Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-15 / 111. szám
4 2012. MÁJUS 15., KEDD NÓGRÁD MEGYE Szabó Andrea Balassagyarmat. Hangodi Lajos nyugalmazott hírközlőrendszer-tervező a honismereti kör összejövetelén kétrészes előadást tartott Balassagyarmat technikatörténeti örökségéről. Tavaly a vezetékes telegráfról, távíróról beszélt, idén a fóldfeletti vezetékes telephon, a telefon és a távbeszélő volt a témája. 2011-ben a vetítettképes előadásból az érdeklődők megismerhették azt az utat, melyet a hírközlés fejlődése a városban bejárt a kezdetektől napjainkig. A hallgatóság megtudhatta, hogy az 1850-ben megépült Pest-Vác-Verőce- Pozsony-Bécs közötti távíróvonal létrejötte fontos volt Balassagyarmat vezetékes távíróvonalának majdani építé- s e Ipoly-parti technikatörténet szempontjából, mert keresztülhaladt Verőcén, az akkor Nógrád megyei településen. Évekkel később ezen a távíró póznasoron épült meg Pesttől Verőcéig a távíróvezeték, s erről a távíró póznasorról ágazott le a távíróvonal Verőcétől Balassagyarmat felé. 1866 fordulatot hozott Balassagyarmat hírközlésének történetében, ez az évszám jelenti a vezetékes hírközlés kezdetét. A korabeli tanácsülés jegyzőkönyve szerint ugyanis felszólítás érkezett a város elöljáróságához: „B.Gyarmat és Szécsényig felállítandó telegraph vonalon B.Gyarmati állomáson szükséges két szoba és egy pitarból álló szállást és évenként 6 öl fát ki szolgáltatni a város közönsége . felszóllttatík.” Ez azt jelentette, hogy hamarosan telegráfké- szülék kezdi meg működését: a hír ezentúl a villamos szikra sebességével érkezik. Ahhoz azonban, hogy működhessen a távírókészülék, hatalmas vezetéképítési munkát kellett elvégezni. A város távíróvezetéke Pestről a Magyar Királyi Főtávírda helyiségéből indult. A Pest-Verőce - Pozsony közötti vasútvonal mellett meglévő távíró póznasoron, Pesttől Verőcéig hajlított tartóvasakat, porcelán elszigetelőket és távíróvezetéket kellett épíHangodi Lajos teni, Verőcétől Balassagyarmatig azonban egy egész távíróvonalat, több mint ezer távírópóznát, hajlított tartóvasat, porcelán elszigetelőt, és egy távíróvezetéket kellett kiépíteni az út mellett Az út nyomvonalvezetése többé-kevésbé megegyezett a mai közútéval, azonban Vácról jövet Érsekvadkertet elhagyva Lőrinc pusztánál ez az út nem kanyarodott el balra, mint ma, hanem egyenesen haladt tovább a Szt. Lőrinczi puszta-Ráczok szállása-Galiba szállás-Nyíres szállás- Balassa Gyarmath nyom-vonalat követve. Tehát a vác-kassai állami útvonal Verőce és Balassagyarmat közötti része mellett épült ki a távíróvonal 1866-ban. 1889- ben az akkori távírdaépítési kerület térképén már két távíróvonalat látunk a verőcei elágazástól Balassagyarmat felé. Az egyik Pestre, a másik Vácra futott be. A századelőn készült balassagyarmati képeslapokon és fényképeken felismerhető az épületek tetőzete fölötti tetőtartókon a környékbeli, mlndöszsze hat- kilenc vezetékes távíró ellátását működtető távíró légvezeték. Az 1900-as évek elején a polgárok részéről elhangzott, újságok címoldalon írták: Telefont a székvárosnak! Az első törvény- hatósági távbeszélő hálózat (távbeszélő vonalak a vármegye székhelye és a járási székhelyek között), Balassa- gyarmat-Losonc között 1905- ben épült meg. 1908-ban kiépült a távbeszélő vonal Balassagyarmat és a főváros között. A vonalak a vasútállomásról indultak Losonc, Aszód felé, Ipolyszögtől a közút mellett a főváros felé. A járási székhelyekre a vonalak fokozatosan épültek ki: Szécsény, Gács, Fülek felé. További törvényhatósági távbeszélő vonalak vezettek Rétság, Szirák irányába. A balassagyarmati távbeszélő hálózat az épületek tetőzetén acélcső tartón, acél kereszttartókon, porcelán szigetelőkön épült meg. A távbeszélő vonalak a vasútvonalak mellett hagyták el várost, mindhárom irányban. 1910-ben Balassagyarmaton 57, Losonczon 127, Salgótarjánban 47, Szécsényben 6, Gácson 6, Szirákon 3, Rétságon 3 előfizetőt tartottak számon. A törvényhatósági vonalak jellege átalakult közhasznú távbeszélő vonallá. A vonzáskörzetben 3 előfizető jelentkezésekor a postán távbeszélő központot telepítettek. 1910-ben a balassagyarmati polgárok részéről elhangzott, újságok leírták: messze van a posta, a távírda, a távbeszélő központ. 1910-ben a város vezetése önfeláldozó döntést hoz: a majd 70 éves város- (község) házat átalakítja postapalotának. 1911 tavaszán megállapodás született az épület bérbeadásáról, az éves bér 7.200 ko1912 őszén megkezdődhetett az épület át- alakítása. 1912. október 1-jén megnyílt a posta, távírda, távbeszélő központ épülete. Tudnivalók a kivételes nyugellátásról és az egyszeri segély intézményéről Kivételes nyugellátás és az egyszeri segély- Vg - __________ Nó grád megye. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben 2012.01.01-től hatályba lépett jogszabályi változások a kivételes nyugellátás, nyugellátás-emelés és az egyszeri segély intézményét is érintették. A szabályokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 66.§-a, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997.(X.ó.) kormányrendelet 72/B. §-a szabályozza. A szabályozásról Szabóné dr. Kaposi Dórát a Nógrád Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük.- Melyek a kivételes nyugellátás megállapításának jogszabályi feltételei?- Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv vezetője az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű-özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást állapíthat meg. Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével, kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha az elhunyt jogszerző rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, vagy az özvegyi nyugdíjhoz életkor szerint szükséges szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek, továbbá a kérelmező rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az időskorúak járadékát - nem részesül. Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép-, felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat. Fontos hangsúlyozni, hogy a kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az - a jogosultsági feltételek megléte esetén - jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.- Milyen összegben állapítható mega kivételes nyugellátás?- A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének (2012. évben a öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 28.500 forint) másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.- Melyek a kivételes nyugellátásemelés jogszabályi feltételei? Milyen összegben emelhető kivételes méltányosságból a nyugellátás?- Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő nyugellátásban részesülő, a megváltozott munkaképességű-özvegy és az árva, a rehabilitációs járadékban részesülő személy, valamint azon özvegy részére aki házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik, kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető. Fontos szabály, hogy kivételes nyugellátás-emelés az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő nyugellátásban részesülő személy részére engedélyezhető, tehát például nem tartozik ide a nők 40 év jogosultsági ideje alapján öregségi teljes nyugellátásban részesülő nő mindaddig, amíg az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem tölti, szintén fontos szabály, hogy aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, de rokkantsági ellátásba részesül szintén nem tartozik ebbe a személyi körbe, mert nem nyugellátásban részesül. A nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátásemelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a 70.000 forintot. Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül. A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25 százalékát, de nem lehet kevesebb annak 10 százalékánál.- Kik azok akik a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben részesülnek?- Azon személyek közül, akik az előbbiekben felsorolt jogszabályi feltételeknek megfelelnek, előnyben részesülnek a 70 éven felüli személyek, a férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyek, illetőleg azok, akik kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesültek. (Folytatása következik. Holnapi számunkban: Az egyszeri segély engedélyezésének feltételei.)
