Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-08 / 105. szám
8 SZTORI 2012. MÁJUS 8., KEDD Egyre csak drágul a vasárnapi ebéd élelmiszerárak Mindenért többet kell fizetnünk, de a napi fogyasztási cikkeken érezzük meg legjobban Négy éve emelkedik és csúcsokat dönt az élelmiszerek ára a világpiacon. Egy átlag magyar háziasszony ebből annyit érzékel, hogy egyre többet kell fizetnie a kasszá nál, ha bevásárol. Az EU-ban TT I H H Í"T1..|"'T""T"T 1 ' ' /.J; lünk drágultak a legtöbbet ITT'“ T ? * 1 ~T 15 * az élelmiszerek. A rekorder 1 * » * , • * ■ a tojás és a cukor. Tíz tojásért 145 forinttal, egy kiló cukorért 126 forinttal fizetünk 1 V » i * 1' 1 i i í I If ^ i . i i I I f I többet most, mint két éve. Fábos Erika Az EU 27 tagországából az unióban 2012 elején a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb, 5,6 százalékos áremelkedést Magyarországon mérték, míg a legkisebbet Svédországban (0,7) és Írországban (1,3). A drágulás több tényezőre ve-, zethető vissza. Az áfaemelés, az üzemanyagárak emelkedése, a gyenge forint, az adott évi termés mind hatással van a bolti árakra. Szabó Márton független elemző azt mondta: a magyar lakosság a jövedelmének átlagosan 23 százalékát költi (cigaretta és szesz nélkül) élelmiszerre, ami az unió fejlett országaihoz viszonyítva magas arány. Ráadásul a legalacsonyabb jövedelmű csoportoknál ez 40 százalék is lehet. Magyar országon részben azért megy el több pénz élelmiszerre, mert európai viszonylatban is ma gas a forgalmi adó. Idén már 27 százalékos az az áfakulcs, amelyik tavaly még 25 volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben 12 százalékponttal emel kedett a legtöbb élelmiszer fogyasztási adója, kivéve a tejtermékeket és a pékárukat. Ilyen élelmiszeráfa csak Dániában és Svédországba van, ahol az élet színvonal is jóval magasabb. A legtöbb országban - például Németországban, Ausztriá ban, Olaszországban, Spanyol országban - a tíz százalékot is alig éri el vagy alatta marad, Írországban és Angliában pedig az élelmiszerekre nincs is forgalmi adó. Szabó Márton hangsúlyozta: I I . I A lakossága jövedelmének 23 százalékát költi élelmiszerre, ami az unió fejlett országaihoz viszonyítva magas arány ez azt jelenti, hogy ha ezekben az országokban, ugyanannyiba kerül egy élelmiszer előállítása, mint nálunk, a boltban ak kor is 15 százalékkal kevesebb lesz az ára. Ez az áfa pedig már olyan mértékű, amely csökken ti a keresletet, és a határ men ti településeken akár arra is ösztönöz, hogy a szomszédos országban oldják meg a nagy- bevásárlást. Az elemző szerint azonban az élelmiszerárak vál tozása kicsit túl van lihegve. A fogyasztók ugyanis - ha a pénzükről van szó - hajlamosak az érzelmeikre hallgatni az emlékezetük helyett. Egy kutatásból kiderült péídául, hogy a tényleges inflációhoz képest mi az, amit az emberek „érzékeltek”. Eszerint a valójában ötszázalékos inflációt, 12 13 százalékosnak érezték azok, akiket a közvélemény-kutatók erről megkérdeztek. Olyan új adót is kivetettek tavaíy, amelyik csak bizonyos élelmiszereket drágított. A népegészségügyi termékadó tavaly szeptemberi bevezetése miatt az úgynevezett egészségtelen élelmiszerek drágultak meg rendkívüli módon: az édességek, a chipsek, üdítők emiall