Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-16 / 138. szám

Fergeteges fesztivállal búcsúztak a tanévtől-w—i / // • r ■% • * / -t « //i r r* r t Ezerszínű Diákjuniális esőben és napfényben (Folytatás az 1. oldalról) A Mikszáth Középiskola tanu­lói tökéletesre maszkírozott „törzsfőnökük” előtt hódoltak bennszülött asszonyokként a „Ri- száljuk úgyis-úgyis” dal ritmusá­ra. A sárgában pompázó Balassi- gimnazisták még egy kecskét is felvonultattak afféle kabalaállat gyanánt, az ő múzsa-táncuk szin­tén kimunkált teljesítményként hatott. A Szondi Szakközépiskola az „Oroszlánkirály” zenéjét vá­lasztotta, igaz, rap-ritmusokkal fűszerezve. A vendég kékkőiek bájos Hupikék Törpikék „dara­bot” adtak elő, míg a szent- györgyisek táncában szintén „bennszülött” elemek keveredtek a modern muzsikával. Mire azonban az utolsó tánco­sok következtek, ismét beborult az ég, és hullott Is az áldás, bár most nem sokáig. Azért biztos, ami biztos, mielőtt útnak indult a tömeg a strand felé, közösen el­énekelték a „süss fel napot”, mire csodák-csodája, elvonultak a felle­gek. A strandon, felvezetésként a Vi­talitás SE látványtáncosai szóra­koztatták a nagyérdeműt, majd a tanárok vették át a vezérszerepet a színpadon. Az egyre fülledtebb melegben különösen a balassis ok­tatók „veresegyházi-zizilaboros" mintára előadott népdalcsokra, a mikszáthosok vidám története, il­letve a Ridens-pedagógusok nem kevés erotikát tartalmazó revüszá- ma aratta a legnagyobb sikert. Ezt követően Sztancsik József és szervezői csapata közreműködé­sével megindult a Nagyvetélkedő feladatfolyama. A gumiasztalos „dühöngőből” kellett szorgalma­san ki-be dobálgatni az apró labdá­kat, a tévéműsorból elcsent ötlet­ből kifundált „egypercesek” során pedig volt vaníliás karikák homlo­kon való egyensúlyozása, és toa­lettpapír feltekerése tölcsérező karmozdulatokkal. A pánikajtó készítését ki-ki másként gondol­ta, akadtak, akik komoly művészi megmunkálásokkal rémfaragvá- nyokat csináltak, mások ember­gúlából alkották meg ezt a nyílás­záró-fajtát, a kékkőiek pedig való­ságos balettműsort adtak elő, be­mutatva, náluk hogyan működik a pánikajtó. De rendeztek vízifoci- csatákat, búvár-bemutatót, sőt, vá­rosi kalandtúrát is, ahol Balassa­gyarmat egyes intézményeiben várt a próbálkozókra néhány ko­moly és mókás feladvány - példá­ul a Civitas Fortissima szobor „tol­lainak” megszámlálása. Az ext­rém divatbemutató kreációit pe­dig akár a nagy divatházak terve­zői is megcsodálták volna ­miként lehet, mondjuk söraláté­tekből szoknyát varázsolni, vagy közönséges konyhai eszközökből és tartozékokból (tésztaszűrő, szi­vacs, pattogatott kukorica) gálaöl­tözetnek is beillő ruhakölteményt összeállítani. A végére - immár szikrázó nap­sütésben, mert közben, ha rövid időre is, újfent eleredt az eső - ma­radt még némi lepedőlabdázás és építőkocka-keresgélés a habfürdő­ben, aztán kis számolgatás után kiderült, az összesített versenyt idén a nyírjesi Ridens Iskola nyer­te, övék lett a fődíj. Este jöhetett az utolsó felvonás, amikor a művelődési központban diszkó és rock táncház zárta a 2012-es Diákjuniálist. Emlékművet emeltek, hogy lebontsák a határokat Hat tonnás kövön fekete gránitlap emlé­kezik Nagy-Magyarország szemet gyö­nyörködtető formájára, mellette pedig három méter magas kettős kereszt áll - Trianon-emlékművet avattak nemrég Ipolyvecén. Ipofyvece. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is ava­tási ünnepséggel indult a Vécéi vigalom hagyomá­nyosan színes programja. A falu alatt, az Ipoly egyik mellékágán 2011-ben acélszerkezetes hidat avattak, ebben az esztendőben pedig a trianoni békediktá­tumnak állított emléket a helyi fiatalok által alapított Együtt Ipolyvecéért Mozgalom. A több mint két éve működő faluszépítő civil szervezet példaértékű együttműködésben dolgozik a település önkormányzatával, amit az elmúlt évek­ben számos közösen lebonyolított rendez­vény és megvalósult terv bizonyít. Ezek közül a leg­újabb és a legna­gyobb szabású a most felállított Tria- non-emlékmű. A hat tonnás kövön fe­kete gránitlap emlé­kezik Nagy-Magyarország szemet gyönyörködte­tő formájára, mellette pedig három méter magas kettős kereszt áll. A kompozíció a falu központjá­ban, a gondos munkával karbantartott evangéli­kus templomkert öreg fenyőfái és óriástujái között kapott méltó helyet, mindössze néhány száz mé­terre az 1920-ban meghúzott mesterséges határ­tól. Az avatási ceremónián - a határon inneni és túli szomszédos települések polgármesterei, a történelmi egyházak képviselői és Ipolyvece apraja-nagyja mel­lett - jelen volt Bállá Mihály országgyűlési