Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-03 / 101. szám
2 2012. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Bobál Gyula Az ember azt gondolhatta ha Rárós-pusztánál a régi híd helyén új hidat építenek, az Ipoly parti nagyhírű út vissza nyeri régi értékét. Mert abban az időben nélkülözhetetlen lett azzal, hogy Budapestet kötötte össze Kassával. A kettes számot viselte. Vonult ezen ország-világ. Szépasszonyok, pénzes urak, szegények, seregek, bűnözők. Egyszóval mindenki addig, amíg a levegőbe nem repítették a németek. Nemcsak a rárósit, hanem ahány híd volt valamennyit. Bolondok voltak, mert mit számítottak ezek az átkelők az oroszoknak. A medret teledobálták ajtókkal, kövekkel ólakkal, paraszt szekerekkel, meg ami a kezükbe került mindennel, aztán neki, robogtak tovább. így ért véget a korai hidak szép élete és a régi kettes főút dicsősége. Sok múló év után, szép új hidakat építettek az Bárhogyan is van, ő az úr! Ipoly főié. Kellő ünnepléssel felavatva, át is adták a forgalomnak. De ha már felidéztük a hídépítőket, akkor hajtsunk fejet előttük, legalább gondolatban, a megragadó alkotásuk elismeréseként. És annak a két fáradhatatlan embernek Molnár Katalinnak aki a szlovákok képviseletében talpalt a hidak felépítéséért, legszebb életkorát áldozva az ügynek, azzal megörökítve áldozatos munkáját, hogy a pőstényi híd az Ő keresztnevét viseli, a rárósi híd Madáchról lett elnevezve. Na és a magyarokat képviselő Serfőző András volt országgyűlési képviselőről sem feledkezhetünk meg, aki az Ipoly-völgyi hidakért, a meder rendbetartásáért fáradhatatlanul dolgozott. A folyó völgye most nagyon csendes, s mint hírlik az egyetlen zajt kavaró vasúti járatot is kitessékelik a vonalról. De ez nem válik hátrányára a vidéknek, amely éppen most fordul a korai szépségbe a tavaszba. Hiszen a Cseres tetőn bontanak az öreg fák, a Páston pedig a bükkös. Csak szemben a folyón túl, a Sziklás, az világít ki a virágba borult kökényesből. De ez azon kívül, hogy gyönyörködtető elérhetetlen olyan meredek. A vadonélő állatok használják ki napozásra. On nan szemlézik a szemben lévő, málna illatú erdőt, amelynek rejtekén számukra a terített asztal és szomjukra az erdő mélyén csörgő patakocskának kristály tiszta vize. Itt ezen a szépséges mély völgyön, itt folyik az Ipoly folyó a mostani szárazságban csendesen, akár ha unottnak is tűnhe- tően. Azért az a fölötte átívelő színes faragott kőből felépített többíves híd, az azért megemelte a völgy értékét. De ettől a vízárja nem változott, megy a maga útján, megállíthatatlanul mert azon a völgyön ő az úr. Ő az Úr ? Annál több! Hatalom! Mert ha a Tátra hegyeit megsimogatja a napfény és a hegyoldalak megrázzák magukat, akárha vihar is pásztázza, az Ipoly völgye fogadja be az áradatot. És ez irgalmatlan. Fent a síkon nyaldossa a házak tövét, de már a rárósi hasadékban ahol a két hegy a zúgva, harsogva törtető hömpölygő vizet befogja, az már az erők kegyetlen nagy küzdelme. Ha eljön egyszer ennek is az ideje, az lesz majd a híd nagy erőpróbája. Mert a folyó amilyen szelíden csordogál, ha begerjed gonosz tud lenni. Vitt embert a halálba, vitt gyönyörű sodrott erdei munkára alkalmazott két lovat kocsissal kocsival együtt, miután áradáskor itattak volna. (Személyes tapasztalatom is van, hogyan kacag a halál a zúgó vízben. - a szerző) Igen, ilyen az Ipoly folyó. Hanem amikor kitör a hegyek szorításából és szétárad a nagy tavaszi réten, hogy apró hullámai csilloghassanak napfényben, akkor mutatja meg szépséges orcáját. De ontja áldását is, mert hoz az árja hasznos tápot a rétnek. Az Ipoly vize ahogyan örökkön az életben, ezen a völgyön haladt a maga által kijelölt útján célja felé, maradt is a völgy ura. Még akkor is, hogy medrének vonalába belebabrált az ember egyengetve a víz folyását, aminek előnye lett a gyorsabb apadásodé jelentős pusztítást okozott a folyó állatvilágában. Szemtanúként mondom, a vízpart megbontásakor egy teljes vidra családot vertek agyon. És ami mást még eltitkoltak? Ezen az északvidéki folyó völgyén, sok minden megtörtént, még megtörténni is fog. A legújabb története viszont a ma emberének hozott örömet. Állnak a hidak, szépek hasznosak akadálytalanul, békében közlekedhetünk át rajta a szerény, de féktelen erőt rejtő Ipoly fölött. Ötnapos belgrádi kirándulást nyertek a Szent Imrés diákok Balassagyarmat. Nemzetközi történelemversenyen vettek részt az iskola diákjai, amelynek témája idén Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella kora volt. A versenyre nem első ízben jutottunk ki, tavaly és tavalyelőtt is részt vettünk már. A döntőben az l-ó. helyen végzett csapat jutalma azonban nem csak a tudás és az elismertség öröme, hanem értékes könyvek, és külföldi kirándulás is. Ennek kapcsán juthattunk el Pozsonyba és Bécsbe, valamint Ukrajnába is. A verseny idei középdöntőjét és döntőjét április 2 0-21-én rendezték meg hagyományosan a Lakiteleki Népfőiskolán, a zsűri elnöke Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke volt. Iskolánkból két csapat is részt vett a döntőben, az egyik csapat az iskola színeiben Meloné Varsi Ágnes tanárnő felkészítésével (csapattagok: György Anna, Knyazoviczki Adrienn, Vitéz Bálint), a másik csapat pedig a Szalézi Kollégium képviseletében (csapattagok: György Sára, Szekán Rebeka, Kis Bernát) versenyzett. Utóbbi csapat a 4., míg az előbbi az 5. helyen végzett mindannyian a Szent Imre tanulói. Nem hiába volt tehát a sok készülés, mindannyian eredményesen és ügyesen szerepeltünk! A döntőn a kalocsai érsek, Bábel Balázs is megtisztelt minket jelenlétével, a verseny végeztével megáldotta a jelenlevőket, és értékes gondolatokat közvetített nekünk, diákoknak is. Szívből mondhatom, Isten áldása volt azon a szép áprilisi napon! Kiváló eredményünk jutalma pedig a július 19-23.-án megrendezendő belgrádi jutalomkirándulás lesz, amelyet már mindannyian izgatottan várunk. Köszönjük Meló Ferenc igazgató úr kezdetektől való támogatását, felkészítő tanárnőink állhatatos munkáját, és Isten gondviselő segítségét. A verseny, és a kirándulások emlékeit örökké a szívünkben őrizzük! Knyazoviczki Adrienn 12. osztályos tanuló A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap portájából • az olvaaók fóruma. A szerkesztői tg fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, nerkeaitve közölje. A közölt levelek tartalmával a azerkeaztóaóg nem feltétlenül ért egyet. Fókuszban az életvezetés Garáb. A falucska határában gyönyörű környezetben található Közép-Európa Nar- conon Új Élet Központja. Ez a központ életvezetési képességek rehabilitálásával foglalkozik és a Narconon Program segítségével nyújt igazi megoldást a drogok és/vagy az alkohol fogságából való szabaduláshoz. Barátok és kedves ismerősök sem beszélnek szívesen ezekről a problémákról, ezért fontos, hogy mindenki tudjon a lehetőségről. Az is, aki máson és az is, aki önmagán szeretne segíteni. A program önkéntes és gyógyszermentes. A világ több országában bizonyított és állam által is támogatott, hazánkban társadalombiztosítási támogatásban jelenleg még nem részesül. A Narconon életeket ment. Kérjük támogassa munkájukat adója 1%-val! Narconon Magyarország Alapítvány adószáma: 18086539-1-42
