Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-10 / 107. szám
3 2012. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Kóstoló Karancsalja értékeiből (Folytatás az 1. oldalról.)- Köztudott, hogy a település lakói szülőföldjüket szerető, szorgalmas emberek, akik erejüket, képességeiket, tehetségüket szívesen és egyben kötelességsze- rűen kamatoztatták mindig is a faluközösség javára. Elődeiktől szigorú erkölcsi normákat, emberséget és munkaszeretetei, a szülőföld és a haza tiszteletét kapták örökségül. A nagy hegy lábánál évszázadokon keresztül birkóztak az elemekkel, amíg le nem győzték azokat és a közvetlen környezetüket a saját ízlésük szerint, emberarcúra át nem formálhatták. Nem volt rövid, nem volt könnyű a mába vezető út - mondta dr. Bablena Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke, hozzátéve: - Szívós munkájával, szorgalmával ősei földjéhez való ragaszkodásával, így vált a legértékesebbé a Karancs-hegység lábánál a karancsaljai ember! Ezt követően Pál Gyula, a bemutatkozó település polgármestere üdvözölte az érdeklődőket. Köszöntőjében röviden szólt Karancsalaj múltjáról, majd mindennapjaikról tett említést: - Kiépült infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel TV.) hálózat teszi komfortosabbá az itt élők életét. 800 méteres szakaszon megépült a járda, amelynek a folytatását tervezzük. Rendezvényeinken a „Rozmaring” Nyugdíjas Egyesület népdalköre, (amely arany fokozattal díjazott) kézműves kör, kiegészülve a nemrég alakult tánccsoporttal teszik színesebbé az összejöveteleinket. Elismerést érdemel a Karancsalja Munkás Sportegyesület teljesítménye, akik a megyei futball bajnokság n. osztályába jelenleg első helyen állnak. Iskolánk 2007- től a karancslapujtői Mocsáry Antal Általános és Körzeti Művészeti Iskola tagintézményeként működik. Épületének felújítása az elmúlt év őszén fejeződött be, így hosszútávra jó körülményeket biztosít az ott tanuló gyermekeknek. Óvodánk, mint gesztor intézmény társulásban működik a karancskeszi település Százszorszép tagintézménnyel - osztotta meg Pál Gyula, akitől azt is megtudtuk: a nemrégiben elkészült MBS CTK Kft. gyártócsarnoka impozáns megjelenésével az egyik legfontosabb mérföldkő a község életében. A gyár befektetője, tulajdonosa prof. dr. Wolfgang Gilgen az elkészült 3000 négyzetméteres üzem bővítését tervezi, amely munkalehetőséget jelenthet mind a helyiek, mind a környékbeli lakosok számára. A továbbiekban Godó Gyuláné, alpolgármester beszélt Karancsalja nevezetességeiről, különös figyelmet szentelve a kézművesek és a hagyományőrzők tevékenységére. Az ünnepi köszöntők végén a helyiek színes műsorral kedveskedtek: színpadra léptek a község óvodásai és iskolásai, Takaró Péter mesemondó, Szőllősi Krisztián és Szőllősi Dominika, a Medalion TSE Európa-bajnok táncosai; a Rozmaring Népdalkor és a Havanna Szenior Tánccsoport tagjai is megcsillogtatták tudásukat. A tárlat május 25- ig látogatható, a megyei könyvtár nyitvatartási idejében. Épül, szépül Salgótarján (Folytatás az 1. oldalról) A terveket Makovecz Imre munkatársai készítették el. A Kálváriahegyen álló beton talapzat, ahol korábban dobtáras fegyverrel a kezében köszöntötte „Pléh Öcsi” a Salgótarjánba érkezőket, közel húsz évig üresen meredt a városba érkezők elé. Az 1969-ben felállított partizánszobrot, mint a rendszerváltás előtti Salgótarján jelképét ugyanis 1993-ban bontatta le az akkori önkormányzat és a helye azóta is üresen állt Az elmúlt két évtized alatt több nagyszabású elképzelés is született a korábbi városvezetők részéről, hogy mit is kellene a „Pléh Öcsi” helyére állítani, de azok mind csak ötletek maradtak. Volt szó Millenniumi Emlékműről, a város 80. évfordulóját méltató emlékhelyről, Niké istennő szobráról, de egyik terv sem talált támogatókra. - Most, 2012-ben, Salgótarján várossá nyilvánításának 90. évfordulóján a város fölé magasodó Kálvária-hegyen az otthonunkat valóban jelképező és a helyhez méltó emlékművet állítunk. Az Országzászló-em- lékhely terveit a Kossuth-díjas Makovecz Imre tanítványai készítették, álmodták meg. Több lesz, mint egy talapzat emlékművel. A Hármashalom-kilátó íves, a megvilágított városi címerrel díszített védfala magába öleli majd az emlékhelyet és pazar panorámát nyújt Salgótarján déli részére. Középpontjában, 18 méter magasan, megvilágítva Salgótarján első, 1940. június 2-án felavatott országzászlójának pontos másolata áll majd - mondta el Székyné dr. Sztrémi Melinda az emlékhelyről. A Hármashalom-kilátó, Or- szágzászló-emlékhely többszörös jelképe lesz a város és az ország sorsát, történelmét meghatározó időknek. Jelenlétük visszatartó erő Salgótarján. Serfőző Imre, a Salgótarján Nagyvárosi Polgárőr Egyesület elnöke elmondta, hogy a Hármashalom-kilátón kialakítandó Országzászló-emlékhely és emlékmű őrzését múlt hét vasárnap kezdték meg. A polgárőrök éjszakai őrzést vállaltak, tehát este 20 órától, reggel 6 óráig folyamatosan biztosítják a rendet. Minderre két okból is szükség volt. Egyrészt a hely építési területnek minősül, tehát az ott tartózkodás, akár életveszélyes is lehet. Másrészt, korábban már több randalírozó csoport is komoly károkat okozott a területen. Már a szolgálat első napján a polgárőrök „intézkedésére” volt szükség. Ugyanis a késő esti órákban a kint posztoló polgárőrök arra lettek figyelmesek, hogy egy 8 fős fiatalokból álló csoport közeledik. A polgárőrök jelenlétének hatására és határozott fellépésére ezek a fiatalok sietve hagyták el helyszínt. A polgárőrök jelenléte, tehát több mint visz- szatartó erő, hiszen az éjszakai őrzés megszervezése óta nem történt semmilyen rongálás, vagy károkozás. Tartalmas programok a kézművesség jegyében A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara még 2001- ben indította útjára „A kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében” című kiállítás- és konferenciasorozatát, amelyet azóta minden évben másmás megyében rendeznek meg. Idén Nógrád megyét, illetve a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát (NKIK) érte az a megtiszteltetés, hogy megrendezze ezt a nívós programsorozatot. Nógrád megye. A rendezés lehetőségében többek között az is szerepet játszik, hogy a kézművesség már évszázados hagyományokkal rendelkezik Nógrád megyében. A történelem folyamán megyénkben már számos mesterség „telepedett meg”, a mész- égetéstől a kenderfeldolgozáson át, egészen a hímzésig és a varrásig, s hagyománya lett egyebek mellett a fazekasmesterségnek, a kosárfonásnak, a tojáspatkolás- nak, a virágkötészetnek, az ékszerkészítésnek és megannyi más kézműves szakmának is. Az NKIK a mostani rendezvénysorozaton többféle programmal kíván hozzájárulni a magyar tradicionális kézművesség jelenének és múltjának bemutatásához, a kézműves szakmák rangjának emeléséhez. Ennek kiemelkedő eseménye lesz az elmúlt egy évtizedben A kézművesség már évszázados hagyományokkal rendelkezik szűkebb pátriánkban „Magyar Kézműves Remek” díjat nyert alkotásokból május 11-én, pénteken 16 órától a salgótarjáni történeti múzeumban nyíló kiállítás, amelyen dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mond köszöntőt. Ebben az évben tíz Nógrád megyei kézműves termék pályázott erre a címre. Az április 26-i díjátadón négyen, név szerint Bocsi Éva babakészítő nép iparművész, Fazekas Henriette dísztárgykészítő, Kanyó Alfonzné csuhéfonó és a bokri sajtok készítője, a HIKSZ Kft. képviselője vehette át a szakma egyik legrangosabb díját. A pénteki napon 17.30 órára Salgótarján fő terére invitálják az érdeklődőket, ekkor kezdődik a 28. Nemzetközi Dixieland Fesztivál és a 4. Tarjáni Borfesztivál, valamint a „Kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében” rendezvény- sorozat megnyitóünnepsége is. Május 12-én, szombaton egy kézműipari konferencia szerepel a programok között, amelynek helyszíne a Salgó Hotel épülete lesz. A szakmai napon - amelyek Nógrád megye kézműipari történetéhez kapcsolódnak - meghívott előadóként részt vesz dr. Szirácsik Éva megyei múzeumigazgató; dr. Bódi Györgyné nyugalmazott könyvtárigazgató és Gyula Csaba, a Palóc Út Kulturális Turisztikai Klaszter Egyesület képviselője. A nap kiemelkedő eseménye lesz a Kazáron megtartandó kézműves kiállítás és vásár, ahol a szabadtéri színpadi programokra is várják a látogatókat, ez az esemény díjmentesen látogatható bárki számára. A vásári forgatag - húsz Nógrád megyei kézműves bemutatkozásával és részvételével - 10 órakor nyílik a Tájház mögötti területen, a laskafesztiválok megszokott helyszínén, ahol a 12 és 16.30 óra között a Fontos népzenei gyermekegyüttes, a Nógrád Táncegyüttes, a kazári népdalkor, a kazári asszonykórus, a Zsivajgó gyermek néptánccsoport és a Folk Garage népzenei együttes lép a színpadra. A kiállító kézművesek folyamatos gyermekfoglalkozásokon ismertetik meg a fiatal nemzedékkel szakmájuk szépségeit, mai gyakorlati használhatóságukat. Fontos tudnivaló, hogy a program ideje alatt a faluban minden kiállítóhely - a Vasalómúzeum, a Tájház, a Bányászház, a gyufacímke és falvédő kiállítás, a mackó- és babakiállítás, a Hagyományőrző Galéria és a Kézművesház - nyitva tart és közlekedik a tufa-taxi is. Kiemelkedő esemény lesz a szombaton Kazáron megtartandó kézműves kiállítás és vásár, ahol a szabadtéri színpadi programokra is várják a látogatókat. Május 13-án vasárnap az ország minden pontjáról idesereg- lett meghívott vendégek fakultatív programokon vesznek részt, méghozzá a somoskői vár, az ipolytarnóci őslelet, a Tarjáni Borfesztivál, a bányamúzeum és a Nemzetközi Dixieland Fesztivál gálaműsorának megtekintése közül választhatnak. Kanyó Alfonzné alkotásai PAR OSZT LflSZI , vli&, KOUVÓ ÍWOUZNt l_ITKt Ci*öré> u 2
