicsit mindig a város művészeti életéhez (is) tartozott kitűnő festőművész. A méltósággal viselt súlyos betegségben elhunyt Fábián Gyöngyvért június 21-én, azaz ma 11.15 órától búcsúztatják és kísérik utolsó útjára Budapesten, a Farkasréti temetőben. Nyugodjék békében, emlékét, emberi és művészi értékeit kegyelettel megőrizzük! Csongrády Béla Kerámiák tárlata Ipolyságon Ipolyság. Antal András Alsótoldon élő Ferenczy Noémi- díjas és Gádor-díjas keramikus- művész kiállítása június 30-ig még megtekinthető Ipolyságon, a Zsinagóga kiállítótermében. Hatalmas életművének egy szeletét láthatják az érdeklődők ezen a kiállításon, amelynek gyújtópontjában a táj áll. A kiállítás címe is ez: Ipolymenti gondolatok. Ezek az úgynevezett tájtörténetek bárki történetei lehetnek. Ám műveiből mégis az a személyes kötődés és a környezetének reá ható fontossága olvasható ki, amelyről a holland származású festőművész, Kooning is beszél miszerint: Van olyan időszak az életben, amikor csak teszel egy sétát és kisétálsz bele a saját tájképedbe. 2010- ben és 2011-ben Antal András a losonci Nemzetközi Kerámiamű- vésztelepen töltött hosszabb időt, ahol visszajöttek gyermekkori emlékei. Ez az alapja az Ipolymenti gondolatok című nagy sorozatának. Évszázados emlékek, lerakodott üzenetek és gondolatok bukkannak fel az Ipoly mélyéről András kerámiáinak köszönhetően, amelyek motívumai mesélnek a vidék régmúltjáról, kultúrájáról. A kiállítást Shah Gabriella, a Nógrádi Történeti Múzeum művészet- történésze ajánlotta a nagyszámú érdeklődő figyelmébe. Cs. A. Balassagyarmat 1991-ben kereste meg Nagy Ervinné, Kovács Gábor és Sághy Ferenc kanonok Meló Ferenc biológia- földrajz szakos tanárt, a dejtári iskola akkori igazgatóját, hogy egy szeretetteljes, a keresztény értékeket közvetíteni tudó tantestületet, s egy igazi, nevelés központú intézményt hozzon létre. Végül sok-sok sajtóvita, hadakozás, alaptalan vádak és gáncsoskodás után 1992 szeptemberében - az egyházi tulajdon visszaszerzésével - beindult az új iskola 194 tanulóval. 1994-ben már a Szabó Lőrinc utcai épületet is visszakapta a római katolikus egyház, s még az évben megkezdődött a hat évfolyamos gimnáziumi képzés is. 2002-től a Lajtorja és a Hibó Tamás Művészeti Iskolával bővült az oktatás, ezek hatására a középszintű művészeti képzés is megvalósult. Az OKEV Észak-maVisszapillantás az elmúlt húsz esztendőre Az ünnepi szentmisén Banda Ádám, az iskola falai közt nevelkedett immár nemzetközi hírű hegedűművész adott elő egy Bach-művet, majd az ünneplők az iskola történetét tekinthették meg képekben. Majd Mogyorósi Attila igazgatóhelyettes mondott köszönetét a tantestület nevében az igazgatónak. Az iskolaudvaron dr. Stella Leontin kanonok szentelte meg az intézmény új freskóját, Lencsés Zsolt festőművész alkotását. A kanonok a mű Jézus-központúságáról, a feltámadt Istenember szere- tetéről, irgalmáról szólt. Lencsés Zsolt a „Templomunk a mi iskolánk” kültéri freskóról elmondta: a templom és az iskola múltunk kincsestára és jövőnk záloga. A mű megszentelését követően dr. Hoffmann Rózsa államtitkár és az iskola vezetése a hálaadás virágait helyezték el az udvaron álló keresztnél, majd az államtitkár előadása következett a tornateremben „Az oktatás jelene és jövője ” címmel. Az államtitkári előadás után Nagy Ervinné, az intézmény egyik alapítója és tanára mutatta be az iskola jubileumi évkönyvét, amely száz oldalon jeleníti meg többek között az iskolatörténet