Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-02 / 126. szám
6 2012. JÚNIUS 2., SZOMBAT SALGOTARJANI LAP Salgótarján várossá nyilvánításának 90. évfordulója alkalmából a város Önkormányzata Országzászló Emlékhelyet állít a Szent Imre-hegyen. Az emlékhelyet június 3-án a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett ünnepségen szentelik meg és avatják fel. Országzászló Emlékhely avatás Salgótarjánban u I4 Ez a fotó az Országzászló folyóiratban jelent meg. Dr. Urmánczy Nándor (jobbról a második) mondja avatóbeszédét. mint a feltámadást váró „Magyar Haza” jelképe. - olvasható a korabeli dokumentumokban. Négy év után a bevonuló szovjet hadsereg elől el kellett rejteni ezt az ereklyét, mert az új rend nem kívánta elfogadni a nemzeti öntudatot. 1944-ben a szovjet csapatok bevonulása előtt a lobogót bevonták és biztonságba helyezték. Az ereklyét máig a Nógrádi Történeti Múzeum őrzi. Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere az országzászló emlékhely állítás ka|> csán elmondta: „Az Örszágzászló állítás az 1930-as évektől vált tömegessé Magyarországon. A mozgalmat Dr. Urmánczy Nándor újságíró, parlamenti képviselő indította el. Az ötlet alapját az adta, hogy egységet kovácsoljanak a trianoni döntés által elszakított országrészek között. A határ menti városok polgáraiban, így Salgótarjánban is mindmáig mélyebben él a trianoni döntés tragédiájának emléke. Azért is kiemelt jelentőségű a Nemzeti 1940. június 2-án avatta fel Salgótarján akkori vezetése a város országzászlóját a Szent Imre-he- gyen. A 180 x 550 centiméteres méretű lobogó avatóünnepségén az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának elnöke, Dr. Urmánczy Nándor, az országzászló mozgalom elindítója mondott ünnepi köszöntőt. A salgótarjáni országzászló elhelyezése miatt egyfajta kuriózum volt. A helyszínt Dr. Förster Kálmán, Salgótarján akkori polgármestere választotta, azzal az indokkal, hogy az országzászlót, magasztos céljai okán nem szerencsés a mindennapi forgalomba használt köztéren elhelyezni. Ezzel szemben a város fölé magasodó Szent ImreSalgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Salgótarján 90 éve város emlékév” keretében az Országzászló Emlékhely avatás alkalmából kiadja Póczos Sándor A salgótarjáni országzász- ló(k) története című könyvét. „Nem kis feladatra vállalkozik, aki a helytörténet tükörcserepeit kívánja minél pontosabban össze- rakosgatnL Különösen egy olyan témakörben, melynek még nincs irodalmi forrás anyaga, kevés az eredeti írásos dokumentuma (a meglévők is hiányosak, vagy ellentmondásosak), a tárgyi bizonyítékok pedig nagyrészt megsemmisültek. Mégis érdemes vállalkozni rá, mert a kutakodás legkisebb eredménye személyes sikerélményt jelent a felfedező számára is, az összerakott tükörkép pedig megkönnyíti múltunk megismerését, erősíti identitás tudatunkat Esetleg olyan is akad közöttünk, akit a megismert tények hasonló kutatásokra sarkallnak. Póczos Sándor egyedülállóan gazdag archív képeslap Az egykori salgótarjáni országzászló és a most állított emlékhely üzenete: „Lépjünk ki a hétköznapok megszokott forgatagából. A zászló, valamint az emlékhely a földhöz tapadt lelkeket egy tisztul- tabb, nemesebb légkörbe emelve, bízó lélekkel, Isten felé irányította és irányítja. „Ebben az országzászlóban... csodálatos varázserő van. Egy táborba hoz össze mindenkit, alatta érezzük, hogy