Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-13 / 135. szám
5 BELPOLITIKA 2012. JÚNIUS 13.. SZERDA Berlinben tárgyal Rogán Antal Budapest Berlinben tárgyal kedden és szerdán Rogán Antal' a Fidesz frakcióvezetője és a kormánypárti képviselőcsoport több tagja, akik találkoznak a német belpolitika meghatározó személyiségeivel. A berlini egyeztetések programjában gazdasági és politikai természetű témák egyaránt szerepelnek, és áttekintik a magyar-német együttműködés kérdéseit. A magyar jegy- banktörvény nem szerepel az előzetes napirenden, de ha szóba kerül, Rogán Antal - mint azt újságírói felvetésre elmondta - nem fog elzárkózni annak megvitatásától sem. Újabb földbérlet miatt tesznek feljelentést Budapest Újabb, ezúttal egy Bács-Kiskun megyei fóldbér- letpályázat eredménye miatt tesz feljelentést az MSZP. Gőg ős Zoltán, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke kedden sajtótájékoztatón a részletekről szólva elmondta: a borsodi mezőségi állami földek haszonbérbe adásánál gyanított hivatali visszaélés után most egy konkrét ügyben fordulnak az ügyészséghez, miután a Kaskantyún egy tanyasi családi gazdálkodó által bérelt állami földeket - ellentétben a helyben lakók se- gítéséttcátzó pályázati kürás- sal - egy MSÉffSIKn Íáíűvaf távolabb lakó, szintén birkatartó gazdának adták oda. Az MSZP-s politikus közölte, azt szerették volna, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium rendezze az ügyet, de miután a tárca úgy válaszolt, hogy nem történt visszaélés, „az egyik juhász helyett a másik nyert”, ügyészségi vizsgálatot kérnek. Ezt azzal indokolta, szakmai alapon nem lehet olyan döntést hozni, hogy egy hodály melletti legelőre egy másik birkaállományt engednek be, így az ügyben felvetődik a hivatali visszaélés gyanúja. - A földalapkezelő környéket ismerő dolgozói biztosan nem ilyen döntést hoztak volna, ez külső beavatkozásra történt - jelentette ki Gőgös Zoltán, megjegyezve azt is, hogy bár a földbérlet győztesének családja valóban juhá- szattal foglalkozik, „maga a nyertes egy könyvtáros hölgy”. Az MSZP-s képviselő arra is kitért, azért folytatják a feljelentéseket immáron konkrét ügyekben, hogy cáfolják a szakminisztérium vádját, amely szerint csak néhány esetet kifogásolnak, a pályáztatás nagy része azonban rendben van. A szocialisták három héttel ezelőtt nyilvánosságra hozták az állami földbérletpályázatok bírálati szempontjait, amit a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szabálysértőnek ítélt és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Gőgös Zoltán az MTI kérdésére most azt mondta, nem tud róla, hogy ez megtörtént volna, és furcsállná is, mondván, hogy az információkhoz közérdekű adatigény- léssel jutottak hozzá, az alkotmány szerint pedig mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Országgyűlés - Plenáris ülés Napirend előtt: környezetvédelem, gazdaság, ifjúság Budapest A kormány környezetpolitikáját és gazdaságpolitikáját kritizálták ellenzéki képviselők, a Fidesz politikusa pedig az országot elhagyni akaró fiatalokról beszélt a napirend előtt kedden a parlamentben. Az LMP kettest ad a kormány környezetpolitikai tevékenységére Szilágyi László, az LMP képviselője a kormány eddigi környezetpolitikáját úgy értékelte: az ágazat folyamatos leépítése, politikai kinevezések, kisstílű kamarillapolitika zajlott az elmúlt két évben. Az ellenzéki képviselő szerint az intézmény- rendszer drasztikusan lepusztult, a minisztériumot feldarabolták, a legjobb szakemberek egy részét elzavarták, miközben drasztikusan csökkentették a civil szervezetek támogatását. Az ellenzéki politikus csak a génmódosítással kapcsolatos kormányzati politikát és a dohányzás visszaszorítására tett lépéseket tartotta pozitívnak. - Ez egy gyenge kettes, és csak azért nem egyes, mert akkor visszajönnek pótvizsgáz- ni - fogalmazott Szilágyi László. Az elnöklő Lezsák Sándor jelezte, a felszólalásra írásban válaszolnak majd. Jobbik; gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség! BalczóZoltán, a Jobbik képviselője napirend előtti felszólalásában azt szorgalmazta, hogy a kormány gyökeresen szakítson az eddigi gazdaságpolitikával, és ne elfogadhatatlan megszorításokkal, hanem megújult gazdaságpolitikai eszközökkel érje el a hiánycél tartását. Szerinte ugyanis felvetődik a kérdés, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása a magyar gazdaság eredménye vagy a társadalom kizsigerelése útján jött létre. Balczó Zoltán megkerülhetetlen kérdésnek nevezte az adósságszolgálat újratárgyalását, szerinte ugyanis a kormány „lyukas vödörbe” öntött 1400 milliárd forintot, hiszen az államadósság nem csökkent, miközben ebből a pénzből a kis- és közepes vállalkozásokat lehetett volna támogatni. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában komoly gazdasági sikernek minősítette a költségvetési hiány leszorítását és felhívta a figyelmet arra, hogy GDP-arányosan folyamatosan csökken az adósságráta. Fidesz: visszavárjuk a külföldön tanuló, dolgozó fiatalokat! A fideszes Mihalovics Péter arról beszélt, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője új magyar exodustól tart, mert egy felmérés szerint a 30 év alatti fiatalok közel fele el akar menni az országból. Szerinte ugyanakkor ez a szám egy „elképzelés” arra vonatkozóan, hogy a következő hónapokban vagy években valaki külföldön akar tanulni vagy szakmai tapasztalatot szerezni. Hozzátette: úgy tűnik, hogy az MSZP gondolkodásmódját tekintve is 1989 előtt ragadt, és „félelemtől remegve” gondol arra az eshetőségre, ha valaki át akarja lépni az országhatárt. Nem félünk attól, ha a fiatalok szeretnének külföldre menni, mert az előző kurzustól eltérően mi vissza is várjuk őket - jelentette ki Mihalovics Péter. Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár úgy értékelte, hogy amikor a szocialisták arról beszélnek, hogy külföldre akarnak menni a fiatalok, akkor saját politikájuk kritikáját mondják el. Karácsony: a kormány nem mer a választók szemébe nézni Budapest - A Lehet Más a Politika szerint az, hogy a kormánypártok nem támogatták az LMP népszavazási kezdeményezésének kiírását, azt jelenti, hogy a kormány nem mer a választók szemébe nézni - m on dta Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes a hétfői döntés után az MTI-nek. A parlament a kormánypárti szavazatokkal azután döntött arról, hogy elutasítja a népszavazás kiírását, hogy az ellenzéki párt átlagosan 13 5 ezer aláírást gyűjtött kérdőíveihez, vagyis a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges 200 ezer támogatónál kevesebbet. Az LMP arról kérdezte volna meg az embereket, hogy a munkáltató köteles legyen- e a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni az alap- szabadság kétharmadát, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen-e, továbbá arra is rákérdeztek volna, hogy elő lehessen-e írni száz napnál hosszabb próbaidőt. A kérdéseik között szerepelt az is, hogy a tankötelezettség továbbra is a 18 éves kor betöltéséig tartson-e. A frakcióvezető-helyettes a döntésre reagálva azt mondta, a referendum kiváló alkalom lett volna arra, hogy legalább utólag lefolytassák azt a társadalmi vitát, amit a kormányoldalnak a választások előtt kellett volna megtartania. A politikus hozzátette: „a Fidesz nem kért és nem kapott arra felhatalmazást a magyar választóktól arra, hogy a megszorításokra és a munkavállalói jogok leépítésére alapozza gazdaságpolitikáját”. Karácsony Gergely kijelentette, ezért a kormány oktatási és munkaerőpiaci lépéseinek nincs is valós társadalmi támogatottsága. A frakcióvezető-helyettes annak a véleményének is hangot adott, hogy a kormányoldal egyetlen érdemi kifogása a referendum költségeiről szólt Hozzátette, hogy eközben viszont az eddigi nemzeti konzultációkra, valamint az azok kampányaira fordított összeg nagyjából megfelel egy országos népszavazás költségeinek. - A kormány nem akar valódi konzultációt, helyette „álkérdésekkel” akarja azt a látszatott kelteni, hogy kíváncsi az állampolgárok véleményére, pedig valójában csak az állampolgárok személyes adatai érdeklik - jelentette ki a politikus. Rétvári: a kormány fenntartja álláspontját Budapest A magyar kormány nem ért egyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának vörös csillag viselése ügyében született ítéletével, és fenntartja az eljárás során képviselt álláspontját, amiről már számos magyarországi civil szerveződés is támogatásáról biztosította - szögezte le Rétvári Bence a parlamentben. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a bíróság Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítélet végrehajtásával összefüggő határozati javaslat expozéjában kiemelte: a magyar szabályozás egyáltalán nem kivételes Európában. Több állam jogrendszere is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát - mondta, és példaként említette Ausztriát, Németországot, Franciaországot, valamint Romániát. Megjegyezte: Litvániában kifejezetten nevesítik is a kommunista múlt szimbólumait a jelképek között. A parlamenti államtitkár hozzátette: az Alkotmánybíróság korábbi határozatában rámutatott arra, hogy e jelképek egy sor eszmét, elvet és gyakorlatot egyetlen tárgyba, személybe vagy piktogram- ba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. A vörös csillag Magyarországon nem csupán a nemzetközi munkás- mozgalom jelképe - szögezte IttRétvári BencevkiemelveyVIa- gyárország második világháborút követő tragikus történelmében a vörös csillag egy olyan önkényuralmi rendszer jelképévé vált, amelyet az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett. Az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelentett és jelent a mai napig a kommunista eszmékkel, illetve azok propagálásával - mutatott rá Rétvári Bence. A parlamenti államtitkár felidézte azt is: az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a szabályozás bevezetését „nyomós társadalmi szükséglet” indokolta a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében, s ennek megfelelő eszköze volt a büntetőjogi szabályozás bevezetése. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította - folytatta -, hogy akor- látozás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának, csak néhány pontosan körülírt formáját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulást, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazzák. A jelképek tiltása nem vonatkozik tudományos, művészeti, ületve oktatási vagy ismeretterjesztésű használatra - mondta. Rétvári Bence kitért arra is: a jelképek és így a vörös csillag korlátozás nélküli szabad használata minden, a gyűlölet és agresszió formáit elítélő, a demokrácia mellett elkötelezett személyt súlyosan sért, különösen a kommunizmus üldözöttéit. A kommunizmus hazai áldozatainak számát szakértők mintegy félmillióra teszik, a világon pedig közel 100 millióra. Budapest. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlés plenáris ülésén.
