Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-23 / 118. szám

2012. MÁJUS 23., SZERDA 7 SZTORI - UTAZÁS A világsztárok imádják Budapestet Happyend Pénzt hoznak, reklámot csinálnak és munkát adnak a külföldi produkciók O ..am v« B ruce Willis Budapesten. A film költségvetése nálunk komoly költségvetési tétel lenne. Nagy nevek néhány produkciója Magyarországon Cím Bemutató Főszereplő Rendező Vörös zsaru 1984. Arnold Schwarzenegger Walter Hill Evlta 1996. Madonna, Antonio Banderas, Jonathan Price Alan Parker Kémjátszma 2001. Brad Pitt és Robert Redford Tonv Scott Én, a kém 2002. Eddie Murphv és Owen Wilson Bettv Thomas Season ol the Witch 2009. Nicolas Cage Dominic Sena A vér és a méz földjén 2010. Zana Marjanovic Angelina Jolié World War Z 2012. Brad Pitt Marc Forster Korszerű stúdiók, hatalmas műtermek, képzett szakem berek, olcsó gyártás és töké­letes helyszínek várják a fii meseket Magyarországon. Tavaly már több mint 30 milliárd forintot hozott ez az üzletág hazánkba, csak Bruce Willis stábja 11 milli- árdot költ nálunk. VR összeállítás Bruce Willis Magyarországon forgó filmje, a „Legdrágább a halálod” (A Good Day to Die Hard) nemcsak a címében felsőfokú, de valóban ez lesz a legdrágább film, ami eddig valaha a sztár főszereplésével készült, és egy másik rekord is ehhez a produkcióhoz fűző­dik: ez a valaha Magyarorszá gon készült legdrágább film. Tizenegy milliárd forintot költenek el rá Magyarorszá gon. Ez pedig a tavalyi összes hazai filmes bevétel harma­da. Az alkotók a korábbi ré­szek minden eddigi számada tait túl akarják szárnyalni. Az előző, 4. rész 110 millió dollárból (24 milliárd forint­ból) készült, míg a legújabb rész költsége ennél jóval na gyobb lesz. Már csak azért is, mert Bruce Willis - akinek a kisbabájáról itt készült az el ső nyilvános fotó, és akiről a legújabb bulvárhír, hogy ar­cát egy magyar sebész szabta át szupergázsiért vállalta a főszerepet. De még a statisz­ták is kiemelt fizetést kapnak, egy vetkőzésért már napi 60 ezer forint jár. Budapest sem az ELŐZETES hírek szerint ná­lunk foroghat idén az amerikai The Necessary Death of Charlie Countryman című film Shia La- Beouffőszereplésével, valamint az Artúr királyról szóló Artur és Lancelot is. Idén is folytatódik jár rosszul, a terület bérlésé­ért pedig legalább 800 millió forintot fizetnek a három hó­napos forgatás idejére. Igaz, ennek ára is van, mégpedig a rendszeres dugók a magyar fővárosban, amely egyébként Ken Föltett regényének adaptáci­ója, A katedrális folytatása: Az idők végezetéig. A Borgiák című kanadai-ír-magyar tévésorozat Jeremy Irons szereplésével a har­madik évaddal, 2012-ben is foly­tatódik. Ugyancsak Magyaror­a filmben mint Moszkva jele nik majd meg. A Die Hard sorozat 1988 ban kezdődött, most pedig már az ötödiket forgatják, amelyben magyar színészekkel is talál­kozhatunk majd az év végén. szágon gyártják majd az egy Zo­la regényen alapuló Therese Ra- quin című amerikai erotikus fil­met, Jessica Lange és Elisabeth Olsen főszereplésével, de a Win­ter Queen című film is itt készül majd Milla Jovovich-csal. A külföldi produkcióknak biztosított 20 százalékos adó visszatérítés, a gyenge forint, az igen képzett, de olcsó mun kaerő és az, hogy két órás re- pülőúttal Európából bárhon­nan ide lehet jutni továbbra is vonzóvá teszi hazánkat, de már nemcsak emiatt jönnek Magyarországra, a gyakran több száz fős stábok. Bmce Willisszel például ötszáz fős csapat dolgozik. Budapest azért is vonzó, mert világszínvona lú filmes infrastruktúra épült fel itt az elmúlt évek alatt. Két éve adták át például a Raleigh Studios-t, Európa legmoder­nebb filmstúdió komplexumát. A stúdió technikai felszereltsé­ge nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egye­dülálló. A magyar Origó Film Group, a kaliforniai Raleigh Studios és az Egyesült Álla­mok legnagyobb független utómunkastúdiója, a FotoKem hozta tető alá a beruházást, amit hat év alatt készítettek elő és a csaknem 40 ezer négy zetméternyi épületekre 17 mii liárd forintot költöttek el. A Magyarországra érkező szuperprodukciók hatalmas stábjainak általában csak a negyede külföldi, a többiek asszisztensek, sminkesek, díszlettervezők, kaszkadőrök, statiszták magyar emberek, és igaz ugyan, hogy a külföldi forgatásokhoz képest olcsób- ban dolgoznak, az itthoni bé reknél és filmes munkáknál sokkal jobban megfizetik őket. A filmiparnak - a gazdasági hatásokon túl jelentős szerepe van az országimázs alakításá­ban. Nem meglepő tehát, hogy Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a napokban egy konferenci­án arról beszélt: társaságuk kiemelten és önálló termékként kezeli a filmturizmust. Becslése szerint Budapest tavaly plusz 100 200 ezer vendégéjszakát köszönhetett az ide érkező