Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-29 / 122. szám

2012. MÁJUS 29., KEDD BELPOLITIKA 5 j Sajnálatos, hogy ; megakadályozták Budapest. Az LMP sajnála- ! tosnak tartja, hogy román ha- ■ tóságok közigazgatási úton j megakadályozták Nyirő Jó- I zsef vasárnapra tervezett új- ! ratemetését - mondta Szél ! Bernadett, a Lehet Más a Po- I litika (LMP) országgyűlési ; képviselője hétfőn Budapes- I ten újságíróknak, j „Nagyon sajnálatosnak ! tartjuk azt, hogy ilyen esemé- I nyekre került sor, bízunk ; benne, hogy a helyzet mie- ] lőbb el fog rendeződni” - kö- ! zölte Szél Bernadett egy más ! témában tartott sajtóértekez- ' létén arra az újságíró kérdés- ; re válaszolva: mi az állás- ; pontjuk azzal kapcsolatban, ! hogy a román hatóságok ! megakadályozták Nyíró Jó- í zsef újratemetését. Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnap­ra tervezett székelyudvar­helyi újratemetése azért ma­radt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolyta­tásáig a román hatóságok ér­vénytelennek tekintik a pén­teken kiadott, formai hibát tartalmazó temetési enge­délyt. A szervezők - az Or­szággyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapít­vány - közölték, maradékta­lanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabá­lyozásnak, ezért a temetést el­halasztották, és vasárnap csak egy megemlékezést tar­tottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szerve­zők Bunta Leventét, a Romá­niai Magyar Demokrata Szö­vetség színeiben megválasz­tott székelyudvarhelyi polgár- mestert tették felelőssé a hi­bás temetkezési engedély kiadásáért. Félidőben a kormány Bölcskei Gusztáv: szükség volt új egyházügyi törvényre Bölcskei Gusztáv refor­mátus püspök szerint szükség volt új egyház­ügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amely­nek alapján a korábbiak­ban nagyon könnyen le­hetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő; a Magyarországi Refor­mátus Egyház (MRE) zsi­natának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjú­ban elmondta, hogy a kormányzati munka két évének értékelésével kap­csolatban a tervek szerint Orbán Viktor miniszterel­nök külön-külön leül majd tárgyalni az egyhá­zakkal. Budapest. A püspök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vallásszabadság nem sé­rül a jogszabállyal, míg az egyhá­zaknak járó pluszjuttatásokra apelláló közösségeket, amelyek elsősorban nem hitéleti tevé­kenységet folytattak, jól kiszűri. Bölcskei Gusztáv azt mondta, hogy a törvényben sok olyan mo­mentum szerepel, amely az MRE számára előrelépést jelent. Példa­ként említette az egyházak szim­bólumrendszerének védelmét, valamint annak deklarálását, hogy az egyházi intézményekben dolgozókkal szemben az egyház sajátos feltételeket támaszthat, to­vábbá azt, hogy a világi bírósá­goknak tiszteletben kell tartani­uk az egyházak belső szabályai alapján hozott ítéleteket. Utalt arra, hogy a törvény elő­készítése az egyházügyi állam- titkárság és az egyházi szakér­tők egyeztetésével indult, amely­nek eredményeként vállalható, jó és konszenzusos törvényter­vezet készült, az azonban „az Or­szággyűlésben egy kicsit más irányt vett, (...) politikai döntés született”. Megjegyezte: nem ér­tettek egyet azzal, ahogyan - kü­lönösen az első tizennégy egy­ház esetében - megszabták áz egyházi státust elnyerők körét, ennek többször hangot is adtak. A református zsinat lelkészi el­nöke rámutatott: csak ott vesz­nek át iskolát, ahol erre megvan a társadalmi igény, és határozott elképzelés körvonalazódott az is­kola jövőjét illetően. Felhívta a fi­gyelmet arra: a kormányzat mu­lasztása, hogy a mai napig nem születtek meg azok a rendeletek, amelyek az iskolák államosítását részleteznék. Megemlítette, az egyházaknak „sincs fogalmuk arról, hogy milyen lesz az egyhá­zi iskolák finanszírozása”, és ar­ra sincs semmiféle garancia, hogy iskoláik továbbra is része­sülnek majd a kiegészítő norma­tívából, továbbá a feladatfinan­szírozás módját illetően sincse­nek közelebbi információik. Szólt arról, hogy a megyei fenn­tartóktól átvett iskolák nagy ré­szét egyházaknak szeretnék át­adni, de ennek feltételeit sem is­merik. Hangsúlyozta: a kor­mányzati ciklus „második félide­jében” tisztázni kell ezeket a kérdéseket. Bölcskei Gusztáv a kormányzati munka első két évé­vel kapcsolatban hiányosságként értékelte, hogy nem születtek döntések az egyházfinanszíro­zásról. Elmondta, az egykulcsos személyi jövedelemadó nagyon rossz hatással lesz az egyszáza­lékos felajánlásokra, egyes szá­mítások szerint 31 milliárd fo­rintról ló milliárdra csökken majd a felajánlások összege. Bölcskei Gusztáv