testvérek vagyunk, hogy egy nemzet fiai vagyunk. ” (Urmánczy Nándor, 1940.június 2.) hegy a megszállt, elcsatolt területről is jól látható, így az ott elhelyezett zászló nemcsak a város lakóinak, hanem a határon túli magyaroknak is üzen. A Kálváriái részen a keresztény hit oltára áll, a hegy másik oldalán pedig az országzászló helyezkedik majd el, gyűjteményének létrehozásával már eddig is maradandót alkotott Salgótarján múltjának megismertetésében, s most a város egyik elpusztult, már-márfeledésbe merült történeti emlékének, az egykori Országzászlónak szegődött nyomába. A legidősebb korosztály kivételével a mai városlakók többsége valószínűleg nem is ismeri az Országzászló fogalmát, Könyvajánló arról pedig biztosan nem hallott semmit, hogy ilyen létezett Salgótarjánban is, mégpedig a Meszestető csúcsán. Szerző megismerteti az Olvasót a korszakkal, annak előzményeivel és közhangulatával, amelyben országszerte általánossá vált a trianoni döntésre emlékeztető, félárbocra eresztett Országzászlók állításának gyakorlata. Nem lévén sem politikus, sem politológus, célja nem elsősorban a politikai elemzés, de minden esetre _■ J m i ■■ÉL ...J i Örökségünk ez a hely. mely kötelez, és ad igazi értéket a mának, a jelennek. Óvjuk es őrizzük tovább együtt. Legyen ez a hely főhajtás a múlt emléke előtt, találkozási pont a jelenben, intő és felhívó jel a jövő nemzedékének! Összetartozás Napja számunkra, mert az elmúlt évtizedek kommunista diktatúrája elnyomta a polgárokban a város és a haza szere- tetét. Civil kezdeményezésre a salgótarjáni lokálpatrióták már a szocialista városvezetés idejében is megemlékeztek az Összetartomég ma is elgondolkodtató a Trianonnal kapcsolatos szó szerinti idézeteinek sokasága. A helyi zászlóállítás részleteinek feltárása, az ezzel kapcsolatos gyűjtési folyamat megismertetése, a hely kiválasztás körüli köztestületi viták, és az avatás részleteinek meg ismertetése, mind értékes adatokat szolgáltatnak városunk e korszakának közéleti viszonyairól. De legalább ilyen értékesek a nagyszerű archív fotók, s közöttük a kalandos úton megmenekített eredeti zászlónak a színes fényképe. S a magam részéről az Olvasó figyelmébe ajánlanám Dr. Förster Kálmán polgármester levelének szövegét, mely a város helyzetét reálisan megítélő, lakóival felelő sen együtt érző városvezetői magatartásra utal. Kívánom, minél többen szegődjenek lélekben szerző társául a megsárgult iratok rejtelmes világában és a terepi nyomozó munkája során!” (Dr. Fancsik János) zás Napjáról. Ezt a hagyományt megerősítve 2006-ban méltó rangra emeltük e napot. Törekvéseink kiteljesedése a holnapi ünnepség, ahol az elődeink által elkezdett hagyományt folytatva a város 90. születésnapjának megkoronázásaként felszenteljük a „Hármashalom” Országzászló Emlékhelyet, mellyel emléket kívánunk állítani az 1940-ben felavatott Országzászlónak. Az Emlékhely állítás másodlagos okai között szerepelt, hogy közel 20 éve a Szent Imre-hegy- ről egy üresen álló betonposz- tamens köszöntötte a városba érkezőket. 1969-ben avatták fel a Szabó István tervei alapján készült Partizán emlékművet, amit a helyiek „Pléh Öcsinek” kereszteltek. A dobtáras fegyvert kezében tartó szobrot, a rendszerváltás előtti Salgótarján jelképét 1993-ban bontatta le az akkori önkormányzat és helye azóta is üresen állt. 1999-ben millenniumi városi emlékművet terveztettek a helyére, de a kivitelezéshez a város nem kapott forrást. 