Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-07 / 82. szám
EVANGÉLIKUS ÉLET Húsvéti híradó Krisztus mondja: „Halott voltam, de íme élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai (Jel 1,18) Nem jött onnan vissza még senki? A húsvéti örömhír lényege: Krisztus valóban feltámadt! Valóságosan megízlelte az Atyától való elszakítta- tást, bűneink ítélete alatt a teljes elhagyatottság állapotát a kereszten. Jézus kérdésére: „Én Istenem, miért hagytál el engem?”, az Atyja válasza akkor az, hogy hallgat. Istent nélkülöző életünk ítélete csak így mehetett végbe. A harmadik napon pedig olyan válasz érkezik erre a „miért”-re, az üres sír, a feltámadás, ami bennünket kérdez, s a mi válaszunkra vár: -Hiszed, hogy Krisztus a feltámadás és az élet? -Hiszed, hogy a te bűnöd ítéletét látta Atyád az Ő Fián? Hiszed, hogy szerete- tének teljességével fordul feléd a Feltámadott, élő Fia által, az Ő halált legyőző életét ajándékozva? A nagyhét napjaiban olyanok is meghallják a Feltámadott szavát, akik nem látták az üres sírt, s a „gonosz vas" ejtette sebeket: „Ne félj, én vagyok az első és utolsó, és az élő: halott voltam, de élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.” Pátmosz nevű szigeten volt száműzetésben János apostol Isten Igéjéért és Krisztus bizonyságtételéért, amikor a Feltámadott megjelent neki. Nem azért, hogy vigasztalja az apostoltársakat elveszítőt, hanem, hogy kijelentést adjon feltámadásának erejéből élőknek, a Gyülekezetnek, az Ő királyi uralmának kiteljesedéséről. Krisztus Jézusnál vannak a halál és a pokol kulcsai Nem embereknél! Nem is az ősellenségnél! Ő aki megkapta Dávid házának kulcsát (Ézs 22,22), tudja, mikor nyit és mikor zár. „Amit pedig megnyit, azt senki be nem zárhatja, amit pedig bezár, azt senki meg nem nyithatja. A Feltámadott igazi hatalmát fogalmazza meg ezekben a meghatározásokban, amint erről szólt már Jn 5, 25 leírása szerint a jeruzsálemi templomban is: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és akik hallják, élnek. ” Krisztusnak van hatalma szava, Igéje által a bűn természetének, műit a halálnak fogságából életre vezetni. Van hatalma arra, hogy megváltoztassa az ember gondolkodásmódját, életvitelét, hogy szabaddá tegye a magának élésből az Ő Atyjával való együttmunkálkodó életre. Krisztus érezte, hogy erő áradt ki belőle, amikor egy beteg asz- szony ruhája szélét hittel érintette. Hogyne „ismerné” azokat, akik hit által megtöretéséből táplálkozva élnek?! „Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a testet, mind a lelket elvesztheti a gyehennában.”(Mt 10,28) Ne féljetek közösséget vállalni az élő Krisztussal! Ne féljetek szavához igazodva, szentségében járni! Ne féljetek az istengyermekség szabadságát mások elé tárni! De félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez üdvösségeteket” (Fii 2,12). Ügyeljetek arra, hogy meg ne szomorítsátok Őt, aki Fiát helyettünk büntetve mutatta meg irántunk való szeretetét! Az élő Krisztus élő Gyülekezetéhez tartozol- e? Szólhat-e hozzád igéjéből naponként? Vezethet-e az élet útján? Az életre hívottak közösségében együttmunkálkodó vagy-e Vele a tőle távol élők megmentésében? Húsvét ünnepén neked nyitott ajtót Teremtőd az életre! Jöjj vissza te is a félelmek halálából! Találkozhatsz az élő Úrral, mint Uraddal, és járhatsz, sőt futhatsz immár Vele! Ahogyan Túrmezei Erzsébet „Mozgósítás” című versében fogalmaz: „Szent mozgósítás: századokon és ezredeken át futni a jóhírrel: Krisztus győzött! Krisztus feltámadott! Fussak én is? Hová, Uram, kihez? Kinek hirdessem, hogy élsz, hogy velünk vagy, feltámadott, diadalmas Segítő!? Hogy szereteted, irgalmad, hatalmad tegnap, ma és örökké ugyanaz! Hisz találkoztam én is Teveled! Nekem is szól mozgósító parancsod! Húsvéti híradó vagyok. Futok!” Deme Károly lelkész, Salgótarján Amikor a passiójáték már nem játék Fiatalok fekete szemfedőben, Pilátusnak, He- ródesnek, római katonáknak és zsidó főpapoknak öltözve - evangélikus teológushallgatók, akik mély átéléssel, megrendítő őszinteséggel tárták a nagyhét során Nógrád megye gyülekezetei elé Jézus Krisztus szenvedésének történetét. A teológusok passiókörútjá- nak bánki állomásán dr. Korányi Andrással, az Evangélikus Hittudományi Egyetem lelkészével beszélgettünk.