Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-12 / 85. szám

2 2012. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Elég, ha csak a KSH igazgatóságainak megyei osztályai által összeállított, a közelmúltban megjelent statisztikaitájékoztatókba belenézünk, azonnal kitűnik, Nógrád 2011. évi gazdasági teljesítménye - az agrárgazdaság ki­vételével - a teljes megyei mezőnyben is a szerényebbek közé tartozik. Sőt, Nógrád, a másik két észak-magyarországi - Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén - megye összehasonlításában sem állja meg igazán a helyét. Alábbi összeállításunk - kiemelésekre szorítkozva - a KSH Nógrád megyei statisztikai tájékoztatója alapján készült* Dr. Baráthi Ottó Mezőgazdaság: a kakukktojás A termésátlagok - a repce és a lucer­naszéna kivételével - meghaladták az előző évit. Búzát 15,6 ezer hektárról ta­karítottak be, 5,3 százalékkal nagyobb területről, mint az előző évben. A ked­vező időjárásnak köszönhetően a ter­mésátlag 3520 kg/hektár volt, 5,1 szá­zalékkal nagyobb, mint 2010-ben, a ter­mésmennyiség egytizedével haladta meg az egy évvel korábbit. (A régiós nö­vekedés - csakúgy, mint országosan - 10 százalék feletti) A búzánál is jobb terméseredmények születtek a kukori­ca termesztésében. A szarvasmarha ál­lomány stagnált, a sertések és a tyúkfé­lék száma bővült, juhból azonban egy- harmaddal tartottak kevesebbet a gaz­dálkodók. Az agrárium jó eredménye kakukktojás volt 2011-ben megyénk gazdaságában. Ipar: alacsony termelékenység Telephely szerint a megyei, 4 főnél többet foglalkoztató, és a megyei szék­helyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipa­ri vállalkozásoknál közel azonos mér­tékben (5,2; illetve 5 százalékkal bővült a termelés volumene. Az utóbbi lét­szám-kategóriában az értékesítésen be­lül mindkét relációt növekedés jelle­mezte, az exporté dinamikusabb volt (6,1), mint a belföldi értékesítésé (2,9 százalék). A 4 főnél nagyobb vállalkozá­sok dinamizmusa elmaradt a régióstól és az országostól is. A 49 főnél nagyobb cégek termelése országosan 4,8 száza­lékkal bővült az előző évhez képest, az értékesítés elmaradt attól. Jelentős (12 százalék) a belföldi értékesítés vissza­esése, az export növekedése (8,3 száza­lék) magasabb a Nógrád megyeinél. Kisvállalkozásaink egy lakosra jutó ter­melési értéke a régión belül is a legala­csonyabb. Építőipar: a „leépítkezés” folytatódott A megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai alap­ján az építőipari teljesítmény 6,6 száza­lékkal maradt el az egy évvel korábbi­tól. Az építőipari termelés visszaesése - némi akasztófahumorral: a leépítke­zés - folytatódott. A megyei építőipari produktum 63 százaléka az épületek építéséből származott. Az építményfő­csoportok közül az épületek építése 16 százalékkal visszaesett, az egyéb épít­mények építéséből ugyanilyen mérté­kű termelési volumen-növekmény szár­mazott. Egy lakosra országosan 116,2 ezer forint építőipari teljesítményérték jutott, régiónkban ennél 55,7 ezer fo­rinttal kevesebb. A nógrádi mutató 31,0 ezer forint, amely a régiós átlagnak is csak a fele. A tárgyidőszakban összeha­sonlító áron 4,8 százalékkal nagyobb értékű munka elvégzésére kötöttek új szerződést. Turizmus: nincs előrelépés A kereskedelmi szálláshelyeken 40 607 vendég 92 900 vendégéjszakát töl­tött, előbbi 11; az utóbbi 13 százalékkal maradt el az előző évitől. A vendégek 7,6 százaléka külföldről érkezett, a ven­dégszám csökkenése mindkét reláció­ban közel azonos. Az átlagos tartózko­dási idő (2,3 vendégéjszaka) a külföldi vendégek (3,1) esetében némileg ma­gasabb volt. Szállástípusok szerint: a szállodákon belül a négycsillagosok vendégforgalma 3,5-szeresére bővült, az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a közösségi szállásokon 90 száza­lékos, a kempingekben és az üdülőhá­zakban pedig 26, illetve 24 százalékos a növekedés. A két- és háromcsillagos szállodákban, illetve a panziókban szá­mottevően visszaesett a vendégek és a vendégéjszakák száma. Vállalkozások: szerény aktivitás A megyei székhelyű 25784 gazdálko­dó szervezet közel kilenctizedé vállalko­zás, az ezek döntő többségét (77 száza­lékát) adó egyéni vállalkozások száma 3,0 százalékkal nőtt, míg a 23 százalé­kos részarányt képviselő társas vállalko­zásoké 5,5 százalékkal csökkent. Az ezer lakosra vetített vállalkozások szá­ma 116, hárommal több, mint 2010 év végén, ám a vállalkozói aktivitás muta­tószáma a régiósnál 6-tal, az országosnál 50-nel kevesebb. A17 655 egyéni vállal­kozás 44 százalékát az agráriumban, egytizedüket az ingatlanügyletek gaz­dasági ágban tartották nyilván. 2011- ben 5,8 százalékkal emelkedett a mező- gazdasági magánvállalkozások száma. A többi gazdasági ágban az egyéni vál­lalkozások kisebb (egyenként 10 száza­lék alatti) arányt képviselnek. Beruházások:tartós csökkenés A megyei székhelyű gazdasági szer­vezetek 2011-ben közel egy milliárd fo­rinttal kisebb invesztíciót valósítottak meg, így a megye tárgyévi beruházási teljesítményértéke ló,8 milliárd forint volt, mely 5,3%-kal maradt el az egy év­vel korábbitól. A megye népességre ve­tített beruházási teljesítményértéke az országosnak alig több mint negyede, 84,2 ezer forint volt. Az egy lakosra ju­tó beruházási teljesítményérték tekinte­tében mind a hazai, mind a regionális kitekintésben Nógrád a területi egysé­gek sorrendjében a mezőny végén áll. A megyében a tárgyidőszakban 19 nem­zetgazdasági ág közül nyolcban új lehe­tőségek adódtak a beruházások terén és kedvezőbben alakultak a befektetési források, mint egy évvel korábban. Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2011/4 http://www.ksh.hu/ docs/hun/xftp/megy/114/nogrll4.pdf NÓGRÁD MEGYE GAZDASÁGA 2011. ÉVBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom