Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-02 / 100. szám

4 2012. MÁJUS 2., SZERDA KULTÚRA Szürrealistaként megtehetjük könyv Budapesten járt Sjón izlandi regényíró, aki Björk több szövegét is jegyzi Ha Izland, akkor gejzírek és Björk. Itt az ideje megjegyez ni még egy nevet: Sjónét, aki az egyik legismertebb izlan­di író - ő jegyzi az énekesnő több szövegét is. Az alkotó, akinek A macskaróka című regényét a Magvető Kiadó jelentette meg, a könyvfeszti­vál vendége volt. Mézes Gergely- A XIX. századi Izlandon játszó­dik a könyve. Hogy bukkant a történetre?- Egy másik könyvhöz vég­zett kutatások közben. Az iz­landi vadászatokról kerestem leírásokat, aztán felfedeztem egy rókavadászatról szóló törté­netet. Azt érdemes tudni, hogy az izlandi rókák különböznek az európai vörös rókától. Képe sek túlélni a a legkeményebb fagyokat, és nagyon jól rejtőz­ködnek. Különleges személyi­ség kell ahhoz, hogy erre a ró­kára vadássz. De engem nem is annyira a vadászat izgalma nyűgözött le, hanem az, ahogy a vadászok a rókáról írnak, mintha valami rokonságban állnának vele. Ez az atmoszféra indította el az írást.- A macskaróka olyan, mint egy démon az izlandi mitológiá­ban. Ma is él ez a tradíció?- Ahogy a vadászok az álla tokról beszélnek, az a valóság és egy másik világ határán van. Ők abszolút azt hiszik, hogy a rókák különleges erő-. vei rendelkeznek, és az embe- J rek meglehetősen félnek is az 2 izlandi rókáktól, pedig az egy apró állat. Amikor 1200 éve emberek költöztek Izlandra, a rókák már ott voltak. Az ember lett az egyetlen riválisuk, ért­hető, hogy nem kedveltek meg minket.- A magyar kritika párhuzamot vont a dél-amerikai mágikus realizmus és az ön könyve kö­zött. Van rokonság?- Egy izlandi író számára az egyetlen lehetséges realizmus a mágikus realizmus. Mi ezt már a XIII. században felfedez tűk, az izlandi mondakörben ugyanis pontosan azt talál juk, mint az ötvenes évekbeli * Sjón regénye a XIX. századi Izlandon játszódik, de a mai problémákról is ír benne latin-amerikai regényekben. Például a Njáls sagában, ami az egyik legismertebb izlandi monda, van egy realista rész, majd hirtelen véreső kezd öm- leni, az emberek az égre néz­nek, ahol egy lovast látnak. Az­tán a sztori folytatódik, mintha mi sem történt volna.- Tehát ezt a tradíció folytatta a könyvében?- Számunkra a realizmus egyetlen lehetősége, ha össze­hozzuk a valóság valamennyi szintjét, az álmokat és a költé­szetet.- Ön is benne volt a Björk kar­rierjét is elindító Sugarcubes zenekarban.- Valójában sosem voltam tagja az együttesnek, inkább csak a barátja. Együtt énekel­tünk egy dalt, ami Izlandon nagyon népszerű lett, ennyi. Aztán pár éve volt egy közös fellépésünk, ami nagyon jól si került, talán megismételjük, ha egyszer mindannyian otthon leszünk egy időben. A koncert­tel a mi nemzedékünket, mű vészek, zenészek, írók sikereit akartuk megünnepelni, hiszen tinédzser korunkban együtt indultunk el a pályán. Ez a 2006-os Sugarcubes-koncert, ha úgy vesszük, egy generáció születésnapi bulija volt.- Hogy tetszik önnek Björk leg­utóbbi lemeze, a Biophilia?- Muszáj kedvelnem, hiszen én is írtam rá három szöveget. Sőt részt vettem az album kon cepciójának kidolgozásában is. Nem csoda, hogy közel áll ahhoz, amit én csinálok. Azon dolgok egyike, amelyet meg tanultunk - és ezt láthatja A macskarókában is , az, hogy a helyi kulturális örökségünket Névjegy 1962-BEN SZÜLETETT SigUfjÓn Birgir Sigurosson néven, írói neve ebből származik. 1978-BAN JELENT MEG azelső kötete, Synir (Látomás) cím­mel. Azóta számos műfajban publikált, a regények mellett írt például gyerekkönyvet is. 2005-BEN ELNYERTE a neves Északi Tanács Irodalmi Díjat A macskaróka című regényéért. A kötet a nemzetközi hírnevet is meghozta számára, noha ek­kor már sokan ismerték Björk- nek írt dalszövegei révén. A macskaróka 23 nyelven jelent meg addig. 2001-ben ő is részt vett a híres filmrendező, Lars von Trier Tán­cos a sötétben című filmjének írásában. NŐS, KÉT gyermeke van, jelen­leg Reykjavíkban él és új, gene­rációjáról szóló nagyregényén dolgozik. visszük játékba az avantgárd­dal, játszunk a művészettel és a tudománnyal, a világ tudomá­nyos nézőpontját ütköztetjük az álmok és a vágyak univerzu­mával. Izlandi szürrealistaként megtehetjük.- Két gyermeke van, ők is mű­vészi pályára készülnek?- A lányom húszéves, őrá nagy hatással van a fotográfia és a design. A fiam 13 éves, szó­val még nem tudjuk, hogy tudós lesz-e vagy vízvezeték-szerelő.- Több klasszikus író és költő, például Mallarmé vagy Baude­laire is feltűnik A macskaróká­ban. Van ennek jelentősége?- Be kell vallanom, hogy a Füvész-Fridrik karakterében van valami belőlem is. Fiatal költőként nagyon megihletett a szürrealizmus, ezért kézenfek­vő volt, hogy az ő kedvencei is a szürrealizmus nagy alakjai. Számomra a szürrealizmus a fekete romantikának nevezett hagyomány folytatása. Amúgy pedig szép kis kontrasztot al­kot az izlandi környezettel. Egy világlátott ember, aki Koppen­hágában fogyasztott egy kevés illegális szert, megérkezik eb­be a sötét, elhagyatott, lehetet len völgybe, és a francia költé­szet tartja melegen. Scorsese 3D-ben sze­retne forgatni martin scorsese úgy bele­szeretett A leleményes Hugo forgatásán a háromdimen­ziós filmekbe, hogy minden további filmjét ezzel a tech­nikával akarja készíteni. Az Oscar-díjas filmrendező Las Vegasban jelentette ki: saj­nálja, hogy olyan fontos film­jeit, mint a Dühöngő bikát vagy a Taxisofőrt nem for­gathatta háromdimenziósán. Együttműködésről szól az Európa-nap május 5-én a budapesti Mü- lenárison és az Európa Pont­ban az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája szer­vezésében az elmúlt évek­hez hasonlóan idén is lesz Európa-nap. A szervezők idén a nemzetek és generá­ciók közötti együttműködés lehetőségeire szeretnék felhívni a figyelmet. Balká­ni államok konyhája, kon­certek, gyerekprogramok, táncterápia és kiállítások is várják a közönséget. Újabb német díj Nádas Péter írónak NÁDAS PÉTER és Christina Viragh kapja az idén a 20 ezer euróval járó Brücke Berlin-díjat, az egyik leg­rangosabb német irodalmi elismerést, amelyet a Párhu­zamos történetek című regé­nyéért ítélték oda az írónak és az alkotás német fordító­jának. Az elismerést június 5-én adják át Berlinben. Ez a harmadik díj a németül alig két hónapja megjelent Pár­huzamos történetekért. Carl Palmer ismét Budapesten lép fel A dobosok dobosa, az Emer­son Lake and Palmer (ELP) és az Asia alapító tagja idén is ellátogat Magyarországra, május 3-án lép fel az A38 Hajón saját zenekara társa ságában. A programon az ELP legszebb számai sze­repelnek majd, s elhangzik még a híres Muszorgszkij- klasszikus, az Egy kiállítás képei feldolgozása és sok más nagyszerű zenei al­kotás. Európa legjobb szaxofonosa Budapesten koncert Május 2-án lesz Jan Garbarek Grounsemble című albumának bemutatója Fiatal művészek kiállítása a Gozsdu udvarban A budapesti Szent István bazi likában lép fel lan Garbarek, a kortárs dzsesszművészet egyik legnagyobb alkotóegyénisé ge, akit sokan Európa legjobb szaxofonjátékosának tartanak. A norvég muzsikus koncertjei iránt mindig óriási az érdek lődés, művészetének elisme­réseként a Norvég Királyi Ház lovagja címet viseli és a Norvég Művészeti Nagydíj birtokosa. A világ egyik leghíresebb férfikórusa, a kortárs és a ré­gizene területén is kimagasló The Hilliard Ensemble és lan Garbarek 1993 ban dolgozott először együtt. A közös munka eredménye a 1990-es évek egyik leghíresebb zénei albuma lett az Officium, ezt nem sokkal később, 1997- ben még egy lemez, a Mnemo syne követte. A most játszott anyagot 2009 ben vették fel, és a nagy sike rű trilógia befejező .részének szánják. Az észt, francia, bizánci, spa­nyol repertoár központi motí­vuma az örmény zene, főleg Komitas Vardapet kompozíciói, melyek Garbarekből a legihle- tettebb játékot váltotta ki. A különleges zenei anyag Garbarek két saját kompozí­ciójával egészül ki, az Allting fe Finns és a We are the Stars cí- 2 mű költeményekkel, amelyek a £ bazilikában is felcsendülnek. ■ Jan Garbarek (középen) lezárja a nagysikerű trilógiát május 5. és 13. között lesz lát ható a CÉKLArt, a Művészetek Új Irányai Kulturális Alapít vány új, immáron 7. kiállítása a budapesti Gozsdu udvarban. A tárlat célja, hogy a fiatal, kor­társ művészek professzioná­lis körülmények között mutathas­sák be műveiket a szakmának. „Célunk, hogy in­tézményi hátteret biztosítsunk a fiataloknak, segítve őket karrierjük megalapozásában, megismertessük munkásságu kát az értő és a kortárs művé­szetekben még járatlan közön­séggel, ösztönözzük a közöttük lévő kommunikációt, valamint nemzetközi kapcsolatteremtési lehetőséget biztosítsunk, elő­segítve ezzel az Európai Unión belüli kulturális párbeszédet” közölték a szervezők, hozzát éve idén is katalógus készül a kiállított munkákról. A kiállításra a CÉKLArt pályá­zatot hirdetett Identitás címmel. Nevezni fotóval, grafikai munkával és videód val is lehetett pályázónként 5 művet fogadott el a szakmai zsűri. Több mint száz alkotó jelentkezett a pályázatra. A kiállításra a zsűri negyven alkotó több mint ötven alkotá­sát válogatta be. ■ ■ A pályázatra több mint százan jelentkeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom