Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-05 / 80. szám

6 2012. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Élelmiszerlánc ellenőrzések A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (koráb­ban MgSzIl) a márciusi ellenőrzések során közel 10 millió forint bírságot szabott ki, a húsvétot megelőző időszakban kiemelt, a teljes élelmiszerláncra kiterje­dő országos ellenőrzésekre ság szerdán az MTI-vel. Budapest. A Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közleménye szerint a tavaszi kiemelt élelmiszerlánc ellenőrzés keretében külön hangsúlyt kap a gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó élelmiszerek, a szezonálisan jellemző élelmiszerek és tevé­kenységek ellenőrzése a várha­kerül sor - közölte a ható­tóan nagyobb mértékű terme­lés, illetve megnövekedett for­galom miatt. A hatóság célja a megelőzés, a szabálytalansá­gok feltárása annak érdeké­ben, hogy az élelmiszerbizton­ságot fenntartsa, a fogyasztók egészségét esetlegesen veszé­lyeztető termékeket kiszűrje, hogy mindenki nyugodtan, bé­késen tölthesse el a húsvétot. Az ez évi vizsgálatok célterüle­te: a hús és húskészítmények, édesipari termékek, borászati termékek előállítása és forgal­mazása, a tojáscsomagolás for­galmazás, zöldség- és gyü­mölcs-értékesítés, illetve ta­karmány-előállítás és -forgal­mazás, az élőállat szállítások és az élelmiszerhulladékok ke­zelése. Az akció első időszaká­ban, március 19-30. között or­szágosan összesen 2.832 el­lenőrzést végeztek a hatósági szakemberek. Ebből élelmisz­erelőállító helyen 396, az élel­miszer-forgalmazásban 1.826 ellenőrzés történt, továbbá 91 esetben takarmány, 519 alka­lommal pedig állatszállítmány ellenőrzésére került sor. A fel­tárt szabálytalanságok miatt 74 alkalommal figyelmezte­tést, 136 esetben bírság kisza­bását alkalmazták szankció­ként. Eddig összesen 9,5 mil­lió forint bírságot szabott ki a hatóság. Az ellenőrzések al­kalmával összesen 19.730 ha­zai és külföldi élelmiszer tételt vizsgáltak meg, amelynek eredményeként 20,5 tonnát kivontak a forgalomból, leg­gyakrabban jelölési hiba és a fogyaszthatósági, illetve minő­ség megőrzési idő lejárta mi­att. Magánnyugdíj: 77 ezren maradtak visszalépés Mégiscsak sokan hagyták az utolsó pillanatra a döntést A pénztártagok csaknem negyede visszalépett az ál­lami nyugdíjrendszerbe, ami a korábbi becslések­hez képest mindenképp meglepetést jelent. Az om­budsman kérése ellenére a nemzetgazdasági tártánál nem tervezik a visszalépé­si határidő meghosszabbí­tását. Herman Bernadett A maradék százezernyi ma gyarországi magánnyugdíj pénztári tagság csaknem ne­gyede is visszalépett áz állami nyugdíjrendszerbe derül ki a Stabilit ás Pénztárszövetség ösz- szesítéséből. A szövetség adatai szerint 22 533-an nyilatkoztak arról, hogy inkább visszalépné­nek az egypilléres rendszerbe, ez a szám azonban még emel­kedhet, az utolsó napokban postára adott nyilatkozatok ugyanis várhatóan csak április 6. után érkeznek meg a pénz­tárakhoz. Szintén a hét vége felé várhatóak az egyes intéz ményekre vonatkozó részletes adatok. A 22,65 százalékos visszalé­pési arány viszonylag magas nak számít annak tükrében, hogy korábban a pénztáraknál csupán néhány százalékra rú gott a nyilatkozók aránya. Az adatok alapján mindenesetre úgy tűnik - akárcsak a mara­dásnál -, a visszalépésnél is so­kan az utolsó pillanatra hagy ták a végső döntést. A vissza­lépők egyébként a tavalyihoz hasonlóan az idén is adómente­sen felvehetik a reálhozamukat és a tagdíj kiegészítést, ami a rövid távú érdekeket figyelem­be véve mindenképp e döntés irányába billenti a mérleget. Miután ez visszakerült a tagok hoz, az állam nagyjából 40-50 milliárd forinttal gyarapodhat, ennek hozzávetőlegesen a fele lehet állampapírban. A visszalépésről március 31- ig nyilatkozhattak a tagok, és bár Szabó Máté ombudsman ar ra kérte a Nemzetgazdasági Mi nisztériumot (NGM), hosszab­bítsa meg a határidőt annak érdekében, hogy a tagok meg fontolt döntést hozhassanak, a tárca erre nem volt hajlandó. A távirati iroda érdeklődésére az NGM közölte: március 30 án kapta meg az alapvető jogok biztosának kérelmét a március 31-én lejárt határidő meghosz szabbítására, erre hivatalosan még nem adtak választ. Az át lépésre nyitva álló határidőt viszont törvény állapítja meg, így annak meghosszabbítására a nemzetgazdasági miniszter nek nincsen hatásköre. Az ombudsmanhoz érkező beadványokban a pénztártagok azt kifogásolták, hogy ellent mondás van a hatályos jogsza­bályok és a nemzetgazdasági tárca ígéretei között. A maradó pénztártagok munkavállalói já­ruléka - a korábbi ígéretekkel A pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 2009 elejétől, az egységalapú elszámolás bevezetése óta, a hazai magánnyugdíj-pénztári alapok mindegyike pozitív ho­zamot ért el. A