képviselő is. A honatya megemlékezett a kilencvenkét évvel ez­4 4 4 előtti történelmi eseményekről, az ország megcsonkí­tásának súlyos politikai, gazdasági és társadalmi kö­vetkezményeiről. Emlékeztetett továbbá arra, hogy nem szabad csukott szemmel néznünk a jelenlegi or­szághatárokon kívül rekedt, jelentős létszámú ma­gyarság sok esetben ma is nehéz és mostoha sorsát. Szőlősi Kornél, az Együtt Ipolyvecéért Mozgalom alelnöke köszöntőjében arra világított rá a Nemzeti összetartozás napjaként ünnepelt június 4. kapcsán, hogy az összetartozás érzését nemcsak össznemzeti vonatkozásban kell megélni és ápolni. Ugyanakkora felelősség az is, hogy az emberek egymás között, a családokban, vagy épp a falun belül azon munkálkod­janak, hogy lebontsák a közéjük mesterségen hú­zott fizikai, etnikai, vallási és személyes határokat. Az avató ünnepségnek a népviseletbe öltözött hely­beli asszonyok és magyar ruhát viselő lányok sorfala adott méltó keretet, a ha­gyományőrző férfi­kórus pedig a Nagy- Magyarország korá­ból származó éne­kekkel szórakoztatta a több száz főnyi kö­zönséget. A szertar­tást követően meg­kezdődtek a Vécéi vi­galom rendezvényei, amelyek egyik fény­pontja az ipolyvecei kötődésű, Jászai Mari-díjas, érde­mes művész Kalocsai Zsuzsa operett-előadása volt. Emellett felléptek a helyi hagyományőrző csopor­tok, valamint a határon túli és környékbeli néptán­cosok, énekesek. Rövid műsort adott a tereskei Pál István, az egész országban ismert és szeretett Pista bácsi is, aki egyike az utolsó magyar pásztor dudá­soknak. A főzősátrakban tíz katlanban készültek a finom étkek, az asszonyok pedig összemérték tudá­sukat az epres sütemény készítésében. A kicsinyek a kézműves sátrakban és az állatsimogatóban ismer­kedtek a régi falusi gyermekkor mindennapjait jelen­tő élményekkel. M 4 Óvatosan a napozással! Aki égett már le napozás közben annak ismerősek le­hetnek az alábbi tünetek: fejfájás, láz, hidegrázás, há­nyinger, fájdalmas bőrpír. Az általános tüneteken túl súlyosabb esetben akár másodfokú égéshez hasonló sérülések is jelentkezhetnek. Ezek azonban egy kis odafigyeléssel megelőzhetők... NÓgFád megye. A napégést inkább megelőzni kell, nem csak a fájda­lom miatt hanem azért is mert a bőr idő előtti öregedését okozza, és növeli a bőrrák későbbi kiala­kulásának kockázatát A bőr alap­vetően két rétegből tevődik össze: a hámból és az irhából. A hám fes­téktermelő sejtjei biztosítják, a bőr barnás színét adó festékanyagot, a melanint. Napozáskor megnő ezeknek a sejteknek a száma így a melanin is nagyobb mértékben képződik. Ezekért az „elváltozáso­kért” a Nap által kibocsátott UV (ultraibolya) sugarak felelősek. Az UV-A sugarak az egyik alcsoport mely azonnali bámulást eredmé­nyez, a bőrben lévő pigmentek ak- tíválásával. Ilyen fajta sugárzást bocsátanak ki a szoláriumok is. A bőrpírt keltő hatás itt nem érvé­nyesül, viszont ennek a sugárzás­nak is van ráncosító, bőröregítő hatása és az utóbbi időben kimu­tatták, hogy a rákkeltésben is sze­repe van. Az UV-B sugarak a másik alcso­port, ezek okozzák a napégést, il­letve ezek a sugarak felelősek leg­inkább a bőr öregedéséért, vala­mint a bőrdaganatok kialakulásá­ért Az ózonréteg elvékonyodásá- val egyre több üyen sugárzás éri bőrünket. A megfelelő védelméről magunknak kell gondoskodnunk.- A legfontosabb, hogy 11:00 és 16:00 óra között nem szabad na­pon tartózkodni. Amennyiben ki­ránduláson, strandon vagyunk és nem tudjuk ezt elkerülni, nem tu­dunk árnyékban tartózkodni, ab­ban az esetben fényvédő krémet kell használni, méghozzá nagyon magas faktorszámút Én az ötve­nesei ajánlom (ez a legnagyobb). Rendszerint előfordul, hogy az em­berek elfeledkeznek a megfelelő védelemről, ennek bőrgyulladás lehet a következménye, illetve nö­vekszik a bőrrák kialakulásának kockázata. A napégés nem csak a bőrt érinti, általános tünetekkel is járhat Ilyen például, a rossz köz­érzet, hányinger, fejfájás, gyenge­ség - mondta lapunk kérdésére dr. Eisler Anikó, a balassagyarma­ti Dr. Kenessey Albert Kórház bőr­gyógyásza'. Amennyiben mégis le­égnénk, kerüljük a napozást, bő­rünkre tegyünk hideg borogatást, majd többször kenjük be hidratá­ló, hűsítő krémmel. Enyhítí a tüne­teket és elősegítí a sejtek regene­rálódását a kamilla, Aloe vera, le­vendula valamint a körömvirág ki­vonat. A helyi kezelés szinte azon­nal nyugtatja a bőrt és csillapítja a fájdalmat A leégést azonban köny- nyen megelőzhetjük, ha a fent em­lített időpontokban nem tartózko­dunk a napon, illetve ha gondosko­dunk bőrünk megfelelő védelmé­ről. i 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom