Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-15 / 137. szám
BELPOLITIKA. 2012. JÚNIUS 15.. PÉNTEK Az ország 2014-ben erősebb lesz, mint 2010-ben volt Budapest Gazdasági, intézményi és bizalmi válsággal találta szembe magát a 2010-ben hatalomra került kormány Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes szerint, de - mondta - a kabinetnek mindháromra volt válasza, amelynek köszönhetően az ország 2014-ben gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010- ben volt. A közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön, az Orbán Viktor vezette kormány első két évéről szóló országgyűlési vitanapon tartott vitaindítójában kijelentette azt is, hogy az ország közelebb került a kitűzött célokhoz. A megtett feladatok közül a fideszes politikus kiemelte a költségvetés stabilitásának megteremtését, az új alaptörvény megalkotását és azt, hogy a kabinet, amikor csak teheti, az ország polgáraihoz fordul. Navracsics Tibor szerint 2010 tavaszától, amikor a Fidesz-KDNP pártszövetség soha nem látott győzelmet aratva kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, semmi nem mehetett úgy tovább, ahogy addig, részben a gazdasági világválság miatt, részben azért, mert a politika már 2006-tól sem tudott segíteni a magyar gazdaságon. „Magyarországon már kordot döntött. Elhúzódó belpolitikai bizalmi válság is sújtotta az országot ekkor - tette hozzá, és emlékeztetett az őszödi beszédre, de szerinte intézményi válság is kialakult A hármas válság felőrölte a tartalékokat - mondta, hozzátéve: azért kért az akkori ellenzék nagy mandátumot a választóktól, hogy minél nagyobb változást érhessen el. Az új kormány tevékenységei közül elsőként a gazdasági válság kezelésére tért ki Navracsics Tibor. „Megteremtettük a költségvetési stabilitást” de erre alapozva a szociális megújulás is megkezdhető. Mint mondta: 3,9 százalékkal csökkent a gyermekes családok adóterhelése, és a kormány 385 milliárd forintot hagyott a lakosságnál az arányos személyi jövedelemadó bevezetésével. A külföldi tőke honorálja a reformokat - jelentette ki, utalva arra: növekszik a hazánkba érkező működő tőke nagysága. A válságkezelés érdekében tett lépések között említette még a GDP-arányos államadósság mértékének csökkentését, de hozzátette azt is: bár a csökkentés terén Európa élbolyába tartozunk, még mindig az egyik legeladósodottabb tagállam Magyarország. Egy nemzetközi versenyképességi rangsor eredményit ismertetve közölte: a visegrádi országok közül a legnagyobb javulást Magyarország érte el. A miniszterelnök-helyettes a bizalmi válság felszámolása érdekében tett lépésként említette, hogy a kormány, amikor csak teheti, az emberekhez fordult, kikérve véleményüket. Az intézményi válságra adott válaszként beszélt az új alaptörvényről, amelyre épülve sarkalatos törvények sora született meg. Ezek az ezredforduló kihívásaira válaszolva kirajzolják a magyar közélet kontúrjait mondta. Az új kormányzati szerkezethez új területi egységek is tartoznak - közölte, majd beszélt a többi közt az új kormányhivatalok felállításáról. Navracsics Tibor az európai uniós elnökségi feladatokról szólva - amelyeket szerinte teljesen előkészítetlenül vettek át a korábbi kormánytól - azt mondta: a nehézségek ellenére a kormány rendkívül sikeres elnökséget bonyolított le. A miniszterelnök-helyettes javuló foglalkoztatási adatokat is ismertetett beszédében. „Nem állítom azt, hogy a kormány tökéletes munkát végzett. Sok hibát vétettünk, mert nagyon sok munkát akartunk elvégezni” - jelentette ki, utalva, azt róják fel a kormánynak, hogy a döntésekről nem egyeztet és gyorsan cselekszik. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „rendkívüli állapotban éltünk 2010 és 2012 között”. Úgy vélte, a kitűzött célokhoz közelebb került az ország. Szerinte 2014-ben az ország gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010- ben volt, partnere lehet a nagy nyugat-európai gazdaságoknak. Fontosnak nevezte azokat a kormányzati lépéseket is, amelyek egy munka alapú gazdaság megteremtését célozzák. A tíz éven belül létrehozandó 1 millió új munkahelyről szólva pedig kijelentette: ha ezt nem sikerül elérni, az ország lemarad az európai gazdasági növekedéstől. két évveHmrábban elkezdődött«gazdasági yálsjíg, mint más orszá- közölte a hiány 3 százalék alá szogoknak” - közölte, kijelentve: az rításáról, hangsúlyozva: mindez ország költségvetési hiányból re- nemcsak hitelt ad az országnak, Jobbik: elfogadhatatlan a csökkentés Budapest A Jobbik elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány jelentős mértékben csökkenti akarja a gyógyszerártámogatást - jelentette ki csütörtöki, parlamenti sajtó- tájékoztatóján Kiss Sándor. A politikus hangsúlyozta, hogy a körülbelül 100 ezer embert érintő életmentő és az ötmillió ember által szedett nem életmentő gyógyszerek támogatására egyaránt 140- 140 milliárd forint körül költ az OEP. Szavai szerint az életmentő készítmények támogatásához nem lehet hozzányúlni, mert az a betegek halálát okozhatná. Hozzátette: ha viszont a nem életmentő készítményeket szedő ötmillió ember a támogatás csökkenése miatt nem jut hozzá a gyógyszereihez, akkor ezért a megtakarításért később súlyos árat kell fizetni. Mint mondta, ezeknek az embereknek gyógyszerek nélkül előbb-utóbb súlyosbodni fog a betegségük, és emiatt később sokkal több pénzbe kerülnek majd az államnak. Egyúttal azt is kijelentette: ha tovább csökken a gyógyszer- fogyasztás, akkor a patikák jelentős része tönkremegy. A gyógyszerár kialakításánál a kormányzat csak azzal foglalkozik, hogy minél alacsonyabb legyen a kiáramlás, de a gyógyszerellátás megszervezésében nem akar nagyobb szerepet vállalni - mondta a politikus. LMP: zűrzavar várható az egészségügyben Az LMP félelmei szerint totális zűrzavar várható az egészségügyben, miután az ágazaton belül egyszerre zajlik a fekvőbeteg-ellátó intézetek államosítása, a kórházak átszervezése, illetve a gyógyszer-finanszírozás átalakítása. Budapest Szilágyi László csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, ezek a lépések külön-kü- lön is megterhelnék az egészségügy rendszerét, egyszerre végrehajtva pedig „óriási zűrzavart okoznak”. Szavai szerint mindhárom átalakításhoz komoly pénzek kellenének, de a kormányzat ehelyett forrásokat von ki a szektorból. Kiemelte, hogy a gyógyszerkasszát megfelezték és - a jövő évi költségvetésről ismert információk alapján - sehol nem lehet érdemi forrásbővülésre számítani. Az átszervezés várható következményeit sorolva azt mondta, nőni fog az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége, gyengül a háziorvosi rendszer, a kistelepüléseken élőknek egyre többet kell utazni az ellátásért és megnőnek a várólisták is. Szilágyi László azt prognosztizálta, hogy a betegek terhei is jelentősen növekedni fognak, mert gyógyszerellátási zavarok egy gyógyszerdrágulás is várható. Semmi nem akadályozza az egészségügyi dolgozók elvándorlását, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy nincs meg a visszamenőlegesen beígért béremelés fedezete - jelentette ki. Hozzátette, hogy ezt a pénzt legfeljebb a kórházi ellátások terhére lehetne kifizetni. Az LMP azt kéri, hogy azonnal juttassák forrásokhoz az egészségügyet, mert az állami ráfordítások már a GDP négy százalékát sem érik el, miközben az ágazatban egyre komolyabbak a finanszírozási zavarok - mondta a politikus. Az LMP úgy látja, hogy az alapellátást, a sürgősségi betegellátást kellene fejleszteni, ezzel párhuzamosan pedig komoly népegészségügyi erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátórendszer már középtávon olcsóbbá váljon. Vitát kezdeményez az MSZP Az MSZP azt javasolja, kezdődjön társadalmi és szakmai vita arról, hogy kötelezővé tegyék a szavazásra jogosult állampolgároknak a részvételt a parlamenti, illetve az ön- kormányzati és az európai parlamenti választásokon. Budapest A kezdeményezésről Molnár Zsolt országgyűlési képviselő számolt be újságíróknak a szocialisták szerdai elnökségi ülése után, kiemelve, hogy a kötelező választási részvétel előírása - amint nemzetközi példák bizonyítják - növeli a kormányok legitimációját, a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitet és a választói tudatosságot. Elmondta, hogy javaslatukat választási szakértőkkel, civü szervezetekkel és a választási eljárási törvényről szóló egyeztetéseken a parlamenti pártokkal is megvitatnák. Hangsúlyozta, hogy csupán a részvételt írnák elő, a pártválasztást nem, így senkinek a lelkiismereti szabadsága nem sérülne, érvénytelenül is lehetne szavazni. A választásoktól való távolmaradást nem sújtanák pénzbírsággal, ösztönzők bevezetését viszont elképzelhetőnek tartják - mondta, hozzáfűzve, hogy ezek körét is a társadalmi vitában határoznák meg. Lehetséges példaként a kis mértékű adójóváírást, adókedvezményt említette az MTI kérdésére. Az MSZP budapesti elnöke javaslatukat az előzetes regisztráció bevezetésével állította szembe, mondván, hogy a korábban a választási rendszert már a saját érdekeinek megfelelően átalakító Fidesz újabb ötlete a demokrácia leépítését célozza és cenzus bevezetéseként értelmezhető. Javaslatuk melletti érvként említette az MSZP-s politikus a legutóbbi parlamenti választást is, amikor a Fidesz-KDNP a nyolcmillió választásra jogosult közül 2,7 millió szavazatát begyűjtve jutott kétharmados többséghez. HIRDETÉS SIMPLY CLEVER Skoda HIVATALOS SKODA MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ AUTO-TRADE ’91 KFT. Szalon: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 66. 06-32/520-621; skodaert(S>autotrade91kft.hu Szerviz: 3100 Salgótarján, Szérűskert út 120. 06-32/512-244; szerviz(5>autotrade91kft.hu A kép illusztráció. Skoda Yeti 1.4 TSI Fresch kombinált átlagfogyasztás: 6,3 1/100 km, C02-kibocsátás: 148 g/km. MINDENT BELERAKTUNK AMI ESZÜNKBE JUTOTT. (Persze van, amiről Önnek kelí'gondoskodnia) Skoda Yeti 1,4 TSI Fresh. A barátságos ismeretlen www.skoda.hu
