Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-10 / 83. szám
4 2012. ÁPRILIS 10., KEDD ORSZÁG-VILÁG Matéria Művészeti Társaság Budapest A Matéria Művészeti Társaság 13 művésze mintegy 60 munkát állít ki csütörtöktől a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Budapest Galériában. Dréher János festőművész, a társaság elnöke elmondta az MTI-nek, hogy 13 művészről van szó, olyanokról, akiknek a munkáiban formailag sok a közös vonás, és egyébként is „jól kijövünk egymással” - jegyezte meg. Ami a formát illeti, a festmények kicsit kijönnek a síkból, sőt M. Novák András körplasztikát és a fogyasztói társadalmat gúnyoló szabad plakátot is bemutat, Gáli Ádám pedig sötét tónusú vakolt felületeket. Záborszky Gábor sötét, fekete tónusú és arannyal megmunkált, elegáns faktúrákat hozott létre, Haraszty István „Édeske” pedig egy mobilszobrot és egy olyan képet, amely síkban fektetett, de kis golyók szaladgálnak benne. Szikora Tamás fából oltárt készített kevés színnel, míg Birkás István függőleges, úgynevezett vakolatos képeket hozott, farostlemezre vakolókanállal vitte fel az anyagot - magyarázta az elnök. Serényi H. Zsigmond a hófehérre festett vásznat fonállal szőtte be, a 2009-ben elhunyt Paizs Lászlótól fia arany-plexi képet ad kölcsön a tárlatra, mert ahogy Dréher János megjegyezte, az életből eltávozott művészeket továbbra is a társaság tagjának tekintik, és kiállítják munkáikat. Jovánovics György szobrász grafikákkal és egy térbeli munkával lesz jelen. Dréher János képeit Szardínia szigete, San Sperate városka ihlette. A régi házak falain művészeti iskolások dolgoznak nyaranta, ő is diákjaival ment meghívásra 2011-ben a városkába. Kaptak 30 négyzetméternyi falfelületet és erre készítettek egy nagy muráliát. A művész utána látott hozzá a Materiali murales (Falmatériák) című sorozatához. Elmondta, hogy mint egy kőműves, nedves és száraz vakolatfestéssel alakította a felületet, visszaidézve a délolasz városka ütött-ko- pott házfalainak színeit: a szürkés homokszínt, a napszíttát, az okkersárgát, a nápolyi vöröset. A kiállítást - amely június 3-ig tart nyitva - Grecsó Krisztián író nyitja meg csütörtökön. Ultgvár, Katolikus családok pászkaszentelésre várnak ünnepi szentmise közben az ungvári Szent György római katolikus templom előtt. Kárpátalján húsvét első napján minden katolikus család szentelt pászkával köszönti a feltámadt Krisztust. A lakosság húsvét- kor a pászkakosarakba rakja a szentelésre előkészített ételeket: vajat, sót, tormát, sárga túrót, tojást, főtt sonkát, kolbászt és a pász- kakalácsot, melyet kizárólag erre a célra használt díszes terítővei fednek le. A felvétel április 8-án készült, mh fotó: nemes jános PÁSZKASZENTELÉS Hódító termékek leg a kávé minősége különböztet meg. Ugyanígy a KFG- lánc - a név utolsó betűjét kivéve - szíKínában nyugati hírességek nevét vagy már befutott cégek lógóját is használják a profitjukat növelni akaró szemfüles kereskedők - jelentősebb jogi akadálya pedig nincs is a dolognak. Szerencsi Ágnes (MTI) Sanghaj. Meglepő dolgokkal találkozhatnak a kínai boltokba betévedő turisták. így például kapható Eminem .whisky, Facebook márkájú óvszer, Jao Ming egészségügyi betét vagy az Omaba elnök fényképével reklámozott Blockberry, a Blackberry egyik másolata. Az amerikai elnök neve gyakorta megjelenik kínai márkák nép- szerűsítőjeként, így lehet, hogy tudtán kívül ő lett korábban a helyi KFC egyik reklámaarca, de tavaly év végén nagy meglepetésre egy Obama Fried Chicken étterem is debütált Pe- kingben. A márkanevek legális használatának nagyobb akadálya nincs Kínában, azt az a cég kapja, mely először jelentkezik az illetékes hatóságoknál regisztrálásra. Akad olyan vállalkozás is, mely a híres nyugati személyek vagy márkák használata helyett „csak" a jellemző színeket, szimbólumokat veszi át. A kevésbé figyelmesek így könnyen besétálhatnak egy- egy Sunbucks kávéházba, me^ BlockBerry lyet az amerikai Starbuckstól lógója, színei és berendezése nem, csupán neve és feltehetőnél lógóját, berendezését és termékeit illetően egyezik a KFC-vel. Aki hű akar maradni a jól ismert márkákhoz, s elutasítja a másolatokat, az sem lehet biztos a dolgában. A nagyobb kínai városokban számos, az anyacégek által Kínában nem bejegyzett Walt Disney bolt és Subway van például, de a tavaly leleplezett „hamis” Apple bolt és „hamis” IKEA, az eredetik tökéletes másolata, is az aggódók táborát növelte. Az is könnyen megeshet, hogy az egész világon vitán felül álló márkáknak kell eredetiségüket bizonyítaniuk. Ez történt a közelmúltban az amerikai Apple vállalattal, melynek jogos iPad névhasz- n á 1 a t á t több tartományi bíróságon is bizonyítania kell, a tajvani tulajdonú Proview International Holdings ugyanis azt állítja, a márkanevet ő birtokolja. Február közepén a korábbi NBA-sztár Michael Jordan volt kénytelen pert indítani egy, a sztár nevét, fotóját, 23-as mezszámát, és Jumpman vállalatának lógóját használó kínai cég ellen, mely azt állítja, a Jordánhoz fűződő szimbólumok használata véletlen egyezés. A Qiaodan Sports - melynek neve Jordan kínai neve - ugyanakkor még a kosárlabdázó gyermekeinek kínai nevét is levédette. Bizalomhiány Sanghaj. Az elmúlt év botrányai következtében jelentős mértékben visszaesett az adományozási hajlandóság Kínában - az érintett szervezetek a helyzet megoldására az átláthatóság növelését ígérik. Az előző évhez képest 2011-ben 63 százalékkal kevesebbet, összesen 14,5 milliárd jüant (522 milliárd forint) adományoztak jótékonysági szervezeteknek a kínaiak - derül ki a polgári ügyek minisztériumának statisztikáiból. A száz legnagyvonalúbb adományozó tavaly öszszesen 4,79 milliárd jüant (173 milliárd forint) szánt jótékonykodásra, 41 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A számok azt mutatják, a jótékonysági szervezetekkel szembeni bizalomhiány, mely tavaly nyáron mélyült el igazán, továbbra is komoly méreteket ölt. A válságot júniusban, egy, a 300 millió regisztrált felhasználót jegyző Sina mikroblogon kirobbant botrány indította el. Egy 20 éves, magát Kuo Mejmej Baby-nek (Guo Meimei) nevező fiatal nő sportautóiról, egyedi tervezésű táskáiról, luxusútjairól való fotók közzétételével hívta fel magára a figyelmet, miközben a kínai vöröskereszt kereskedelmi kamarájának kereskedelmi menedzsereként listázta magát. Később az is kiderült, hogy Kuo a vöröskereszt adományait begyűjtő egyik kereskedelmi vállalat magas rangú beosztottjának, a 42 éves Wang Csün-nek (Wang Jun) a barátnője. A botrányt tetőzte, hogy az állami felügyelet számos szabálytalanságot talált a szervezet 2010-es költségvetésében: a problémás területek közt szerepel az indokolatlan költekezés és a források nem megfelelő allokációja is. A közvélemény felháborodást augusztusban a jótékonyság fő szerve, a Kínai Adományozási Szövetség 15 millió jüanes (540 millió forint) vállalati felajánlásokkal való sikkasztási ügye növelte. Az év elején 121 jótékonysági szervezet közös akciót indított átláthatóságuk fokozása, a hozzájuk érkezett adományok bárki által követhető regisztrációja és visszakereshető felhasználása érdekében. Sokba kerülnek a munkaszüneti napok Milliárdokba kerül évente a brit gazdaságnak a sok munkaszüneti nap, és ez érezhető hatással van a brit gazdaság összteljesítményére az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőház hétfőn ismertetett számításai szerint. Kertész Róbert (MTI) London. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai a négynapos brit húsvéti hétvége alkalmából - Angliában és Walesben a nagypéntek és a húsvéthétfő is szünnap - kimutatták, hogy egy átlagos brit alkalmazott évente 1.647 órát dolgozik, Dél-Koreá- ban ugyanakkor az egy alkalmazottra jutó munkaórák száma egy-egy évben átlagosan 2.191. A különbség egyik fő oka a CEBR szerint a brit munkaszüneti napok nagy száma. Egy átlagos évben nyolc munkaszüneti nap van a hétvégéken kívül Angliában és Walesben, és ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak zöme az évi 261 hétköznap 3 százalékát munkahelyétől távol tölti. Ezen a feldolgozószektor és az építőipar veszít, a kiskereskedelem és vendéglátóipar nyer, ám az előbbi szektorok a brit hazai össztermék (GDP) 47 százalékát adják, az utóbbiak viszont csak 14 százalékkal részesednek az éves gazdasági teljesítményből. Mindezek alapján a CEBR közgazdászainak hozzávetőleges számításai szerint a nyolc munkaszüneti nap eltörlése egy átlagos évben 1,3 százalékkal, vagyis mintegy 19 milliárd fonttal (csaknem 6.700 milliárd forinttal) növelhetné a brit GDP-érté- ket. A ház hétfői elemzése szerint ez azt is jelenti, hogy minden egyes hétközi szünnap 2,3 milliárd fonttal - 0,16 százalékkal - csökkenti a brit gazdaság által évente előállított bruttó új értéket. A CEBR szakértői szerint csak a négynapos húsvéti hétvége 0,3 százalékot, mintegy 4,7 milliárd fontot farag le a brit hazai össztermékből. Mindehhez járulnak az idén II. Erzsébet királynő trónra lépésének 60. évfordulós - vagyis gyémántjubileumi - ünnepségei. A brit kormány újabb négynapos hosszú hétvége meghirdetésével gondoskodott az alattvalók gondtalan ünnepléséről, a júniusi első hétvége után ugyanis a hétfőt és a keddet is munkaszüneti nappá nyilvánították. Igaz, ennek ára az, hogy a briteknek le kell mondaniuk a május utolsó hétfőjén esedékes, hagyományos munkaszünetükről, mivel a kormány ezt helyezte át június első hétfőjére. A CEBR közgazdászainak hétfői elemzése szerint azonban ezek a rendkívüli munkaszünetek kevesebb terhet rónak a gazdaságra, mint az évi nyolc „normál” hétközi szünnap, mivel az ilyen alkalmakra érkező külföldi turisták fo gyasztása valamelyest ellensúlyozza a termelési kiesést. Mindent egybevetve a cég szakértői végül is arra a következtetésre jutottak, hogy a szokásos évi nyolc brit munkaszüneti nap valószínűleg nem túlzottan sok a gazdaság szempontjából, bár időbeni eloszlásuk „lehetne egy kicsit jobb is”.