-Egy magával ragadó, nem túlzás talán azt mondani, hogy könnyekig megható, igényesen előkészített passiójátéknak lehettünk részesei az imént. Hogyan zajlik a felkészülés egy ilyen előadásra ?- Februárban ültek össze a hallgatók, ekkor állítottak össze egy nyers szövegkönyvet és egy körülbelüli menetrendet. Márciustól folytak a próbák, heti 3-4 alkalommal jött össze a csapat. A szövegkönyv, és a passiójáték menete ezeken a próbákon csiszolódott ki. Minden hallgató szabadságot kapott arra, hogy a saját egyéniségét belevigye a szerepébe, a zenével foglalkozó teológusok a zenei részhez adtak tanácsokat, aki már gyakorlottabb volt színielőadásokban, az a színpadkép kialakulását segítette, próbák hosszú sora alatt alakult ki a végleges előadás.- Mi a feladata a passiójátékra való felkészülésben, és a passiókörúton az egyetemi lelkésznek?- Az egyetemi lelkész feladata elsősorban a spirituális háttér biztosítása. A felkészülés időszakában is számolni kellett azzal, hogy nem mindig egyszerű 18 különböző személyiségű, más-más elképzeléssel rendelkező embernek megtalálni a közös hullámhosszt. Konfliktusoktól sem mentes egy ilyen feszített tempójú munka. Ilyen helyzetekben fontos, hogy az egyetemi lelkész pásztorolja a rábízottakat. A passió ősbemutatója minden évben a Bu- dapest-zuglói evangélikus templomban van, megható esemény volt, amikor ez után az első bemutató után a passióban részt vevő teológusok ott maradtak a templomban, és közös úrvacsoravétellel készültek fel a passiókörútra.-Az egyetemi lelkész feladatai közé tartozik a passiójátékok keretében egy rövid igehirdetési szolgálat is. Milyen tematikája van ezeknek az igehirdetéseknek?- A passiójáték ebben az évben arra hegyeződik ki, hogy mennyire nem ismerték fel Jézust még a hozzá legközelebb állók sem. Ezért is Dr. Korányi András van egy fekete szemellenző a szereplőkön, amit az előadás végéig hordanak, és csak a kereszthalál után kerül le róluk, mint akiknek a kereszt tövében nyílt meg a szemük. Az igehirdetések is a szem, illetve a látás, felismerés témája köré csoportosulnak.- András, te már mint teológushallgató is több passióelőadásban részt vettél. Menynyiben más a mai teológushallgatók passió-feldolgozása, mint az mondjuk 10 évvel ezelőtt volt?- Volt olyan időszak, amikor a hallgatók nagyon sok technikai megoldást, fény - és hangeffekteket, sokféle külső technikai segítséget alkalmaztak a passiójátékban. Én személy szerint örülök annak, hogy a mostani hallgatók szerényebb eszközökkel dolgoztak. Nem voltak technikai bravúrok, ebből a szempontból egy klasszikus típusú passiójátékot állítottak össze. A személyes kontaktus a jelenlevő nézőkkel viszont nagyon fontos szerepet kapott: több helyen megszólítják a gyülekezetét, szinte részt vesznek a padokban ülők is a passió-előadásban. Különlegesség még talán, hogy nem féltek attól sem, hogy a Jézus körüli konfliktusokat kiélezettebben ábrázolják. Nem akarták tompítani Jézus szenvedését, megaláztatását az ő pere során.- Össze tudnád foglalni egy mondatban ennek az idei passiójátéknak az üzenetét?- Minden évfolyam máshova helyezi a hangsúlyokat a passió-előadásban. Ebben a passióban talán az a központi üzenet, hogy hogyan tud Jézus áttörni az emberi vakságon. Jézus megértése, illetve meg nem értése a központi kérdés, hogy hogyan jutnak el a körülötte levők végül az ő felismerésére, ami Jézus halála után kezdődik, amikor a jelképként használt szemfedők is eltűnnek a szereplők arcáról.- A legtöbb gyülekezetben hagyomány virágvasámapon, illetve nagypénteken a passiótörténet felolvasása. Miben ad többet egy passiójáték a passióolvasásánál?