Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-31 / 124. szám

2012. MÁJUS 31, CSÜTÖRTÖK SPORTTÜKÖR Magasabb osztályba léptek... Asztalitenisz. Az nb in Észak-Magyarország A- csoportjában bajnok Szécsény II. csapata a Tiszaújvárossal, B- csoport első helyezettjé­vel játszott az NB II-be való feljutásért. A Tisza- újvárosban megrende­zett mérkőzésen a •szécsényieket most sem tudták megállítani, s 12-6-ra nyertek. Ez azt jelenti, hogy az élvonal­ban szerepelő együttes (amelynek még jó esélye van a bronérem megszerzésére) mellett a második csapatuk egy osztállyal feljebb, az NB II-ben kezdheti majd mega 2012/2013-as baj­nokságot. Szécsényi csapat ered- menyei: Nagy Miklós (4 győzelem), Klampár Ti­bor (3), Győré Sándor (3), Oravecz Ferenc (1) és a Nagy-Klampár pá­ros győzött. Cseh László is segít a fellendülésben SPORTTURMIX Teniszverseny Salgótarján. Kempingtelepen június 2-án és 3-án rendezik meg az ATT TOUR országos amatőr versenysorozatot egyik állomását, vagyis a Salgó Opent. A viadalon férfi egyéni szenior (+45), férfi és női egyé­ni, valamint férfi és vegyes pá­ros versenyszám lesz. A tenisz­verseny sorozaton kívül indu­lóknak nem kell nevezési díjat fizetni, de a vacsora igényt je­lezni kell, mely 500 Ft/fő. Ezek közé tartoznak, akik semmi­lyen hivatalos teniszversenyen (házibajnokság kivételével), csapatbajnokságban eddig nem vettek részt, és jelenleg sincsenek nyilvántartásban, beleértve az MTSZ megyei baj­nokságait, a BTSZ csapatbaj­nokságát, illetve a résztvevő csak magyar állampolgár le­het. Részletes tájékosztató 06/30-989-0549 és a 16/30- 943-5042 mobilszámon kérhe­tő. A viadal szombaton és va­sárnap egyaránt 9 órakor kez­dődik. Jogásznap Salgótarján. A Magyar Jo­gász Egylet Nógrád Megyei Szervezete június 15-én, 10.30 órakor Salgótarjánban, a Megyeháza dísztermében jogásznapot rendez. Az ese­ményen dr. Sárközy Tamás, a sport magánjog változásairól, míg dr. Borbély Zoltán, a futballhuliganizmusról és a fogadási csalásokról tart elő­adást. Úszás . Sikeres versenyspor­tolók - köztük a világ- és Euró- pa-bajnok úszó, Cseh László - is segítik a tavasszal megújult Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetséget (MEFS) abban a célkitűzésében, hogy fellen­dítse a hazai egyetemi sportéle­tet. Kiss Árpád, a MEFS febru­árban hivatalba lépett elnöke a szerdai sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy nincs minő­ségi felsőoktatás minőségi fel­sőoktatási sport nélkül, ezért a MEFS egy évvel ezelőtt hármas célt fogalmazott meg. Egyrészt egyéni tanrendek­kel segítsék elő, hogy az él­sportolók közül minél többen járjanak egyetemekre és főis­kolákra, másrészt az intézmé­nyek közötti bajnokságokkal lendítsék fel újra az egyetemi sportéletet. Harmadrészt pedig minél több hallgatót vonjanak be az egyetemi szabadidősportba, mert véleménye szerint rend­szeres testmozgás nélkül a ta­nulásban sem lehet megfelelő teljesítményt nyújtani. MTI Pénzügyi „problémák" miatt kizárták a Besiktast Labdarúgás. Török média­beszámolók szerint az Euró­pai Labdarúgó Szövetség (UEFA) egy évre kizárta a kontinentális kupasoroza­tokból, és 200 ezer euróra megbüntette a Besiktas csa­patát, az isztambuli klub pénzügyi problémái miatt. A szigorú lépésre azt követő­en került sor, hogy az UEFA megvizsgálta a Besiktas gaz­dálkodását, és megállapította, hogy a törökök megsértették az európai szervezet pénzügyi szabályait. A szerdai bejelen­tést hivatalos helyről még nem erősítették meg, a klub részvé­nyeinek értéke azonban máris 9,9 százalékot esett a tőzsdén. A Besiktas elnöke, Fikret Orman és a klub ügyvédei részt vettek az UEFA fegyelmi bizottságának szerdai ülésén. Orman elmondta, a Besiktas a nemzetközi