kimutatások szerint a magánkasszák átla­gosan több mint 30 százalékos hozamot értek el a bő három év alatt. ellentétben - az idéntől is az állami tb alapba kerül. Ezért cserébe a pénztártagok tovább­ra is szereznek szolgálati időt, és jogosulttá válnak az állami nyugdíjra, a hatályos törvény szerint azonban hiába fizetnek ugyanannyi járulékot, mint a tb be visszalépettek, a társada lombiztosításról szóló törvény 1. mellékletében lévő képlet alapján csak 75 százalékos já­radék jár majd nekik a követke­ző évekre. Ebben a jogi bizony­talanságban pedig az ombuds man szerint sokan lehetnek, akik nem képesek megfontolt döntést hozni. A másik dilemmát az okoz­hatta a pénztártagoknak, hogy A legmagasabb hozam a leg­nagyobb kockázatot vállaló nö­vekedési alapokon keletkezett, öt pénztár is 45 százalék fölötti hozamot ért el ebben a kategó­riában annak ellenére is, hogy tavalya tőzsdék nem teljesítet­tek jól, és ezek a portfoliók ál­talában veszteségesen zárták azévet. A legalacsonyabb ho­zamok a klasszikus portfóliá­ba maradnak is, nem biztos, hogy hosszú távon lesz olyan intézmény, amelyik kezeli majd a magánnyugdíj meg takarításaikat. Az idei évtől ugyanis a munkavállalói járu lék tb-rendszerbe való végleges átcsatornázása után a kasszák rendszeres tagdíjbevétel nélkül maradhatnak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy működé­si bevételük sincs, miközben költségeik elég magasak. Ezt a problémát a kasszák egy ré­sze kötelező tagdíj bevezetésé­vel, mások pedig adományok kérésével próbálják orvosol­ni, de több olyan intézmény is van, amelyik egyelőre a ko­rábbi évek során felhalmozott kon keletkeztek, de az átlag­hozam ebben a szegmensben is 25 százalék fölött volt. a lengyel nyugdíjpénztárak szintén kedvező teljesítményről számoltak be az elmúlt három évre vonatkozóan. Náluk az átlaghozam 2009 tavasza óta valamivel meghaladta a 30 százalékot, vagyis hasonlóan alakult a magyarországihoz. tartalékokból kívánja kihúzni a következő hónapokat, éveket. Vannak azonban olyan ma gánnyugdíjpénztárak is, ame lyek nem vállalták a további küzdelmet, és a végelszámolás mellett döntöttek. A kisebbek közül így tett az Életút, a Qu­aestor, a Honvéd, a Vasutas, a nagyobbak közül pedig az Ers­te és az Aegon döntött nemrég a megszűnés mellett. Valószínűleg ezzel a beje­lentéssel magyarázható, hogy a két nemzetközi pénzügyi csoport által alapított kasz- sza tagjai közül különösen so­kan léphettek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, a Portfolio, hu portál adatai szerint náluk az arány már a múlt hét elején is bőven 20 százalék fölött volt, amikor a piaci átlag még tíz százalék alatt volt. Ha egy magánnyugdíjpénz tár megszűnik, és annak tag­ja továbbra is szeretne a két pilléres rendszerben maradni, át kell lépnie egy még talpon maradó intézménybe. Erre harminc napja van, egyébként visszakerül az állami nyugdíj rendszerbe, ekkor viszont már nem kaphatja meg a reálhoza mot. HÍRSÁV MNB: jól sikerült az első hiteltender A magyar Nemzeti Bank (MNB) új likviditásnövelő eszköze, a jegybanki alap­kamathoz kötött, változó ka matozású, kétéves futamide jű fedezett hitel első tende­rén az arra jogosult bankok 56 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be. A mennyiségi korlát nélkül meghirdetett hiteltenderen az MNB az ösz- szes benyújtott ajánlatot el­fogadta. A hitel futamideje 104 hét. A hitel kamatlába a futamidő alatt érvényes jegybanki alapkamat átlagos mértéke. Az új likviditásnö­velő eszköz tendereit az MNB minden naptári hónap első keddi munkanapján tartja. ■ MTI Megvannak a SEPA-dátumok megjelent a SEPA-szabá- lyozás hivatalos ütemezése: az egységes, egyszerűbb eu róátutalási rendszerre átál­lás végső határideje az euró- zónában egységesen 2014. február 1., a nem euróöveze­ti tagállamokban pedig 2016. október 31. - derül ki a lapunkhoz eljuttatott köz­leményből. A rendeletben megadott határidő Magyarország tekintetében is csak az euróbán keletke zett fizetésekre érvényes. A SEPA hatása hazánkban azonban nem korlátozódik az eurófizetésekre, mivel a hazai bankok 2012. július 2. után a belföldi forintátutalá­sok meghatározó részét ISO 20022 szabványok SEPA ér­telmezése szerint számolják el egymás között. ■ VG Túl sok diákhitel Amerikában MÁR A törékeny gazdasági fellendülést is veszélybe so­dorhatja Amerikában, hogy rekordmagasságba szöktek a diákhitelek. Az állomány több mint a hitelkártyákon felhalmozódott lakossági tartozás vagy az autóvásár­lásra felvett kölcsönök álló mánya. Az 1965 óta létező rendszerben most meghalad­ja az ezermilliárd dollárt a diákok tartozása. Most az átlagos diákhitel összege 25 ezer dollár, azaz öt és fél millió forint körül jár. ■ MTI Hosszabb távon megérheti maradni a rendszerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom