Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-30 / 123. szám

2 2012. MÁJUS 30., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Menyasszonyi fátyol, ha fejedre kerül... Fenesné Tóth Ágnes Mihálygerge. „A menyasszony szép virág” cím­mel menyasszonyiruha-történeti fotókiállítás nyílt a településen, a József Attila Művelődési Házban. A tematikus tárlat a menyasszonyi ruhák divatjá­nak mihálygergei történetét mutatja be a múlt szá­zad elejétől napjainkig. A tárlaton a közel 150 korabeli fénykép mellett tucatnyi eredeti menyasszonyi öltözék és számos kiegészítő - kesztyűk, fátylak, fejdíszek, alsóru­hák - tekinthető meg. A gyűjtemény és a kiállítás létrehozója Donkó Petra, a karancslapujtői Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Is­kola 7. osztályos tanulója volt (segítő tanára: Fenesné Tóth Ágnes). A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Donkó Pet­ra számítógépes prezentációval kísért bemutatót tartott a közel egyéves menyasszonyiruha-történe­ti kutatásának eseményeiről, módszereiről, ered­ményeiről. A13 éves diáklány a témában írásos pá­lyamunkát és előadást készített a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájára, amellyel e hónap elején az országos döntőn a neves szakmai zsűri döntése alapján első helyezést ért el. A kiállítás megrendezésével a mihálygergei adatközlők, in­terjúalanyok segítségét, a munkája során felhasz­nált fotókat kívánta meghálálni. Az ünnepélyes megnyitón közreműködött a község Dobroda Ha­gyományőrző Együttese. Előadásukban helyi gyűj­tésű palóc, szerelmes- és lakodalmas dalok csen­dültek fel. Donkó Petra kutatása és az összegyűjtött fény­képanyagból létrehozott kiállítás és „Fotókönyv” Mihálygerge múltjának egy újabb részletét tárta fel. A kislány fiatal kora ellenére elkötelezettje a palóc hagyományok ápolásának, munkájával részt vállalt népi örökség megismertetéséből. Tavaszi Zsongás Boros Istvánná Salgótarján. A nemrégiben megrendezett testvérvárosi nagy kavalkádot tovább színesí­tette a Salgótarjáni Pedagógus Kórus által szervezett kórusta­lálkozó, amelyre a füleki Meló­dia és a helyi Cantabile női kart hívta meg. Mint ahogyan Boros Ágnes, a koncert műsorvezetője beveze­tőjében elmondta, az ismert cí­met azért választották, mert a május a legszebbnek tartott hó­nap adja a témát: a természet megújulása, a szerelem és a mu­zsika varázsa. „Ezekkel a zenedarabokkal egyben a 90 éves városunk előtt is tisztelgünk - így a narrátor. Reméljük, tovább épül, szépül Salgótarján az „élhető város” irá­nyába. Mi mindenesetre igyek­szünk kivenni részünket a kul­turális élet felvirágoztatásából.” Inspirálónak bizonyult a cso­dálatos környezet: a Mátraverebély-Szentkút nemze­ti kegyhely újonnan restaurált ol­társzobrai között, melyek szó sze­rint is bearanyozták a produkci­ókat. Köszönet érte a Megyei Tör­téneti Múzeumnak! Elsőként a legfiatalabb, a Cantabile kórus lé­pett fel a megszokott profizmus­sal. Tiszta hangzás, pontos, hibát­lan kottaismeret. A Mihály napi köszöntő megmutatta, hogy a mindenkor igényes Bartók min­denkinek nagy-nagy kihívás. Jól sikerült a két Karanlarab is, bár a spirituálét sötétebb hangszín szokta elővezetni. Szólót énekelt Diósiné Gebhardt Zsuzsanna. A csoportot biztos kézzel irányitot- ta Radnai Zsuzsanna. Örökös zongorakísérőjük (néhol igen ko­moly feladattal) Szabó Istvánné. Sokat fejlődött a füleki Meló­dia kórus, s még többet az őket dirigáló Simon Katalin, aki a tarjáni zeneiskola tanára. Hatal­mas erővel szólalt meg az ének­kar, bár ebben a kiváló akuszti­ka is „ludas” lehet. Dicséretes az a nagy igyekezet és lelkesedés, amellyel dolgoztak. A szétszórt elhelyezés kissé ártott az egysé­ges hangzásnak, de így is reme­kül helyt álltak. Repertoárjuk­ban Bartók, Kodály és Brahms művei szerepeltek. Zongorán kí­sért Bodor Angelika. Szólót éne­keltek: Bóna Katalin, Kancko Csilla és Kovács Ilona. A koronát a legszínesebb hangzású vegyes kórus tette fel a szép délutánra. A Salgótarjáni Pedagógus Kórus könnyed, mo­solygós dalokkal indított, majd József Attila versét hallhattuk előbb Boros Ágnes tolmácsolá­sában, majd Karai/őzse/jazz-stí- lusban megírt kompozíciójában. Régi hangulatot idézett Daró­ci Bárdos Tamás Muzsikus dala. Sokan most tudták meg a mű­sorközlőtől, hogy a szerzőnek a Daróci nevet édesapja, Bárdos Lajos javasolta. Egyrészt azért, mert a család Lénárddarócról ered, ami a Bükk-hegység észa­ki lejtőjén található, másrészt így megtarthatta a Bárdos csa­ládnevet is. Ennek a névnek is sajátos a története: egy török el­len harcoló, ezen a vidéken élő legény a ruhája alatt becsempé­szett bárddal vágta le a támadá­sukra készülő sereg vezérének a fejét. Ezért kapta a Bárdos nevet és nemességet. A zenedobozokról szóló mű igen kedves, de a francia nyelv ne­hézségeit még nem sikerült teljes mértékben legyűrni. Az Olasz sa­láta című darab viszont felettébb jól sikerült (kivétel egy kis tenor- megbotlás): profi módon alkal­mazzák a zenei szakkifejezések­ből álló, azt megjelenítő olasz szakszavakat. A kottát a kórus egy csehországi sikeres fesztivá­lon kapta olasz énekesektől. In­telligens finomsággal szólt a basz- szus szóló Zsidai Sándor jóvoltá­ból. További szólisták: Kovács Nel­li és Karádi Tamás. A színes, vál­tozatos, szinte izgalmas produkció - a végén hatásos befe­jezéssel egyben a Salgótarjáni Pe­dagógus Kórus záró száma is volt. A kórust Baámé Dicse Zsuzsanna vezényelte élvezetesen, nagy szakértelemmel. A kórustalálko­zón három közös szám is elhang­zott a három karnagy vezényleté­vel. A vendégkórusok Romhányi Olga szép zománcképét kapták ajándékba, majd közös vacsora zárta a sikeres találkozót. Szép, tartalmas délután volt - értéket teremtő és növelő produk­ciókkal. Méltó volt a testvérváro­si kiemelt ünnephez! Salgótarján nagyobb közönsége is büszke le­hetett volna a zenei eseményre. S hogy mindez megvalósulhatott, ebben a Salgótarján megyei jogú város önkormányzata segített. Köszönet érte! Matematika - határok nélkül... Bátonyterenye. - a blszszk Fáy András Szakképző iskola és Kollé­gium új Comenius programja nem kevesebb célt tűzött ki, mint azt, hogy szórakoztatóvá tegye a matematika tanulását. Az Európai Unió számos akcióval támogatja a természettudományos oktatást a tagállamokban, éppen ezért nagy öröm volt számunkra, hogy a Newton nevét viselő olasz közép­iskolával (Camposampierro) és a Harderwijkben található holland középiskolával azon dolgozha­tunk, hogyan tehetjük szórakoz­tatóvá, és ezáltal kedveltebbé a matematika oktatását - számolt be a program koordinátora Bocsok Józsefné. Mint megtudtuk, először Ve­lencében és Camposampierró- ban találkoztak a tanárok, majd a Fáy 8 lO.a osztályos diákja Dá­niel László matematika tanárral és Csank Csaba igazgatóval, va­lamint a koordinátor Bocsok Józsefijével vett részt az első ta­lálkozón a holland kisváros iga­zán jól felszerelt iskolájában. A tanulók családoknál laktak, hogy az angol nyelvet is jobban gyakorolhassák. A tematika: a partnerországokban népszerű játékos matematikai feladatok és a korszerű oktatási eszközök használata köré összpontosult. De nagyon érdekes volt a „mate­matika - vadászat” ami a váro­sokban, illetve a természetben fellelhető geometriai formák mo­dellezését jelentette a matemati­ka nyelvén.- Persze a sok hasznos tevé­kenység mellet kirándultunk is Madurodam - amely a holland építészetet modellezi és Hága a főváros is lenyűgözte tanulóinkat - tudatta Bocsok Józsefeié.

Next

/
Oldalképek
Tartalom