legfontosabb eseményeit, az iskolaéletet, a visszaemlékezők írásait, a köszönőleveleket, a szakértői véleményeket, az intézményekkel való kapcsolatot, a plébánosok gondolatait, a sportéletet. A jubileumi ünnepség állófogadással és meghitt beszélgetéssel ért véget. Katolikus Pedagógiai Intézet nevében szintén a nagyszerű nevelői munkát méltatta. Ferenc Mária nővér, a szécsényi klarisszák apátnője és a salgótarjáni Varga András atya Isten áldását kérte minden tanárra, diákra. Tomanek Gábor, Nagy Erika, Szőke Pál és Mészáros Mihály színművészek azt fejtették ki: országjárásuk során ilyen fegyelmezett és jól felkészített tanulókkal kevés helyen találkoztak. A szentmisét celebráló dr. Beer Miklós megyéspüspök úgy fogalmazott:- 1989 után újra fontos lett a keresztény iskolák hagyománya, az erkölcsi nevelés, az igazságra, jóságra való törekvés, és ebbe kapcsolódott bele a húsz éves gyarországi Területi Igazgatósága 2005- től emelt szintű érettségi vizsgaközpontnak jelölte a Szent Imre Gimnáziumot. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával kötött szerződés keretén belül 2010-től pedig felsőfokú OKJ kép-zés indult meg az intézményben. Ezt a küzdelmes és szép húsz esztendőt ünnepelte a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola és a nagyszámú közönség a közelmúltban. A tartalmas és felemelő megemlékezés a Szentháromság Plébánia Nagytemplomban hálaadó szentmisével kezdődött, amelyen az iskola nevelőtestületén és diákságán kívül részt vett dr. Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár, a Váci Egyház- megyei Katolikus Iskolák Főhatóságának vezetése, Bállá Mihály országgyűlési képviselő, Barna János, a Nógrád megyei közgyűlés alelnöke, Medvácz Lajos polgármester, valamint számos intézményvezető és környékbeli polgármester. Csallóné Majoros Erzsébet, az intézmény pedagógusa elsőként az üdvözlő leveleket olvasta fel. Dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő levelében kiemelte: az iskola diákjai jó magyarok és ezáltal jó európaiak lesznek. Becsó Zsolt, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke köszönetét mondott a jubiláló iskola vezetőinek és a tanári karnak a példamutatóan lelki- ismeretes munkáért, Bajzák ErzsébetM. Eszter nővér, a iskola. A püspök atya a küzdelmekhez további bátorságot és hitet kívánt Meló Ferenc igazgatónak, akinek a Pro Educatione-díjat nyújtotta át. Az iskolavezetője hangsúlyozta: e díjat egész tantestülete kiérdemelte.- Felsorolni, még csak végiggondolni is lehetetlen, hány és hány megpróbáltatáson ment keresztül az intézmény, és mégis, a nehézségek ellenére mennyi örömben volt része a tanári karnak és diákjainknak egyaránt - emlékezett, kiemelve Sághy Ferenc kanonok támogatását, Keszthelyi Ferenc püspök kiállását, illetve dr. Beer Miklós megyéspüspök igaz patronáló munkáját Meló Ferenc Koza Józsefprépost és dr. Stella Leontin kanonok lelki vezetését is hálásan köszönte. Az intézményvezető Isten segítségét kérte ahhoz, hogy korszerű tudással fel- vérte- z e 11, igaz, jel- lemes magyar emberek sorát nevelhesse a Szent Imre iskola a következő sok-sok évben is. Húsz éve történelmet írtak a városban a keresztény iskola egykori alapítói: szinte a semmiből hoztak létre maradandó értéket. Lelakott, lepusztult épületeket vettek át, ma pedig aki belép az intézménybe, rácsodálkozhat a családiasságra, otthonosságra, a szép és esztéti kus környezetre, az északi régió legnagyobb egyházi fenntar tású intézményére.