kerülnek jóval többe, mint tavaly ilyenkor. Az adók és az infláció mel lett akár uniós szabályok is befolyásolják az egyes élelmiszerek árát. A rekorder tojás ára például 55 százalékkal emel kedett a tavalyihoz képest. Ennek oka az uniós „ketrec szabály”: a tojós tyúkokat már csak a korábbinál nagyobb, komfortosabb ketrecekben lehet tartani. Emiatt csökkent idén eddig 10-15 százalékkal a tojástermelés az unióban - hetente 200 millió darabbal Alapvető élelmiszerárak változása FORRÁS: KSH TEJ (lliter) KENYÉR (1 kiló) CSIRKE (1 kiló) 2010 196 forint 2010 237 forint 2010 706 forint 2011 216 forint 2011 260 forint 2011 729 forint 2012 237 forint 2012 287 forint 2012 756 forint LISZT (1 kiló) KRISTÁLYCUKOR (1 kiló) ZSÍR (lkiló) 2010 111 forint 2010 184 forint 2010 369 forint 2011 153 forint 2011 222 forint 2011 406 forint 2012 158 forint 2012 310 forint 2012 440 forint SAJT SERTÉSCOMB (1 kiló) TOJÁS (10 darab) 2010 1370 forint 2010 1140 forint 2010 300 forint 2011 1520 forint 2011 1120 forint 2011 320 forint 2012 1600 forint 2012 1300 forint 2012 445 forint kevesebb kerül a közösségi piacra. Mártonffy Béla, a Zöldség Gyümölcs Terméktanács elnöke elmondta: az idei téli és húsvéti fagyok komolyabb károkat okoztak, mint tavaly, így a kajszi- és őszibarackért, a cseresznyéért, a meggyért biztosan többet kell majd fizetni, de a hazai piacra lesz elegendő gyű mölcs. Hogy a szárazság med dig tart szintén befolyásolhatja az árakat, de a többi zöldség, gyümölcs esetében nem számít drasztikusabb emelkedésre. A húsok esetében az elmúlt évek áremelkedését az okozta, hogy két évvel ezelőtt igen jelentősen nőtt a gabonák ára a világpiacon, ezzel pedig a hús termelés legfontosabb önköltsé ge, vagyis a takarmányok ára hízott. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt mondta: a forint gyengülése sem tett jót az áraknak, és az sem, hogy az európai piacon harminc százalékkal nőtt az élő sertés ára. Ez ugyan még csak részben érvényesült a fogyasztói árakban, de lassú, folyamatos drágulást okozott. Ennek eredményeként a magasabb minőségű termékek helyett az olcsóbbat keresi a többség, vagyis nincs több pénze húsra. A téliszalámi helyett így inkább olcsó kolbászt vásárol, a felvágottak közül pedig a kisebb hústartalmú termékeket kénytelen választani. Nyilván nem meglepő, ha leleményes spórolási techni kákkal igyekeznek mindezt ellensúlyozni a háztartások. Egyre népszerűbbek az árösszehasonlító portálok, a közösségi vásárlási lehetőségek és a piacok is, ott ugyanis - főként vidéken - nem csak frissebb áruhoz lehet jutni, de termelői áron lehet megvásárolni a szezonális zöldséget és a gyümölcsöt. Fülöp Zsuzsanna, a Nemze ti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője azt mondta: egyre sikeresebb a tavaly novemberben indult Nemzeti fogyasztói termékkosár nevű kezdeményezés. Ennek keretében a hatóság minden hónapban két kategóriát - egy élelmiszer és egy nem élelmiszer jellegűt - határoz meg, ezen belül pedig a fogyasztók ár és minőség szerint szavazhatnak, ajánlhatnak egymásnak. Tapasztalataik szerint a fogyasztók egyre in kább figyelnek arra, hogy az ár/érték arányban legjobb termékeket találják meg. Az emelkedő árak és a csők kenő kereslet a kiskereskedelemben is éreztette hatását. A vásárlási szokások változását tapasztalják az ágazat szakemberei. Vagyis az olcsóbb, diszkont jellegű üzletek népszerűsége növekedett, és a termékek között is úgy differenciálódott a választás, hogy inkább az akciós és olcsóbb árfekvésű áruk ból fogy több. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke azt mondta: tavaly ugyanannyi élelmiszert vásároltak a csalá dók, mint egy évvel korábban, vagyis a fogyasztás 2011-ben még nem csökkent, ugyanakkor ugyanazért az árumennyi ségért 200 milliárd forinttal többet fizettek. Ráadásul úgy, hogy a kereskedelemben ta pasztaiható árverseny miatt a boltok nem is érvényesítették azt a mértékű drágulást, amek korát az alapanyagok árnövekedése megkívánt volna. Gigi a villamoson RADOS VIRÁG az újságíró a villamoson ücsörgött. Tekintete az abla kon keresztül éberen pásztázta a nagyvárosi forgalmat. A villamos egy park mellett haladt el. Az újságíró szem ügyre vette a piros pádon összebújó szerelmespárt, a babakocsit tologató fiatal asszonyt, a két kisfiút, akik rendületlenül passzolgatták egymásnak a focilabdát. Ő igen, a gyerekek! - villant át az újságíró agyán. Apró örökmozgó mindegyik. Mi csoda energia! A SZERELVÉNYBEN az Utasok elpilledtek a nyári hőségtől. A kánikula valóságos szaunát csinált a kocsiból. Hiába vol- tak letekerve az ablakok, a le vegő nem mozdult. AZ újságíró kedvtelve né zelődött. Szerette figyelni az embereket: mit csinálnak, hogyan élnek, miket monda nak. A világ kiapadhatatlan forrása volt az igaz mesék nek. Ám ezen az álmos, forró délutánon úgy tűnt, most nem terem sztori az újságíró jegyzettömbjébe. Eegfeljebb néhány életkép. A következő megállóban fiatal nő szállt fel, kézen fogva vezette három év körüli kislányát. Az újságíróval átellenben telepedtek le, egy csontos asszonnyal szemközt. A kislány nemsokára hangosan megszólalt: „Anyu, nézd, milyen nagy orra van a néninek!” Kicsiny mutatóujjával a csontos nőre bökött. Az nem szólt semmit, csak elvörösödve fészkelődött a helyén. A fiatalasszony elkapta a kis lány kezét. „Hányszor mond jam, Gigi, hogy nem illik mutogatni? Amit pedig a néni orráról mondtál, azt majd ott hon szépen megbeszéljük”. Az anya-lánya vita ezzel le volt zárva, mindketten nyu godtan utaztak tovább, kifelé nézegetve az ablakon. Csak a csontos nő pattant fel még mindig pulykavörösen, és ahogy a villamos ismét kinyitotta ajtaját, gyorsan leszállt. az újságíró titkon elmosolyo dott. Már tudta, mit ír meg a hetilap legközelebbi számába. Elképzelte, hogy a rajzon, melyet majd a grafikus kanyarít a történethez, ott ül a fiatal asszony, ölében a kislánnyal, szemben pedig a nagy orrú nő. Az újságíró elővette jegyzetfüzetét, amit mindig magánál hordott, és csak egy szót írt bele: „Gigi”. (A fenti eset igaz történet. Az újságíró Királyhegyi Pál volt, a Giginek becézett kislány pedig én. Királyhegyi karcolata, az anya-lánya párbeszéd Gigi címmel a hajdani Lúdas Ma- tyiban jelent meg.) Rakétaember a svájci Yves Rossy, más néven Jetman ezúttal Rio de Janei- róban robbantott. Rakétákkal felszerelt, kevlárból készült szárnyaival kiugrott egy helikopterből, végigszáguldott a riói égen, majd ejtőernyővel landolta Copacabana strandon. Az nem derült ki, mindezt miért csinálja.
