Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-06 / 81. szám
4 2012. ÁPRILIS 6., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Ha egyszer egy üzlet beindul... Márton (Satis) István) Salgótarján/Budapest. Vagy 30 évig „indexen” voltak, majd „önkéntesnek” is nevezhetően háttérbe húzódtak a tarjám Fanyu- lak, aztán volt dobosuk Hlavaj István nem is oly távoli tragikus halála óta a búcsúkoncerttel egy- szer csak beindult a verkli, és most már fellépés fellépés hátán következik, számos jó nevű helyen koncerteznek a közben új tagokkal is gyarapodtak pfenning Róberték. Megfordultak a rádióban, hívják őket a Duna tv-be, és ha már Húsvét következik, akkor a (Fa)nyulak kihagyhatatlanok. Április 8-án a PECSA-Caféban örvendeztetik meg rajongóikat, és mivel fővárosi koncertjeiken szép számú Pesten élő vagy dolgozó nógrádi ment el rájuk, nem árt, ha lapunk is felhívja az újabb lehetőségekre a nagyérdemű figyelmét. Ám nem mindenkinek van lehetősége utazgatni, azért, hogy hallhassák őket, így Rudiék próbálkoztak tájékozódni a salgótarjáni lehetőségekről is.- Szerencsére a város fogadókésznek és segítőkésznek mutatkozik, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft vezetője Simon Lajos megígérte, hogy eleget tehetünk a hazai igényeknek is, így itthon is fogunk játszani. Egyelőre az április 20-i időpont a biztos, de keressük közösen a többi lehetőséget is. A jó nevű Rolls együttes lesz a vendégünk, reméljük megfelelünk a felfokozott várakozásnak és az igényes és értő hazai közönségnek, és bízunk a folytatásban is - újságolta el lapunknak „Rudi”, a banda frontembere. E sorok írója csak annyit tenne hozzá, hogy amelyik tarjáni együttesnek a Kárpátiával közös koncertjére 3-4 mikrobusszal olyan vájtfülűek, zenekritikusok, szakmabeliek, zeneértők érkeztek, hogy megnézzék az új, kibővített Fanyulat és tetszésüket fejezzék ki, mint például Pallai Zsolt a Kárpátia koncertszervezője és produkcióvezetője, vagy Máthé József (Fiery), a Passzio.hu munkatársa - ott kizárt a csalódás. Francia diákcsoport Francia szótól volt hangos az elmúlt napokban Salgótarján: harminchárom francia diák és három tanár viszonozta a bolyais diákok őszi, franciaországi látogatását. A Bolyai János Gimnázium testvériskolája, a svájci határ mentén fekvő Pontarlier város Lycée Xavier Marmier diákjai jöttek el hozzánk, magyar partnereikhez, hogy az itt töltött egy hét során felfedezzék és megismerjék megyénk kulturális és természeti örökségét, s Magyarország nevezetes helyeit. A családi program során, a hétvégén, népes kis csapatban látogatták meg Hollókőt, a Salgói és Somoskői várat. Majd Ipolytarnóc egyedülálló múzeumát csodálhatták meg, ahol Nicolas Esseiva tanár úr komoly előadást tartott a 20 millió évvel ezelőtti életről, a geológiai változásokról. Ezt követően Kazáron a finom palóc gulyás és rétes után a csárdás lépéseivel ismerkedtek barátaink, hogy aztán fergeteges táncházban ropják a magyar táncokat. Ezután előbb a Dunakanyarba, majd Recskre és Egerbe, végül Budapestre látogattak francia diáktársaink, akiket szerfelett érdekelt a recski internáló tábor története, a csodálatos napsütésben Eger hangulata, a főváros nevezetességei pedig lenyűgözték őket. Meg is fogalmazták, hogy szeretnének mihamarabb visz- szajönni kis országunkba. így már szervezzük is Théo barátommal és sokakkal együtt a nyári találkozót. Az utolsó napon órákat is látogattak a Bolyaiban, majd nagy érdeklődéssel járták végig a bányamúzeumot. Sajnos, elérkezett a búcsú pillanata, az egy hét gyorsan elrepült. Örülök, hogy harminckét diáktársammal részt vehettem ebben a cserében, ami a nyelvtanulásban nagyszerű dolog, élményszerű és felejtheteüen. Igaz barátokra lelhettünk'francia fiatalokban. Ahogyan ősszel is mondtuk: C’était chouette! Klassz volt! Tehát nyáron, veletek, ugyanitt! Szmolár Dániel 12/C Könyvpremier az Ipoly-parton Sz. A. Balassagyarmat. Páratlan történelmi személyiségekről szóló színdarabokat írt Nagy Ervinné, nyugalmazott középiskolai tanárnő. A darabokat tartalmazó, Diákszínpad címet viselő könyv premierjét a napokban tartották meg a Madách Imre Városi Könyvtárban. A Mindszenty József életútjáról készült színdarabról Soós Viktor Attila történész, a Mindszenty Társaság titkára beszélgetett a szerzővel. Nagy Ervinné elmondta: az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakára járva, igen nagy hatást tett rá Szabó Árpád, az ókori tanszék professzora, aki példának okáért az Iliászt, Odüsszeiát tanítva szinte eljátszotta a történeteket, bevonta diákjait a színpadi játékba, s azt vallotta: „a jó tanár rendező és színész is.” Tanítványa ezt a gondolatot teljesen magáévá téve a Balassi Bálint Gimnáziumban már fiatal pedagógusként színdarabokat rendezett, mert érezte: a tanulók szeretnek játszani, s a szerep által tanulnak is, az adott kor eszményeit megismerve. Nagy Ervinnét az 1990-es években kérte fel a Szalézi Kollégium, illetve második munkahelye, a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium színdarabok írására, amelyeket Szécsényben, Érsekvadkerten, Egerben is előadtak. Az Új Ember című katolikus hetilap is elfogadta az írásokat. A jelenlegi kötet Mindszentyn kívül Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Imre herceg alakját is megörökíti. „A mi Erzsébetünk” című mű a külföldre kerülő fiatal édesanyáról szól, aki külhonban is megőrzi a magyar értékeket, hozományából kórházat, árvaházat hoz létre, tőle terjed el Európában az ispotály gondolata, s karitatív tevékenysége példaértékű. Imre herceg példájából pedig azt tanulhatja meg a ma embere: hogyan lehet és kell alárendelni egy embernek a saját akaratát a közösség akaratának. Ami Mindszenty József bíboroshercegprímást illeti: kanonizációja még nem történt meg, de sokan szentként tisztelik. Nagy Ervinné elmondta: édesapja nagy tisztelője volt a bíborosnak, sokra tartotta bátorságát, szellemi nagyságát. A hercegprímás 1974-ben megjelent Emlékiratait a tanárnő Ausztriában élő bátyja „csempészte be” Magyarországra, s Nagy Ervinné fiai is ebből tanulták meg: mit jelentett valójában 1956. A darab szerzője az 1990-es években szembesült először azzal: a ma fiataljai nem sokat tudnak a mártír papról, a „fehér vértanúról”. A tanárnőt munkája megírásában nagyban segítette Záborszky Csaba, Balassagyarmaton élő evangélikus lelkész is, aki jelen volt a hercegprímás felsőpetényi kiszabadításakor. Nagy Ervinné a színdarabban egy keretszínben helyezte el Mindszenty élettörténetét, amikor is a hercegprímás az egy- házjogilag a magyar prímások alá tartozó bécsi szemináriumban, a Pázmáneumban idézi fel élete eseményeit König bíborosnak. A cselekményes színekben közbeékelve pedig megjelennek a páratlan élet nagy állomásai: Veszprém, Esztergom, az Andrássy út 60., Felsőpetény. A Bállá Péter és Orosz Gábor, a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai által előadott részletek jól érzékeltették a bíboros hitvallását: „a szabadság fontos, de az igazság még fontosabb". Soós Viktor Attila hozzátette: Mindszentyt haláláig megfigyelés alatt tartották, még 1975-ös temetését is dokumentálták a fotóriporternek álcázott ügynökök. Nagy Ervinné zárszavában úgy fogalmazott: darabja üzenete a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar értékek megőrzésének kötelessége, s az, hogy Mindszenty máig tanít minket - holtában is beszél - ahogyan a mű címe mondja. A tanárnő az idei Mindszenty emlékévben - ugyanis 120 éve született a magyar katolikus egyház legnagyobb alakja - mindenképpen szeretné színre vinni munkáját, ezzel is emléket állítva annak, aki legyőzetve is győzni tudott.