úgy látja, elég nagy a bizonytalanság ebben. Megjegyezte, a kormányzat részé­ről vannak elmaradások bizonyos támogatások kifizetését illetően, többi között még mindig várják a 2012-es költségvetés egyes tétele­iről szóló szerződéseket, amelyek aláírása nélkül az állam nem fizet­heti ki nekik - egyebek között - a kistelepülési lelkészek fizetéskiegészítésére, vagy a köz- gyűjtemények finanszírozására vonatkozó összegeket. Bölcskei Gusztáv reményét fe­jezte ki, hogy a függőben maradt ügyek rendezésére jótékony ha­tással lesz az egyházügyi állam- titkárság áthelyezése az Emberi Erőforrások Minisztériumába, mert ennél a tárcánál fogják ösz­sze az egyházakat érintő témá­kat. Meglátása szerint a kor­mányzati ciklus második felét árra is fel kell használni, hogy kidolgozzák azokat a részletkér­déseket, amelyekre a nagy kon­cepciók megalkotásánál és meg­szavazásánál nem volt idő. A püspök úgy fogalmazott: az egyházügyi államtitkárság munkájával nem voltak száz százalékig megelégedve. „Nem láttuk azt a folyamatos egyezte­tést, amire véleményünk sze­rint szükség lett volna” - mond­ta, hozzáfűzve, nem látták ér­vényre jutni az államtitkárság érdekérvényesítő képességét egyebek mellett a köznevelési törvényről, vagy a hit- és er­kölcstan bevezetéséről szóló tárgyalásokkor sem. Bölcskei Gusztáv beszélt arról is, hogy a történelmi egyházak egyeztető fórumot hoztak létre a kötelező hit- és erkölcstanokta­tás kérdéseinek tárgyalására, mivel tisztázni szükséges, mi­ként képezik majd a tanárokat, milyen együttműködéseket tud­nak létrehozni a világi egyete­mek és a teológiák között, vala­mint hogyan illeszkednek hit­tanóráik tánmenetei a Nemzeti alaptantervhez és a kerettanter- vekhez. Az oktatási államtitkár­sággal egyelőre csak előkészítő tárgyalásokat folytattak - je­gyezte meg. A püspök emlékeztetett arra: a kormányprogram kinyilvání­totta, hogy stratégiai partnernek tekinti a történelmi egyházakat. Pozitívan értékelhető lépésnek nevezte, hogy az Alkotmánybí­róság korábbi döntésének meg­felelően az egyházi fenntartású közoktatási intézményeknek törvény szerint járó, de a 2005- 2006-os évekre vonatkozóan el­maradt állami kiegészítő nor- matívakompenzáció kifizetése jelenleg folyamatban van. Úgy fogalmazott: „ez nagyon jókor jött, mert valóban minden tarta­lékot kezdtünk felélni”. Meglátása szerint kedvező elő­relépés történt a keresztény ro­ma szakkollégiumi hálózat meg­alakulásával, amely az idén to­vább bővülhet szegedi és pécsi intézményekkel. Ez azért is fon­tos, mert az állam és az egyhá­zak össztársadalmi ügyben fog­nak össze - hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv. Taxisdemonstráció kezdődött Munkakörülményeik és jo­gaik rendezéséért figye­lemfelhívó demonstrációt tartottak taxisok hétfőn Budapesten. Budapest A mintegy 200, külön­féle személyi fuvarozó cégekhez tartozó sofőr a Hősök terén gyüle­kezett járműveivel, amelyek több­ségét otthagyták, majd az Andrássy úton egy fekete koporsót cipelve el­indultak a Kodály köröndre, hogy ott jelképesen eltemessék 30 éves múltra visszatekintő hivatásukat. A fekete lepellel letakart koporsót hat, feketébe öltözött taxis vitte a vállán, arcuk elé Komáromi Endré­nek, a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetőjének a fotóját tették. Mögöttük tucatnyi autót toltak a megmozdulás résztvevői, így de­monstrálva, hogy a legújabb ren­delkezések szerint jelenlegi jármű­veik alkalmatlanná válnak a sze­mélyi fuvarozásra. Farkas Zsolt, a Taxi Gépkocsive­zetők Független Szakszervezet­ének elnöke az MTI-nek azt mond­ta: a megmozdulást azért szervez­ték, hogy hatóságilag rögzített árat, vagyis fix tarifát vezessenek be minden taxitársaságnál, sza­bályozzák a taxisok jelenleg több mint 6 ezres létszámát, és az újon­nan bevezetendő technikai és mű­szaki előírások csak az újonnan taxiként beálló járművekre vonat­kozhassanak. Megjegyezte: egy évvel ezelőtt már megfogalmazták petíciójuk­ban ezeket a követeléseket, de az eltelt idő alatt sem a főváros veze­tése, sem a Budapesti Közlekedé­si Központ nem hozott érdemi döntéseket. Kilátásba helyezték a demonstráció résztvevői azt is, hogy amennyiben ultimátumként megfogalmazott követeléseiket nem teljesítik, az 1990. októberi taxisblokádjához hasonló meg­mozdulást szerveznek. A tüntetésén részt vevő taxisofő­rök a lezárt Andrássy úton rendőri felvezetéssel haladnak a Kodály kö- rönd irányába, a kézzel tolt jármű­veket fekete lufikkal és transzpa­rensekkel díszítették fel, és a rész­vevők közül is többen, hivatásukat temető jelképként, fekete luftballo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom