Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-24 / 119. szám
4 2012. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Faluportré apró csudákkal (Folytatás a 4. oldalon.) Abban a viseletben, ami a korosztályra jellemző volt egykor. Fokozta a jó hangulatot a megjelenésben és megjelenítésben egyaránt hagyományápoló fiatal felnőttek ezt követő néptánca. S aztán nagyot változott a kép: Molnár József és Kovács Krisztián az Ipoly-menti völgy természeti és a falu épített szépségeit felvillantó filmje kellemes képekkel rajzolta le ezt a helyet. Görbeország szegletét, ahol megannyi apró csoda és a közösség vetette meg a lábát. Kovács Imre polgármester mindezek után élőszóban mondta el, hogyan éli ma mindennapjait a település, amely nagyon fontosnak tartja a Ludányhalászira hagyományozott mindenfajta értékek ápolását. Mivel a hajdani három különálló részből lett eggyé a község, három miséző hely és ugyanennyi temető van itt. A civil szervezetek száma az utóbbi időben megnőtt, a megyei és (Szécsény) kistérségi szinten egyaránt rossz munkanélküliségi mutatók pedig itt megszelídültek. A polgármester ez utóbbit a számottevő helyi foglalkoztatással magyarázta, majd meg is nevezte a munkaadókat. Elsőként a szociális otthont, ahol száznyolcvan ludányhalászi dolgozik, azután felsorolta azokat a vállalkozásokat, ahol műanyagipari, lakatosmunkával előállított, továbbá sütödéi termékek, illetve édességek készülnek. Olyan kertészet is működik itt, ahol krizantémpalántát nevelnek. Megemlítette a faluvezető a mezőgazdasági munkát, ezen belül a húsmarha-tartást, gabona-és olajtök termesztését. Nem utolsósorban jelezte, hogy az iparűzési adónak köszönhetően hitel nélkül tud működni az önkormányzat. Ez utóbbi mondatára ismét vastapssal reagált a hallgatóság. Kovács Imre gyermekkori természetes kíváncsiságát, tapasztalatait érzékeltetve szólt a szlovák szomszédság megismerésének fontosságáról, hagyományos rendezvényeikről. A sóderbánya-tavak- ra épülő eseményekről, a korcsolya- és szánkóversenyről, a szüreti felvonulásról, süteménysütő versenyekről. Bemutatta a jellegzetes „farkas” főkötőt készítő Ádám Róbertnét, Kovács Imrénét és a goblenjeiről mind szélesebb körben ismert Némethné Jancsi Ilonát.. Kovács Krisztián történész a Rádayak faluja címmel tartott előadásával folytatódott a délután. Az elmondottak rávilágítottak egyebek mellett arra, hogy a Ráday-család élete miként köszön vissza ma Ludányhalásziban. Sok-sok színes kép, leírások, települési címer és históriák szöveges felmutatása, valamint kóstoló gazdagította a fentieken kívül a faluportré élő megrajzolását ezen az eseményen, amely a ludányhalászi énekkar fellépésével ért véget. (M.J.) * * * Szőke haj fonatok, fehér blúz, hosszas, bő rózsaszín szoknyácska. Formás viselőjén, a négyévesforma kislányon sok tekintet megakadt ezen a délutánon. A cseppség kipirult arccal, pajkos-vidám tekintettel át-átsuhant a hátsó széksorok között. Megmutatva, milyen jókedvűen tudja kivenni a részét abból az ünneplésből, ami az anyunak, a nagymamának és sok-sok falubelijének is szólt... Tegyünk együtt környezetünkért! Dejtár. Rendhagyó módon töltötték a dejtári Mikszáth Kálmán Tagiskola diákjai, nevelői, dolgozói a „plusz” munkanapot. A nevezetes környezetvédelmi napok, valamint a rengeteg eldobott szemét, hulladék adta az ötletet: környezetvédelmi, takarítási akcióra hívták a falu közösségét. Az első tanítási órában a diákok csapatokban dolgoztak, plakátokat készítettek a Víz napja, a Madarak és fák napja, a Meteorológiai világnap, valamint a Környezetvédelmi világnap kapcsán, amelyekkel az iskola folyosóját díszítették. A második órában egy kis agytorna következett: a csapatoknak környezetvédelemmel és a jeles napokkal kapcsolatos feladatlapokat kellett kitölteni, saját tanulmányaik no és persze tanáraik segítségével. Nem sokkal ezután indult a szemétszedési akció, amelynek során az osztályok egy része és a hozzájuk csatlakozók a falu kiemelt területeit, utcáit tisztítot— A Hírlap postájából A Pf. M - A Hírlap po.taj.bdl - ai olvaaök fóruma ' A airrkmtóaóf frnalartja magúnak a jogot, hogy a- . ti boküldött leveleket rövidítve, aaerkesitve közölje. A közölt levelek tartalmával a azerkeeztóeóg nem feltétlenül árt egyet. ták meg az eldobált szeméttől. Munkájuk sajnos bőven akadt! Két osztály az iskolán belül, valamint az udvaron serénykedett: termeket rendeztek, takarítottak, virágokat ültettek. A program kettős céllal indult: a minket körülvevő természet, környezetünk fontosságának, értékeinek felismerését és megbecsülését, valamint a kis közösségek összefogásának fontosságát szerették volna hangsúlyozni. Remélik jó példát mutattak! A program sikeres lebonyolításához kapott segítségért köszönet illeti a Nógrádmarcali Hulladékkezelő Központot, Farkas Egonnét és a DMRVM Balassagyarmati Üzemigazgatóságát, Dejtár Község Önkormányzatát, az általános iskola minden volt és jelenlegi diákját, tanárát, dolgozóját, valamint a falu lakóit. A diákok jelmondata a következő: „Együtt csináltuk, vigyázzunk rá együtt!” Átadták a „kultúra templomát” Magyamandor. A község önkormányzata 149 millió 991 ezer forint támogatást nyert a „Mikrotérségi Kultúrház létrehozása a Művelődési Ház revi- talizációjával” című pályázattal az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Program keretében. Május 19-én ünnepélyes záró rendezvény keretében adták át a kívül- belül újjávarázsolt létesítményt. Valóságos népünnepély volt az átadó ünnepség, hiszen sátrak alatt ott ült a település apraja- nagyja, a szabadtéri színpadon pedig a helyiek, környékbeliek, s a meghívott határon túli vendégek adtak kulturális műsort. Az épület átadásakor Sándor István polgármester külön köszöntötte a felvidéki, erdélyi és horvátországi vendégeket, a környező községek vezetőit, s a község lakosságát, köszönetét mondva mindenkinek, aki a mikrotérségi művelődési ház megvalósításában részt vett. Sándor István elmondta: a projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásából az Új Széchenyi Terv keretében. A 166 millió 656 ezer forintos összköltségvetésű beruházásból felújított művelődési ház átveszi a Mikrotérségi Kultúrház megtisztelő szerepét, betöltve ezzel a környék kulturális hiányát. 1969-ben társadalmi munkával építették meg a községben a művelődési házat, amely az 1970-es években lapos tetejű előtérrel és pinceszinttel gazdagodott. A ház enyhe lejtő tetején áll, s a tágas parkra néző jó tájolása, valamint funkciója révén Magyarnándor központi hangsúlyú épülete lett, mely most teljes fényében tündököl. Változatos programkínálatot biztosító tereket, jól felszerelt könyvtárat, kiállítóteret, párját ritkító színháztermet, fedett- nyitott tornácot hoztak létre, s mindezt teljesen akadálymentesítve, lifttel ellátva. A főhomlokzati arculat egy középület arculatát mutatja: a homlokzati pillérsor a főbejárati kapuzatot hangsúlyozza. Vagyóczki József esperes és Ipolyi Károly plébános áldotta meg és szentelte fel az épületet, majd Szőcs Géza kulturális államtitkár szólt arról: valójában templomot szenteltek fel az atyák, a kultúra templomát.- Ennek a templomnak a létrejötte a magyar kormány és az SZÉCHENYI TERV Európai Unió áldozatvállalása folytán lehetséges. A fold, ahol állunk, Magyarország földje és Európa földje - fogalmazott az államtitkár, aki Európáról szólva elmondta: a hit megtartó erejével, a kereszténységgel lett az emberi civilizáció egyik legfőbb bölcsője. Szőcs Géza reményét fejezte ki, hogy a magyarnándori „kultúra temploma” megtelik majd élettel, lélekkel, s az emberi elme művelődhet, a szellem épülhet falai között. Bállá Mihály országgyűlési képviselő köszöntő szavaiban az együvé tartozás, az egyazon közösséghez tartozás öröméről, szépségéről beszélt, s azt kívánta: a ház teljen meg az olvasást, kultúrát kedvelő emberekkel, a kicsi gyermektől az idősig. MAGYARORSZÁG MEGÚJUL ■ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Együttműködés az OKF és a KRF között Gyöngyös. Együttműködési megállapodást kötött az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és a Károly Róbert Főiskola (KRF) a napokban. Az OKF és a KRF közti munkakapcsolat közel kétéves múltra tekint vissza. A kolontári vörösiszapkatasztrófát követően a főiskola szakembergárdája mérte fel a károkat a levegőből, majd egy év elteltével vizsgálta a kármentesítés eredményeit. A felsőoktatási intézmény részt vesz a az OKF Kormányzati Koordinációs Bizottságának Tudományos Tanácsának munkájában (a TVK dékánja vezeti annak távérzékelési munkacsoportját). Az ENSZ kereteiben végzett tevékenységeik is kapcsolódnak egymáshoz: míg az OKF úgynevezett National Focal Point (nemzeti kapcsolattartó) funkciót tölt be az UNOOSA (Világűriroda) égisze alatt, addig a gyöngyösi főiskolán működik a világ 12 ENSZ SPIDER támogató hivatalainak (RSO) egyike. Az esemény további érdekessége, hogy május 14. és 16. között a KRF országos továbbképző tanfolyamot tartott a katasztrófavédelem szakemberei számára, valamint az is, hogy az aláírást követő héten elindult a Sajó-völgyében a távérzékelésen alapuló árvízmentesítési projekt. A térségben ugyanazokat a technikákat vetik be, mint a vörösiszappal elöntött területeken, annak érdekében, hogy a közel két éve történ felsőzsolcai árvízi katasztrófa elkerülhető legyen.