- A különbség a dráma. Itt egy dráma elevenedik meg, ami azon kívül, hogy történelem, a mai, valós élet színpadára is kínálkozik. Jó megélni egy közösségben, átélni három dimenzióban is a történetet, az olvasás élménye mellett. A passiójáték mindig egy feldolgozás. Át is mozgatja a nézőt, és arra hívja, hogy egy másfajta gondolatmenet szerint járja végig a megszokott történetet.- Milyen célt tűztetek ki magatok elé ezzel az előadással, az egész körúttal?- A cél tulajdonképpen, hogy Jézus szenvedésének a története az előadás végére már ne csak egy történet legyen, hanem egy olyan esemény, ami megragadja az embert. Hogy Jézus szenvedéséből szenvedély legyen, ami megmozdít, amivel úgy kezdek el foglalkozni, hogy erre építem az életem. Akkor éri el célját az előadás, ha a passiójáték végül már nem játék lesz... Zsugyel-Klenovics Katalin lelkész, Bánk „Úgy fussatok, hogy elnyerjétek!” Az evangélikus egyházban minden évben megrendezik a hittanversenyt, amely több fordulóból áll. Először egy gyülekezeti válogató zajlik, ahol kiválasztják a hitoktatók, lelkészek azokat a gyerekeket, akik képviselhetik falujukat, városukat a megyei fordulón. Ennek a megyei középdöntőnek ebben az évben Galgaguta adott otthont március 31-én. Nagy szeretettel vártuk és fogadtuk a gyerekeket és kísérőiket a következő településekről: Bánk, Nógrád, Kétbodony, Ősagárd, Egyházasdengeleg, Felsőpetény, Va- nyarc, Lucfalva, Terény és természetesen részt vettek a helyi, galgagutai gyerekek is. Négy korcsoportban zajlott a versengés: 1-2., 3-4., 5-6. és 7-8. osztályosok négyfős csapatai küzdöttek egymással a lehetőségért: a győztesek jutalma ugyanis nem kevesebb, mint hogy az egyházmegyét képviselhetik az országos versenyen. Bele is adtak mindent, volt olyan korcsoport, ahol villámkérdésekkel lehetett csak eldönteni a végső sorrendet, mert a gyerekek olyan felkészültek voltak, hogy szinte minden kérdésre tudták a választ A verseny témája: családok a Bibliában. Komoly felkészülés során ismerkedtek a tanulók Káin és Ábel, Ábrahám, Jákob, József, Sámuel és még sok bibliai család történetével. Azt gondolom, nem közhely, hanem egyszerű tény, hogy itt mindenki győztesként távozhatott, hiszen senki nem veheti el tőlük azokat a bibliai igazságokat, tanulságokat, amelyekre ráébredtek, amelyeket megtanultak, a közösség élményét, amelyet átélhettek ezen a tavaszi napon is. Reggel 9 órakor közös énekléssel és rövid áhítattal indult a program Fűke Szabolcs galgagutai lelkész vezetésével, majd kezdődött a versenyfeladatok megoldása. Az eredményre várakozás idejét kirándulással töltötte a népes, közel 100 fős gyereksereg. Felmásztak a „Kopaszhegyre”, hogy aztán még jobban essen a babgulyás és a sok finom sütemény, amelyeket a gyülekezet asszonyai készítettek. Lehetőség nyílt ezen a napon egy kis ismerkedésre is, közös játékra, beszélgetésre, de mindeközben felnőttek is, gyerekek is izgatottan vártuk a pillanatot, amikor Zsugyel Kornél bánki lelkész végre elárulta, melyik csapat hogyan állt helyt. Álljon hát itt azon gyülekezetek neve, akik a XXI. hittanversenyen megyénk nevében folytathatják a versengést az ország minden tájáról érkező hittanosokkal. 1-2. osztályosok: Egyházasdengeleg, 3-4. osztályosok:*Lucfalva, 5-6. osztályosok: Galgaguta, 7-8. osztályosok: Galgaguta. Úgy gondolom, méltán lehetünk büszkék rájuk, és hordozhatjuk, hordozzuk őket imádságainkban továbbra is. Krisztus a középpont. Köré gyülekeztünk ezen a napon is. Együtt voltunk, mint egy hatalmas család. Testvérekként, egymásra figyelve, egymás felé a Tőle kapott szeretettel fordulva. Nem csak a bibliai családok, hanem saját családunk, saját gyülekezetünk életét is megismerni, jövőjét is Isten kezébe helyezni akartuk, akarjuk. Ha semmi mást, csak legalább ennyit magunkkal tudunk vinni a hétköznapokba, vágyva továbbra is erre a közösségre, akkor már megérte megszervezni e nemes versengést. „Ó, müy szép és müy gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! ... Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor.” (Zsoltárok 133,1-3) Fűkéné Menczer Kornélia Galgaguta e Áldott hús vétót kíván minden kedves Olvasónak a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye e