for­gatócsoportoknak. Willis után Milla Jovovich, Jeremy Irons és Elisabeth Olsen érkezik Oslo, a kiegyensúlyozott város Norvégia Ahol hamburger helyett mustáros hering dívik vikinghagymával Oslóban remek a levegő. Májustól nyár végéig este tízkor még világos van, a nap pedig háromkor kel. Nézzünk Toldit Debrecenben! A TOLDf PANOPTiKUM Debre cen legújabb látványossága. A Nagyerdei Kultúrpark területén lévő hajdani elva rázsolt kastélyban lévő inter­aktív attrakció Debrecen és Nagyszalonta összefogása nyomán jön létre. Arany lános Toldi című művének emlékezetes jeleneteit eleve nítik meg korhű jelmezekbe bújtatott figurákkal. A ha­gyományos panoptikumi alakok mellett mozgó figu­rák is szórakoztatják a nagy érdeműt. Virtuálisan is megnézhető múzeumok ÖSSZESEN NEGYVEN ORSZÁG 151 intézményének 30 ezer műtárgya található meg - nagy felbontású digitali zált változatban a Google globális virtuális múzeu mában. Az ingyenes online platformon már a budapesti Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria több mint 200 műkincse is elérhető. Mostantól nemcsak a műtárgyak számában, de szolgáltatásaiban is többet nyújt a googleartproject.com honlap: számos épületben sétákat lehet tenni, sze mélyes gyűjteményeket összeállítani és megosztani, illetve a videokonferen cia szolgáltatásnak köszön­hetően közösen megcsodálni a műtárgyakat. Alig lézengtek a gyönyörű, tiszta oslói reptéren. Nem csodálkoztam, hisz kisvá­rosról van szó, a négy és fél millió norvégból ötszázezren laknak itt. Ehhez képest a kezembe nyomtak egy leírást a helyi tömegközleke­désről, és abból tudom, hogy hat metróvonalat építettek. AS-összeállítás A reptéiTŐl gyorsvasút visz a központba. Az ezüstszínű cso­damasina az ázsiai és a francia villámvonatokra emlékeztet. Átvergődve a vasútállomáshoz közeli téren a legfontosabb os­lói utcához, a Karl Johans ga téhoz jutunk. így ejtik, „gate”, ' a norvég németesebb az angol nál. Itt kezdődnek a drága üz letek, ez a sétálóutca köti össze a pályaudvart a kastéllyal. Köz ben bal kéz felől a Parlament, aztán a nemzeti színház, jobb ra pedig az oslói egyetem neok lasszicista épülete. A királyi palotát hatalmas park veszi körül. Amúgy is te­le van Oslo zöldterülettel, nem csoda, hogy remek a levegő. Májustól nyár végéig este tíz­kor még világos van, a nap pe dig háromkor kel (télen viszont alig négy óra a nappal). Kutatások szerint a norvégok a legboldogabbak a világon! Ez nem is csoda, hiszen az élet színvonal magas, sok pénz jut szociális feladatokra és okta tásra. A történelmi hagyományok ban természetesen a viking múlt a döntő. 986 ban szüle tett Vörös Erik, a híres viking. A norvégok úgy tartják, hogy az ő fia volt az első európai, aki partra szállt Észak-Ameriká ban, tehát lényegében ő fedezte fél Amerikát, 500 évvel meg­előzve Kolumbuszt. Hosszú ide­ig Norvégiát és Svédországot perszonálunióban kormányoz ta ugyanaz az uralkodói család, később még Dánia is az unió része lett. 1814 ben elváltak Dániától, majd 1905-ben nép szavazáson elszakadtak Svéd­országtól, és megalakult az ön álló Norvégia. Az 1960 as évek aztán felduzzasztották a norvé­gok pénztárcáját, megtalálták az olajmezőket az Északi ten geren, és megszűntek a szociá lis problémák. Bár Oslo nem elsősorban a múzeumairól híres, de mégis, szinte megszámlálhatatlan ér dekes látnivaló van: technikai múzeum, filmmúzeum, építé­szeti múzeum, népművészeti múzeum, palackmúzeum, tér mészettudományi múzeum... A híres írónak, Ibsennek az életét is megismerhetjük a róla elnevezett kiállítóköz­pontban. A Munch múzeumból a világhírű festő legismertebb képeit átvitték egy másik mú­zeumba, liadd menjenek oda is a turisták. Igazi különleges ség a Viking hajók múzeuma. Országnévjegy Norvégia: lakosainak száma 4 és fél millió, viszont hazánk­nál 3,5-szer nagyobb. Nagyjá­ból 14 ember jut egy négyzet- kilométerre. pénznem: norvég korona (NŐK) =32-34forint. szállás: szállodákat, kempin­get az ország területén sok he­lyütt találni. A szállás nem ol­csó, a kempingekben egy éjsza­ka ára általában 200-400 NOK/fő. AHERINGET jellemzően négy­féle módon készítik, és főleg előételként fogyasztják. A leg­finomabb a mustáros, aztán a majonézes, de kínálnak para­dicsomosat és eceteset is. Ez ' utóbbi nekünk csak akkor jó (szerintem), ha nem túl édes az ecet... A tölgyfából készített szer kezetek állítólag a 9. század ból valók, és azért maradtak viszonylag épen, mert ami kor a tulajdonosuk meghalt, a hajókat partra vontatták, belerakták az egykori gazda személyes tárgyait, ékszere­it, bútorait, és együtt temet tek el mindent. A 22 méteres' Oseberg erős csatahajó volt, 30 izmos evezős hajtotta, a 24 méteres Gokstad pedig ünnepi hajó, vagyis inkább szép, mint erős lehetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom