Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-16 / 138. szám

MAGAZIN ÉRTÉKŐRZŐ 2012. JUNIUS 16., SZOMBAT „A királyok is emberek voltak" A tanítást is tanítja a nyugdíjas pedagogusno, aki minden magyar legszebb tananyagát versbe szőve ad­ja most közre. Célja nem változott: az ismeret, a tudás morzsáit kínálja, de a közelítés módja merőben más, mint volt az iskolai tanítói munka során. Rímes, fi­nom rajzolattal megmutat, tényszerűen, mégis diszk­réten alkot közelképet királyi életutakról, magánem­beri és vezetői énjeik láthatatlan vívódásairól. Üzene­tet hordozó tündöklésükről Ságújfalu. „Soha nem nyálaztam levélpapírt, soha nem áztam meg, és nem is sétáltam éjjel egyedül az utcán...” A brit uralkodónő (tit­kos?) naplójának eddig soha nyil­vánosságra nem hozott néhány bejegyzése is kikandikálhatott most a kulisszák mögül. A trónra lépés jubileuma kegyeskedett ten­ni erről. És... tényleg furcsa lenne látni a királyit mindennapi-embe­rinek, hatalmasságot boríték-nyá- lazónak, esőáztatta, lelapult frizu­rával. Fura lenne látni a herceggel, aki nem nyelvbotlás okán szólítja anyunak a fenséget... Pedig a kirá­lyok is emberek, ha nem is ordít­hat ez róluk. De milyen ritka cse­mege ennek bizonyságát hallani, olvasni! Éppen ezért megtisztelő hírét adnunk annak, hogy éppen szűkebb pátriánkban, ép­pen most, egy ilyen, kü­lönleges ritkaság adatik meg nekünk a Ságújfaluban élő Nagy Lajosné Bereczki Mária tol­lából. A nyugdíjas pedagóguyAJUráJyok is emberek, voltak címmel, az Árpád-házi és az Anjou uralkodóki életét írta megn versbe szedve. es bukásukról. Az irodalom, a történelem és a tanítás mérhetetlen szeretetének tintájával, tudásával megrajzolva örök és becses tananyagunkat. A múltunkat „Szerettem volna érzékeltetni, hogy őseink élete nemcsak is­meretek, halmaza. Vegyük ész­re, hogy ezek az emberek a mi rokonaink, elődeink voltak. Szenvedtek ínségben, futottak tatárok és törökök elől, hagytak járványok miatt temetetlen hol­takat. Génjeinkben hordozzuk érzéseiket, fájdalmaikat, dacos­ságukat, hazaszeretetüket.” - ír­ja a megírás indíttatásáról a szerző, a ságújfaluiak szeretve tisztelt „Marika nénije.” Aki mindjárt példával is elől jár. Nem csupán a könyve megírá­sával, hanem gondos sorainak - nagyon is emberi nagyjaink iránti mélységes tiszteletet fel­mutató - tudásával, a szándékát kiteljesítő, szemléletét tükröző hanghordozásával. Rímei nem merev keretek, ellenkezőleg: az elhivatottságot, erényt, oroszlán­szívet és esendőséget láttató, sej­tető impulzusok. „Két fia született, a két szép dalia, harc volt a játékuk, játszó­tér a puszta. Hunor volt az egyik, a másik Magyar volt. Az arcuk kőkemény, a szemük sugárzó.” így szólítja meg olvasóját a mél­tatlanul odaveszett (veszejtett?) világverő Attiláról szóló első fe­jezet néhány bevezető sora. Át tűzön, vízen, Isten kardját ma­gához véve, hódítva, népeket térdre kényszerítve. Ezekről az oldalakról tudni és még többet tudni Attilánkról, egy idő után egyet jelent az óhaj­jal: mi, informatizált vi­lágfiak is sajnáljuk, hogy nem most, nem közöt­tünk él. Ősi magyarság, kalandozások, vérrel pe­csételt hősiesség. Van-e dicsőbb, nagyobb dolog annál, mint mi­kor «gy nép hont keres és, talál? Erre is ott van a válasz Marika néni könyvében. Honszerző ele­inknél már „aprócska korában harcolt a kislegény.” Hadviselés?- Mire felnőt­tek, „lóhátról nyilaztak, de nemcsak elő­re...” „A had után vonult barmok soka­sága, ökrös szekereken a sátrak halma­za. Gyerekek szaladtak a szekerek mel­lett, hátul a saroglyán be­tegek pihen­tek. Porzott a gyalogút, sze­mük, szájuk tele, de velük volt mindig a hadak istene. A harcos férfiak nem éltek tábor­ban. Csata kezdéséig családdal maradtak. (...) (Félelmetesen cselesek voltunk, eleinknél az elszántság maga volt a rettenthetetlenség:) „Kedvükre volt a les, az álnok hátrálás, a szétszórt csatarend, a visszafordulás. Ha megfutamod­tak nem ők veszítettek. Mert visszafordultak és szembekerül­tek.” (Lám, milyen jó is olvasgatva a múltba kalandozni...!) Géza okosságát, első István ál­lamalapító keménységét is kibont­ják a versek: hatalmaskodó törzs- , fők, és az a szegény nép á „hármas hatalom nehéz súlya” álatt. „Ist­ván Gizellával nemcsak feleséget, békét is hozott a marakodó nép­nek. Békét nyugat felé és magyar hazába, véres béke árán, de legyen hazája.” Imre fia ha­lálával Istvánt „Szörnyű csa­pás érte és e betegségből soha fel nem épült Remete­ként élte utol­só napjait. Igaz keresz­tényvolt, és él­tette a hit.” Első And­rás, első Béla, Salamon, majd első Gé­za - aki görög hercegnőt vett nőül - követ­keznek sorban, majd (szent) első László alakja lép elő: „hatalmas testében jó lélek lakozott, és az ere­iben királyi vér csörgött” Aztán jön Kálmán pályája meg nem szű­nő harcokkal, lelki gyötrelmekkel, „dicsőséges emlékén” esett folttal, amely azonban soha nem tudott ártani hírnevének. Vak Béla alatt az ország javai egyre növekedtek, de jaj! „kapott az élettől keserű po­harat, nem látott gyermeket, nem nézett rá a Nap. Kiszolgáltatottnak érezhette magát.” Lehet, de nem érdemes nem tudni, mely további koronás fők forgaűák a magyar sorsának kere­két. Kikérni mindent bírtak ki, s hogy saját (élet)réceptjük*s!2erint a nagy cstiggedésre mi a gyógyír. Milyen is az, amikor az életet alá kell a létnek rendelni, mert más­ként nem lesz holnap... Nagy igaz­sága ez a világnak. És Marika néni tovább meséli, milyen tengerek óriáshullámain vergődtünk, ujjongtunk tova érté keket mentve... Kötete vége felé találjuk önvallo­mását, valamint az eddigi olvasói biztató gondolatait Szentes Attila, faluja polgármestere úgy fogal­maz: nem egyszerűen egy verses történelemkönyv ez, annál sokkal több: hitvallás a gyermeki elme csodájáról, a tanítói hivatás rejtel­mes szépségeiről, nemzet- és ha­zaszeretetről.” A katedrát szintén jól ismerő Pinczésné Kiss Klára szavai szerint a szerző lelkesítő, belső lángot ad számunkra. Ég benne az örök tűz. A pályatársak mint hiánypótló, élvezetes olvas­mányt, értékes segédeszközt vet­ték, veszik kézbe a históriás köny­vet, amiből „a mai kor emberei is sokat meríthetnek.” „Az érzelmi befogadást megkönnyíti a verses forma.” Gyerekek is megszólalnak és ami sokat sejtető, lelkendezve írnak a „megfogalmazhatatlanul izgalmas” tartalomról, ajánlva az olvasmányt felnőtteknek is. „Megbizonyosodhattunk róla, hogy egy pedagógus kortalanná válik, ha tanításról van szó” - áll az endrefalvai igazgató és a taná­rok méltatásában. Nagy Lajosné, Bereczki Mária letéve sem pihenteti a lantot, s ki­teszi hozzá a szívét, a lelkét, hogy mások szívébe utat nyisson hon- szŐretetre, egésSefesíuszKeség- re. ....tm (M J.) A Medves-vidék fumarola­és konzekvenciabarlangja A Medves-vidék a magyar-szlovák államhatár által kettéosztott Medves-Ajnácskői hegység Magyarországra eső része. A hegység alapját főként oligocén és miocén kori homokos, kavicsos, riolittufás üledékek alkotják. Ezen üledékes kőzetek már jelentős lepusztulást szenvedte, mikor nagyjából 2 millió évvel ezelőtt az egyenet­len felszínt a bazaltvulkanizmusból származó kőzetek betakarták. A bazaltvulka- nizmus igen változatos formákban jelentkezett. Előfordulnak szrátójellegű, lapos pajzsok, takarók, melyek napjainkra mezákká torzultak (Medves, Pogányvár, Nagy-Bucsony). Vannak résvulkáni és centrális kitörésből származó gerincek (Szilvás kő, Béna-hegy, Rakács), de gyakoriak a kisebb kúpok (Kis-kő, Szép-hegy), valamint a kipreparálódott nekkek (Baglyas-kő, ajnácskői Várhegy). zamosan, de magasabban egy ki­sebb, 2,4 méteres vízszintes járat és mindezek előterében egy 2 mé­ter mély, ovális keresztmetszetű kürtő. Ez a kis barlangrendszer a Baglyas-kőt felépítő salakos bazalt és az ezt átjáró lávabazalt határán, a kb. 2,4 millió éve működött fumarola maradványa. Konzekvencia barlangok Bár a köztudatban nem elter­jedt, de a bazaltos kőzetekben is szép számmal alakultak, alakul­nak barlangok. így az egész Medves - Ajnácskői-hegységen is 71 bazaltbarlangról tudunk, ame­lyek közül 14 barlang a magyaror­szági Medves-vidéken található. A két ország területére eső egész hegységben a bazaltbarlangok A Szilvás-kő barlangjai (északról dél felé): Név Hosszúság Mélység 1. Vabot-barlang 8,20 - 4,70 m 2. Jansen-barlang 20,20 - 5,80 m 3. Szilvás-kői-barlang 68,00 -13,50 m 4. Sárkánytorok-barlang 28,40 -14,00 m 5. Gyökér-barlang kb. 3 +1 m 6. Julianna-bariang 7,30 + 3,50m 7. Salakos-barlang kb. 3 +1,50 m 8. Hideg-lyuk kb. 3 + 1 m A Kis-Szilvás-kö barlangjai: 9. Gyökeres-barlang 5,20 + 2,10 m 10. Kis-Szilvás-kői­sziklahasadék 12,50 -11,00 m 11. Pók-lyuk 32,20 -13,50 m nyolc genotípusát sikerült kimu­tatni (fumarola barlangok, gőzrob­banásos barlangok, peremmel párhuzamos hasadékbarlangok, peremre merőleges hasadékbar­langok, széthúzódásos atektoni- kus barlangok, támaszkodó álbar­langok, kőtömbök közti álbarlan­gok és konzekvenciabarlangok). Á magyarországi részen ezek kö­zül csak fumarolabarlangokat és konzekvenciabarlangokat, vala­mint egy kőtömbök közti álbarlan­got találtunk. Fumarola barlangok A fumarolabarlangok a lávaki­ömlés és részben a törmelékszórás közben, illetve ezt követően jelent­kező gőz- és gázexhalációk tevé­kenysége során alakulnak. Volta­képp a magas hőmérsékletű, légne­mű vulkáni termékek ember által is járható méretű kivezető csator­nái, kürtői. Ezek a dolgok természe­tétől függően többnyire függőleges csatornák, de a kőzetréteglapok mentén ferde, vagy olykor vízszin­tes irányúak is lehetnek. Salgótarján belterületén lévő, 301 méter magas Baglyas-kő déli oldalában található a Baglyas-kői- bazaltüreg. Ez nevével ellentétben nem egyetlen üreg, hanem egy­más közvetlen közelében lévő há­rom üreg alkotta, genetikailag ösz- szefüggő rendszer. A legnagyobb, 7,3 méter hosszú, vízszintes folyo­sóból álló rész, aztán ezzel párhu­Azokat az üregeket tartjuk kon­zekvenciabarlangoknak, amelyek egy korábbi mesterséges üreg (bá­nya, kazamata stb.) természetes továbbfejlődésével. Ezek már ter­mészetes barlangok, mert az egy­kori mesterséges üreg feletti kő­zetekben felgyülemlett feszültsé­gek természetes kiegyenlítődésé­vel keletkeznek a korábbi üregek felett. A Medves-vidéken ilyen konzekvenciabarlangok a Szilvás­kőn alakultak ki. w-TOH Mg» saaamx ti«* A -. A’ «aetvéfty OGK Szilvás-kő a Salgótarjánhoz tar­tozó Rónabánya melletti három ha­zai tkúpból (Bagó-kő 579 méter, Szilvás-kő 628,1 méter, Kis-Szilvás- kő 620 méter) álló tanúhegycso­port. A nagyjából 80 méter vastag pleisztocén korú bazaltrétegek alatt az alsó miocénből származó üledékes kőzetek (homokkő, már- ga, kavics, riolittufa stb.) vannak, amelyekbe 3-3,5 méter összvastagságú két kőszénréteg te­lepült A magasabban levő 2,2 - 2,5 méteres szénpadot 1890-1910 között kibányászták. A bányamun­kák befejezése után 1917-ben a bá­nyatér beomlott és a felette levő ba­zaltréteg megsüllyedt. Az omlasz- tási képletekkel való számítás sze­rint ez 0,55 méteres süllyedést je­lenet a felszínen. Az alábányászás a csúcspont alatt levő egyetlen kür­tőt és környékét elkerülte, így ott nem is történt süllyedés. A Szilvás-kőn és a Kis-Szilvás- kőn eddig 11 konzekvenciabarlan­got sikerült megismerni, mintegy 200 méter hosszúságban. Várható­an több barlang is van, mert még számos megbontatlan felszakadás­ról tudunk a hasadék mentén, ame­lyek egy része kibontás után bizo­nyára barlangméretű üreget rejt ÖSSZEGZÉS: A Medves-vidék ismert 14 bar­langja mind bazaltban alakult és keletkezésüket tekintve nemzet­közi összevetésben is a ritkaság- számba menő barlangok közé tar­toznak. Vannak a bazaltos kőzet kialakulását közvetlen követő ko­rú, idős (kb. 2 millió éves), a vul­káni működés gőz- vagy gázexhalációja által alakult fumarolabarlangok. Aztán van­nak egészen fiatal, 1917-ben kelet­kezett konzekvenciabarlangok. Ez utóbbiak egy felhagyott szénbá­nya beomlásakor keletkeztek, mi­kor a tárók feletti rideg bazaltréteg is megsüllyedt és hosszan eltörve egy hasadékrendszert hozott létre számos barlanggal. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom