Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-17 / 113. szám
2012. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK BELPOLITIKA 5 Jobbik: Gyurcsány Ferenc egy erkölcsi hulla Budapest. A Jobbik szerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke egy „erkölcsi hulla” és amit a saját szakdolgozatának ügyében „kever-kavar”, az tulajdonképpen a „saját erkölcsi hullájának a gyalázása” - jelentette ki Pörzse Sándor képviselő szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. A korábbi miniszterelnök szakdolgozatával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló pécsi egyetemi bizottság oldalszám szerinti egyezést talált ugyan Gyurcsány Ferenc szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának szövegében, de nem tudott érdemi határozatot hozni, mert a politikus dolgozata nincs meg. Vadai Ágnes, a DK elnökségi tagja erre kedden úgy reagált: „a hivatalos dokumentumok alapján plágium nem állapítható meg. Aki azt állította, a jövőben azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy plágium történt, bíróság előtt fog felelni és kártérítést fog fizetni”. Pörzse Sándor szerdán úgy fogalmazott: „egészen tragikomikus”, ahogy Gyurcsány Ferenc viselkedik a szakdolgozatával kapcsolatos ügyben, az pedig „sokat elárul az erkölcsi mércéjükről, hogy kedden saját nőimitátorán keresztül ellentámadásba mentek át”. Mint mondta, ha Gyurcsány Ferenc szerint ez a megoldás, akkor valószínűleg soha életében nem hallott Schmitt Pál korábbi államfőről, vagy a román oktatási miniszterről, akik hasonló ügybe keveredtek és a társadalom nyomására lemondtak. A Jobbik szerint rengeteg olyan műalkotás van a világon, amelynek nincs meg a szerzője - mint például a spanyol himnusz - úgyhogy a volt kormányfő nyugodtan mond-, hatja azt, hogy ezeket ő szerezte, aztán ha valaki ezt kétségbe vonja, akkor pereljen. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa Budapest. Kövér László, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT) és az Országgyűlés elnöke beszél a tanács ülésén, Budapesten, a Parlament Delegációs termében. Mellette ül Szili Katalin, az NFFT tiszteletbeli elnöke és Bartus Gábor, a tanács titkára. Fidesz: a legfontosabb elv a szigorúság A nagyobb szigorúság a legfontosabb elve a parlament előtt fekvő új büntető törvénykönyvnek (Btk.) a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint. Budapest Elementáris társadalmi igény van egy nagyon szigorú Btk. bevezetésére - mondta Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus a tervezett új szabályok közül kiállt például a büntethetőség alsó határának 14-ről 12 éves korra való leszállítása mellett bizonyos bűncselekmények - így a szándékos emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - elkövetésekor. „Egy 12-13 éves embernek pontosan tudnia kell, hogy nem szabad egy társát vagy valaki mást megölni” - jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a bíróságok vizsgálni fogják a belátási képességet. Papcsák Ferenc szólt a tervek szerint szélesedő jogos önvédelemről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, vannak olyan esetek, amikor a támadás olyan körülmények között történik-például éjjel fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan -, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a j avaslat értelmében túlléphetné a védekezés szükséges mértékét. Kiemelte azonban azt is: nagyon fontos megismertetni az emberekkel az új rendelkezéseket, hogy pontosan tudják, milyen formában és mértékben alkalmazható az önvédelem a támadókkal szemben. A képviselő kitért arra is, hogy várhatóan súlyosbodnak az elévülés szabályai, így a büntethetőség elévülési idejének alsó határát 3ról 5 évre emelik, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények büntethetősége pedig nem évül el. Emelkedik a szabadságvesztés legmagasabb kiszabható időtartama is, a kényszergyógykezelés pedig ezentúl határozatlan időtartamra is alkalmazható lesz - példázta, hozzáfűzve, hogy új bűncselekményi tényállás lesz az együtt élők közötti lelki bántalmazás. Papcsák Ferenc szerint az új Btk.-val pontot lehet tenni a rendszerváltás óta zajló folyamatok végére, az elmúlt több mint húsz évben ugyanis olyan új társadalmi viszonyok, problémák merültek fel, amelyekre mindenképpen reagálni kell egy új kódexszel. Hozzátette, az új törvénykönyv nem jelent dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val. DK-javaslat: Monitorozzanak! Budapest A Demokratikus Koalíció (DK) azt javasolja, hogy monitorozzák a megváltozott munkaképességű emberek komplex felülvizsgálatát, mert olyan esetek kerületek nyilvánosságra, amikor súlyosan egészségkárosodott embereket nyilvánítottak re- habilitálhatónak - erről Szűcs Erika, a DK politikusa beszélt szerdán az MTI-nek. A politikus bornírt, dilettáns, érzéketlen és igazságtalan intézkedéssorozatnak nevezte a megváltozott munka- képességű emberek ellátásairól rendelkező jogszabályváltozásokat, amelynek hatásait úgy foglalta össze: „emberek tízezrei gödörben”. Úgy fogalmazott: Fidesz azt mondta, hogy nem hagy senkit az út szélén, de ha ezt a társadalmi csoportot nézzük, akkor „ők biztos nincsenek az útszélen, már régen belerugdalták őket az árokba”. Mint mondta, a komplex felülvizsgálat alkalmazása kapcsán a legkirívóbb esetek a sajtóban is megjelentek, amikor egy amputált lábú beteget rehabilitálhatónak nyilvánítottak, vagy a gyógyíthatatlan tüdőrákost munkára alkalmasnak ítélték. Közölte: a DK egyetért a civil szervezetekkel, hogy monitorozzák a komplex felülvizsgálati rendszert, mert van mit korrigálni ebben az ügyben. Szűcs Erika a DK nevében szolidaritásáról biztosította a civil mozgalmakat, amelyek az érintettek helyzetén kívánnak javítani. Mint mondta, alakult egy mozgalom a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért, amely egyeztetést kezdeményezett a szakminisztériummal, míg a Mozgás- korlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége jogi útra tereli az ügyeket. LMP-népszavazás Az LMP népszavazási kezdeményezéseit átlagosan mintegy 135 ezren támogatták érvényesen, ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés szabadon dönthet arról, elrendeli-e a népszavazást a négy kérdésben. Az Országos Választási Iroda (OVI) szerdán számolt be az aláírások hitelességének ellenőrzéséről az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Budapest A testület szerdai ülésén az OVI munkatársai ismertették a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) által 5 százalékos mintavétel alapján végzett vizsgálatot. Eszerint „99 százalékos valószínűséggel” megállapítható, hogy kérdésenként legalább 131 ezer, ám legfeljebb 139 ezer érvényes aláírás szerepel az egyes kérdésekhez leadott aláírásgyűjtő íveken. Szabó Miklós, az OVB LMP által delegált tagja az ülésen megköszönve a KEKKH munkáját azt közölte, elfogadják a vizsgálat eredményét. Az érvényes szavazatok száma meghaladja a 100 ezret, de nem éri el a 200 ezret, ez pedig - a vonatkozó jogszabályok értelmében - azt jelenti, hogy az Országgyűlés döntési helyzetbe kerül, kiírja-e a népszavazást, vagy sem. A kiírás csak akkor lenne kötelező a parlamentre nézve, ha legalább 200 ezer érvényes aláírást tudott volna összegyűjteni a párt kérdésenként. • Az eljárás következő lépéseként az OVB tájékoztatja az Országgyűlés elnökét az aláírások vizsgálatáról készült jelentésről. Az elnök erről a következő a plenáris ülésen ad tájékoztatást, az Országgyűlésnek pedig ezt követően 30 napon belül kell döntenie az ügyben. Az összegyűjtött aláírásgyűjtő íveket az OVI-nak ugyancsak 30 napon belül kell megsemmisítenie, a feladatot a gyakorlatban a KEKKH végi el. Az LMP március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést: a kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az állás- keresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni. MSZP: felháborító cinizmus Budapest. Az MSZP szerint Czomba Sándor felháborító cinizmussal örvendezett azon, hogy a vállalkozók a kiegészítő bérkompenzácíós pályázati lehetőségek alig harmadára tartottak igényt. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár „az Orbán-kor- mány nevében nagyjából beleröhögött a dolgozók - és a munkaadók - arcába,, - értékelte az ellenzéki párt alelnöke az MTI- hez szerdán eljuttatott közleményében. Czomba Sándor kedden azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a bérkompenzációs pályázat hétfő esti zárásáig 4.538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel. „Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott” - mondta az államtitkár. A támogatásra azok a cégek pályázhattak, amelyeknek idén gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint állt a pályázók rendelkezésére. A szocialisták alelnöke, Gúr Nándor az MTI- hez eljuttatott közleményében úgy értékelte: „különösen alávaló káröröm ez” akkor, amikor a hazai vállalkozók döntő többsége forráshiánnyal küzd, a gazdasági növekedés hiánya miatt legalábbis óvatos, de inkább alapvetően nem mer olyan, az Orbán- kormány által megszabott pályázati feltételeket a nyakába venni, amelyek számára vállalhatatla- nok. Ezzel azonban nem csak a vállalkozások, hanem leginkább a munkavállalók sorsa nehezül, hiszen ezek a vállalkozások nagy valószínűséggel nem fogják a bérkompenzációt végrehajtani - fogalmazott. Az Ország- gyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának MSZP-s elnöke szerint a kormány „előre kitervelten” olyan kritériumokhoz kötötte a pályázati feltételeket, hogy azt a munkaadók igen csekély része legyen képes teljesíteni. így közvetve megakadályozta a munkavállalók bérkompenzációjának teljesülését, „amit ezzel az aljas húzással áthárít a munkaadókra” - közölte az ellenzéki képviselő. Az MSZP felszólítja az Orbán-kormányt, hogy „fejezze be a vállalkozásokat és a munkavállalókat sújtó intézkedéseiket és olyan pályázatokat írjanak ki, melyek vállalhatók minden érintett számára”.