2002-ben újabb tervek születtek, amelyek szakmailag nem minősültek megfelelőnek, így ezek sem valósulhattak meg. A „Pléh Öcsi” helyére 2005-ben ismét pályázatot írt ki a város, melynek győztese a Niké szobor-terv lett, de a kivitelezésig az sem jutott el. Szerettük volna, hogy az egykori partizánemlékmű helyén az elkövetkező nemzedékek számára is örök érvényű alkotás szülessen, ezért a magyar építészet egyik legkiemelkedőbb személyiségét, Makovecz Imrét kértük fel a tervek elkészítésére. A Kossuth- díjas építész tragikus halálát követően a tervezés folyamata nem állt meg, tanítványai folytatták munkáját. A terveket Szentesi Anikó készítette a Paralel Építész- iroda Kft. képviseletében, melyeket a Salgo-Global System Kft valósított meg. A kivitelezésben közreműködött az Ipolyerdő Zrt., az ÉMÁSZ Zrt. és a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft., akiknek ezúton is köszönetét mondok. A Hármashalom-kilátó részévé komponált Országzászló Emlékhely több mint egy talapzat emlékművel. A Hármashalom-kilátó íves, megvilágított városi címerrel díszített védfala körülöleli az emlékhelyet és pompás panorámát nyújt Salgótarján déli részére. Középpontjában, 18 méter magasan, megvilágítva Salgótarján első, 1940. június 2-án felavatott országzászlójának másolata áll, a város és az ország sorsát, történelmét meghatározó időknek emléket állítva. Szimbolikus jelentéséhez illően, június 3-án az első salgótarjáni országzászló felavatását követő, és a Nemzeti Ösz- szetartozás Napját megelőző nasa, az Északpesti Református Egyházmegye esperese, Németh Judit, a Salgótarjáni Református Egyházközösség lelkésze, Beme Károly, a Salgótarjáni Evangélikus Egyházközösség lelkésze és Varga András, a Salgótarjáni Katolikus Egyházközösség plébánosa. A pon avatjuk fel és nyitjuk meg az odalátogatók előtt. Salgótarján város Önkormányzata nevében tisztelettel meghívok és szeretettel várok mindenkit az Országzászló Emlékhely avatásra a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából 2012. június 3 -án 16 órakor kezdődő ünnepségre a Szent Imre-hegyen.” 15 órától vendégváró zene fogadja az érkezőket a Salgótarjáni Koncertfúvós Zenekar jóvoltából. 16 órakor a város szignáljával kezdődő avató ünnepségen az országzászló ünnepélyes behozatalnál a Magyar Honvédség fog közreműködni. Ezt követően ökumenikus Istentiszteletet tartunk, amelyen szolgálatot tesz Sipos Bulcsu Kadotarján zászlószentelést és felvonást követően emlékező beszédet mond Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, ország- gyűlési képviselő. Ünnepi műsort ad a Nógrád Táncegyüttes. Ezt követően a Szózat hangzik el, majd a Székely Himnusz eléneklésével zárul az ünnepség. A rendezvényen közreműködik a Kodály Zoltán Tagiskola kórusa, a Zenthe Ferenc Színház és a Salgótarjáni Koncertfúvós zenekar. Az ünnepséget a Salgótarjáni Közművelődési Kft. szervezésében valósítjuk meg. A helyszínre jutást 15 órától gépjárművek segítik a Karancs utcából, amely 14 óra 30 perctől le lesz zárva. 2012. június 3.16.00 óra, Szent Imre-hegy Nemzeti Összetartozás Napja Országzászló Emlékhely avatás Köszöntőt mond: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, országgyűlési képviselő Közreműködik: a Nógrád Táncegyüttes és a Zenthe Ferenc Színház A helyszínre jutást 15.00 órától gépjármüvek segítik a Karancs utcából.