Sportdöntőbíró­sághoz (CAS) fordul, de hozzá­tette, nem túl optimista az eset­leges pozitív döntést illetően. „Minden eszközzel meg­próbáljuk megvédeni a klub jogait. Első lépésként a CAS- hoz fordulunk. Úgy gondo­lom, ez egy drámai döntés, amely nagyon rosszul érint minket, de semmit nem tehe­tünk” - mondta Levent Erdo- gan, ügyvéd, a klub elnöksé­gi tagja a Dogan nevű török hírügynökségnek. Labdarúgó Európa-bajnokság története (7.) Az ötvenes évek közepén a francia szövetség titkára, Henri Delaunay javasolta a Nemzetek Európa Kupájának létrehozását, hogy ezzel egyesítsék a különböző regi­onális bajnokságokat (Brit Bajnokság, Északi Kupa, Közép-európai Bajnokság). A két világbajnokság közötti „félidőkben”, szintén négyévenként rendezendő Euró­pa-bajnokság megnyerése rendkívül nehéz, hiszen 1992-ig csak nyolc, míg 1996 óta 16 válogatott küzdhet a végső sikerért. A házigazda mindig automatikusan tag­ja a mezőnynek, arra viszont 2000-ig nem volt példa, hogy ez két országot érint­sen, ekkor Belgium és Hollandia, majd 2008-ban Ausztria és Svájc rendezte közö­sen a tornát. Az eddigi 13 Európa-bajnokságon bizony rengeteg izgalmas és emlé­kezetes mérkőzést láthattunk már. Azonban most egy kicsit másfelől közelítjük meg az eddigi Eb-ket. Összegyűjtöttünk még minden adatot ami érdekes lehet a kontinensviadalokkal kapcsolatban. A mostani 14., lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokságot június 8. és július 1. között rendezik meg. Az Európa-bajnokságok össznézöszámai (zárójel­ben az átlagnézószám) I960: Franciaország 78 958 (19 740). 1964: Spanyolország 156 253 (39 063). 1968: Olasz­ország 192 119 (38 424). 1972: Belgium 106 510 (26 628). 1976: Jugoszlávia 106 087 (26 522). 1980: Olaszország 350 655 (25 047). 1984: Franciaország 599 655 (39 977). 1988: Németor­szág 935 681 (62 379). 1992: Svédország 429 623 (28 642). 1996: Anglia 269 894 (40 964). 2000: Belgium/Hollandia 102 850 (35 576). 2004: Portugália 1 165 192 (37 587). 2008: Auszt- ria/Svájc 1 140 261 (36 783). Háromszor nyert a házigazda A labdarúgó Európa-bajnok­ságok történetében eddig há­romszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyerte a tornát, utoljára 1984-ben Franciaországnak sikerült ez a bravúr. Érdekes­ség, hogy az Eb-k történeté­nek legeredményesebb csapa­ta, Németország 1988-ban az otthoni Eb elődöntőjében úgy kapott ki a későbbi győztes Hollandiától, hogy az a hajrá­ban fordított Ronald Koeman és Marco van Basten góljával.' A rendező ország válogatottja eddig háromszor esett ki a csoportküzdelmek során: Bel­gium 2000-ben, míg négy éve Svájc és Ausztria is búcsúzott az első szakasz során. A házigazdák szereplése I960: Franciaország - 4. 1964: Spanyolország - Európa- bajnok. 1968: Olaszország - Eu- rópa-bajnok. 1972: Belgium - bronzérem. 1976: Jugoszlávia - 4. 1980: Olaszország - 4. 1984: Franciaország - Európa-bajnok. 1988: Németország - elődöntő. 1992: Svédország - elődöntő. 1996: Anglia - elődöntő. 2000: Belgium - csoportkor, Hollandia - elődöntő.2004: Portugália - ezüstérem. 2008: Svájc - cso­portkor, Ausztria - csoportkor. Nem volt még címvédés A labdarúgó Európa-bajnok­ságok történetében eddig még nem fordult elő, hogy megvéd­te volna címét egy ország válo­gatottja. Ehhez a bravúrhoz 1964-ben a Szovjetunió és 1976-ban az NSZK együttese állt a legközelebb, de mindkét gárda kikapott a döntőben. A címvédők szereplése az ed­digi EurópaJbajnokságokon I960: . 1964:Szovjetunió ­ezüstérem. 1968: Spanyolor­szág - nem jutott ki. 1972: Olaszország - nem jutott ki. 1976: NSZK - ezüstérem. 1980: Csehszlovákia - bronz­érem. 1984: Németország - csoportkor. 1988: Franciaor­szág - nem jutott ki. 1992: Hollandia - elődöntő. 1996: Dánia - csoportkor. 2000: Né­metország - csoportkor. 2004: Franciaország - negyeddöntő. 2008: Görögország - cso­portkor. Piatini az örökgólkirály A francia Michel Piatini ve­zeti a labdarúgó Európa-baj­nokságok góllövőlistáját kilenc találattal. Az UEFA jelenlegi el­nöke mindezt egyetlen tornán, az 1984-esen érte el. Az Európa-bajnokságok góllövőlistája (gó|/mecc$/részvételek) 1. Michel Piatini (francia) 9/5/1984, 2. Alan Shearer (an­gol) 7/9/1996, 2000, 3. Nuno Gomes (portugál) 6/14/2000, 2004, 2008, 4. Patrick Kluivert (holland) 6/9/1996, 2000, 5. Thierry Henry (francia) 6/11/ 2000, 2004, 2008, 6. Ruud van Nistelrooy (holland) 6/8/2004, 2008, 7. Zinedine Zidane (fran­cia) 5/14/1996, 2000, 2004, 8. Marco van Basten (holland) 5/9/1988, 1992, 9. Jürgen Klinsmann (német) 5/13/1988, 1992, 1996, 10. Milan Baros (cseh) 5/5/2004, 11. Savó Milo­sevic (jugoszláv) 5/4/2000. Eddigi győztesek I960: Szovjetunió. 1964: Spanyolország (Magyarország harmadik lett). 1968: Olaszor­szág. 1972: Német Szövetségi Köztársaság (Magyarország negyedik lett). 1976: Cseh­szlovákia. 1980: Német Szö­vetségi Köztársaság. 1984: Franciaország. 1988: Hollan­dia. 1992: Dánia. 1996: Né­metország. 2000: Franciaor­szág. 2004: Görögország. 2008: Spanyolország. Az örökranglista A labdarúgó Európa-bajnoksá­gok összesített táblázata (záró­jelben a részvételek és Eb-címek száma): 1. Németország (10,3) 38 19 10955-3967 2. Hollandia (8,1)32 178755-3259 3. Franciaország (7,2) 28 14 7 7 46-34 49 4. Spanyolország (8,2) 30 13 9 8 38-31 48 5. Olaszország (7,1) 27 11 12 427-1845 6. Portugália (5,0) 23 124734-2240 7. Csehország (7,1) 25 11 5936-3238 8. Oroszország (9,1)27 11 5 11 31-3638 9. Anglia (7,0) 2377931-2828 10. Dánia (7,1) 2466 12 26-3824 11. Horvátország (3,0) 11 53 3 14-13 18 12. Svédország (4,0) 1445 5 19-16 17 13. Görögország 14. Belgium (3,1) 124 2 6 9-13 14 (4,0) 12426 13-20 14 15. Törökország 16. Jugoszlávia 17. Skócia (3.0) 12 327 11-18 11 (5.0) 1432 9 22-39 11 (2,0) 6 2 1 3 4- 5 7 18. Románia (4,0) 13 1 4 88-177 19. Svájc (3,0) 9 1 26 5-13 5 20. Írország (1,0)31112-24 21. Norvégia (1.0)31111-14 22. Bulgária (2,0)61144-134 23. Magyarország (2,0) 4 1 03 5-63 24. Szlovénia (1,0) 302 1 4-5 2 25. Ausztria (1,0)30121-31 26. Lengyelország (1,0)3 0121-41 27. Lettország (1,0)30121-51 Németország tizenegyedszer résztvevő \ Németország sorozatban tizen­egyedszerjutott ki a labdarúgó Eu- rópa-bajnokságra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét, míg a társ­rendező Ukrajna újonc. Résztvevő országok az Európa- bajnokságokon (nagy betűkkel a 2012-es résztvevők). Ebbe már bele­számítottuk a mostani részvételt is: 1. NÉMETORSZÁG 11 (1972­2012), 2. OROSZORSZÁG / FÁK / Szovjetunió 10 (1960-1972,1988- 1996,2004-2012), 3. SPANYOLORSZÁG 9 (1964, 1980-1988,1996-2012), 4. HOLLANDIA 9 (1976-1980, 1988-2012), 5. CSEHORSZÁG/Csehszlovákia 8 (1960,1976-1980,1996-2012), 6. FRANCIAORSZÁG 8 (1960, 1984, 1992-2012), 7. OLASZORSZÁG 8 (1968,1980, 1988,1996-2012), 8. ANGLIA 8 (1968,1980,1988- 2004,2012), 9. DÁNIA 8 (1964,1984-2004, 2012), 10. PORTUGÁLIA 6 (1984,1996­2012), 11. Románia 5 (1984,1996-2000, 2008-2012), 12. SVÉDORSZÁG 5 (1992,2000­2012), 13. Jugoszlávia 5 (1960, 1968, 1976,1984, 2000), 14. Belgium 4 (1972,1980,2000), 15. GÖRÖGORSZÁG 4 (1980, 2004-2012), 16. HORVÁTORSZÁG 4 (1996, 2004-2012), 17. Törökország 3 (1996-2000, 2008), 18. Svájc 3 (1996,2004-2008), 19. Skócia 2 (1992-1996), 20. Magyarország 2 (1964,1972), 21. Bulgária 2 (1996,2004), 22. LENGYELORSZÁG 2 (2008, 2012), 23. ÍRORSZÁG 2 (1988,2012), 24. Ausztria 1 (2008), 25. Norvégia 1 (2000), 26. Szlovénia 1 (2000), 27. Lettország 1 (2004), 28. UKRAJNA 1 (2012). (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom