Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-20 / 141. szám
2012. JÚNIUS 20., SZERDA MAGAZIN TUDOMANY&TECHNIKA GARÁZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ MÉLYINTE Kék kompakt törpegalaxis Washíngton/Párizs. Fekete bársonyon szétszórt sószemcsékhez hasonlóan ragyog az UGC 5497 jelzésű kék kompakt törpegalaxis a Hubble űrteleszkóp legújabb felvételein. A kék kompakt törpegalaxisok általában a legtávolabbi és egyben a legrégebben, több milliárd éve keletkezett galaxisok. Nagy távolságuk miatt szerkezetükről nem sokat lehet tudni, de az ismeretes, hogy igen intenzív csillagképződés folyik ezekben a galaxisokban. Az UGC 5497 körülbelül tizenkétmillió fényévnyire, a Nagy Medve (Ursa Major) csillagképben található, a feltételezések szerint a Messier 81, azaz a Bode galaxisához tartozik - olvasható a PhysOrg (http://phys. org) tudományos hírportálon. A látható és az infravörös fény tartományában a Hubble által készített felvételeken fiatal ragyogó csillagok számtalan halmaza látható, ezeknek köszönheti a törpegalaxis a kék színét. Ezt a színárnyalatot még néhány millió éven át megőrzi, míg a gyorsan „égő” csillagok szupernóvaként fel nem robbannak. Megfejtették az ókori Palmiira rejtélyét majorság, falu maradványait sikerült azonosítaniuk - olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon. A legérdekesebb felfedezésük a kétezer éves víztározók és ciszternák voltak, amelyek az esővíz gyűjtésére szolgáltak. A római korban Palmüra térsége még nem sivatagosodott el, hanem füves sztyeppe volt. Bár az éghajlat száraz volt, az időnként lezúduló csapadékot a fű gyökérzetének köszönhetően nem tudta azonnal elnyelni a talaj. A tározókban, ciszternákban összegyűjtött esővíznek köszönhetően tudták élelemmel ellátni a környezőfalvak a várost A földművelők jó kapcsolatokat ápoltak a beduinokkal is, megengedve nekik a legeltetést a nyári hónapokban, a kecskék, birkák ürüléke viszont megtrágyázta földjeiket „Tanulságos számunkra Palmüra példája, hiszen a növekvő népesség ellátásához egyre több földre van szükség. Ha kétezer éve termővé tudták tenni a földet egy száraz régióban, nekünk is sikerül a 21. századi korszerű eszközök segítségével megművelni a sivatagot” - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Christian Meyer, a Bergeni Egyetem professzora. A római korban a százezer lakosú Palmüra a keletnyugati kereskedelem egyik legfontosabb csomópontja volt, ám a tudósok sokágnem értették, hogy miként boldogult ilyen sok ember a sivatagban, és hogyan biztosította a váiU§“az élelem- és vízellátást - a rejtélyt norvég és szír kutatók fejtették meg. Oslo/Damaszkusz. A Bergeni Egyetem kutatói szír kollégáikkal nem magát a Damaszkusztól 240 kilométerre északkeletre lévő romvárost, hanem a tágabb környékét vizsgálták és műholdfelvételek alapján rengeteg római kori r- -- -- -- -; Hatszázharminc ; ötezer kráter ; Hatszázharmincötezer ! kráter csúfítja el a Mars ; felszínét - a vörös boly- ! gó „ragyáit” két ameri- ; kai kutató vette számba, ! akik a Journal of ; Geophysical Research ! című folyóiratban tették ; közzé vizsgálataik ered- ! ményeit. ! Washington. Stuart Robbins ! és Brian Hynek, a boulderi ■ Colorado Egyetem kutatói a ; különböző űrszondák, vala- ! mint a marsi leszállóegysé- ! gek által a vörös bolygóról ! összegyűjtött adatokat ele- | mezték. Négyéves munka ; eredményeként állították ; össze a minden korábbinál ! részletesebb adatbázist - ol- I vasható a LiveScience | (www.livescience.com) tudo- j mányos hírportálon. Az adatbázis segít megismerni, hogy a vulkanikus aktivitás és a talajerózió miként alakította a bolygó felszínét, ahogy feltérképezheti a Mars történetét is - minél több krátervan egy-egy térségben, annál idősebb a terület. „A nagy becsapódások hidrotermikus rendszereket hozhattak létre, egyedülálló, lokális, lakható ökoszisztémákat, amelyek sok ezer, vagy akár sok millió éven át létezhettek, ha folyékony víz volt a felszínén” - magyarázta Brian Hynek. Hozzátette: a nagy becsapódások ki is irthatják az életet, mint történt ez a Földön 65 millió évvel ezelőtt, amely véget vetett a dinoszauruszok uralmának. A Földön a tudósok 200 becsapódási krátert azonosítottak, ám ez távolról sem jelenti azt, hogy bolygónkat sokkal jobban megkímélték a hívatlan égi vándorok, mint a Marst Arról van szó csupán, hogy a légkör, az életformák, valamint a tektonikus aktivitás eltüntette, elmaszkírozta az egykori becsapódások nyomait Újabb mélységben járt a kínai merülőkabin Peking, a kínai gyártású mélytengeri merülőeszköz, kabinjában három emberrel, 6965 méter mélyre jutott kedden a Csendes-óceán nyugati részén, a Mariana-ároknál - jelentette a kínai média. A Csiaolung (Jiaolong) merülőkabin kedden két alkalommal is megült a tengerfenéken, elsőként 6908 méter mélységben. Mindkét helyszínen vízmintákat gyűjtöttek és jeleket helyeztek el. Beszámolók szerint a hidraulikai rendszerben legutóbbi alkalommal tapasztalt olaj szivárgást megszüntették, és a merülést többszöri biztonsági ellenőrzés után engedélyezték. A Csiaolung anyahajójával, a Hsziangjanghunggal (Xiangyanghong) június 11-én érkezett a merülések helyszínére. A múlt héten pénteken 6671 métert teljesített; tavaly júliusi rekordja 5188 méter volt. A mostani kísérlet célja, hogy a Csiaolung merülőkabin 7000 méternél mélyebbre ereszkedjen. A július elejéig tartó időszakban összesen további négy merülést terveznek egyre mélyebbre, ezért újabb és újabb rekordok várhatók.
