Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-25 / 95. szám

4 BELFÖLD 2012. ÁPRILIS 25., SZERDA HÍRSÁV Magyarország készül a Horizon 2020-ra pályázatokkal is segítené a Nemzetgazdasági Minisz térium (NGM) Magyarország felkészülését a Horizon 2020 elnevezésű európai uniós kutatás fejlesztési prog­ramra - közölte Cséfalvay Zoltán, a tárca államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a tervek szerint az Európai Unió Horizon 2020 program ban 2014 és 2020 között több mint 80 milliárd euró forrás áll majd rendelkezésre. Idén 75 milliárd forint van ku tatás fejlesztés-innovációra hazai és uniós forrásokból- közölte. ■ MTI Elemzők: az MNB az IMF-tárgyalásra vár A magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa min denképpen megvárja a kamatcsökkentéssel az IMF- EU-tárgyalások eredményét- vélekedtek a tanács keddi kamatdöntő ülése előtt Ion doni elemzők. A szakértők egyöntetűen kamattartást valószínűsítenek, a Goldman Sachs elemzői ugyanakkor úgy látják, az tárgyalások lassú haladása miatt az MNB később a 7 százalékos alapkamat emelésére kény szerülhet. ■ MTI Többet költ a HM idén juttatásokra jf Hende Csaba miniszter átlagosan BRUTTÓ 229 ezer 803 forintot keresnek a Magyar Honvédség kato­nái - derült ki az Ország gyűlés honlapjára hétfőn feltett miniszteri válaszból. A Hende Csaba honvédelmi miniszter által Iváncsik Im­re szocialista országgyűlési képviselőnek írásbeli kérdé sére adott válaszban az áll, hogy a legénységi állomány tagjai átlagosan havonta bruttó 137 ezer 425, az al­tisztek bruttó 191 ezer 157, a tisztek pedig bruttó 389 ezer 522 forintot keresnek. A tárca idén 104 milliárd forintot költ személyi jutta tásokra, tavaly ez az összeg 101 milliárd volt. ■ MTI Olcsóbb lesz a benzin, marad a gázolaj ára csökkenti bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin literenkén­ti nagykereskedelmi árát a Mól Nyrt. szerdán, a gázolaj ára továbbra sem változik. A mostani változással a ben­zin ára 451 forintra csökken, a gázolajé 441 forint marad. A Mól Nyrt. egy héttel ez­előtt 4 forinttal emelte a ben zin árát, a gázolaj ára akkor sem változott. ■ MTI Hatszázmilliárdos kiigazítás jön konvergencia A tranzakciós illeték 228 milliárd forinttal javíthatja a 2013-as egyenleget Egyenlegjavulás (milliárd forint) Az idén 155 milliárd, jövőre nagyjából 600 milliárd fo­rintos egyenlegjavulást ígér a tegnap nyilvánosságra ho­zott konvergenciaprogram. A lépések többsége a kor mány eddigi gyakorlatát követi, és a „mérsékelten konvencionális” kategóriába sorolható. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kormány sokszor hangozta­tott filozófiájával összhangban az új adók, díjak és illetékek többsége a fogyasztást terheli. Az elmúlt hetekben többször is elhangzott, a piaci szereplők és a nemzetközi szervezetek egyaránt EU-konform javas latokat szeretnének olvasni a konvergenciaprogramban. A megkezdett percenként, il letve elküldött SMS énként 2 forintos távközlési szqlgáltatási adó esetében nyilvánvalóan ez a helyzet: mint azt a program szerzői leszögezik, hasonló adó Máltán már létezik. Talán kissé aggályosabb a 0,1 szá zalékos kulccsal jövőre induk'i pénzügyi tranzakciós „illeték”, amely 130-228 milliárd forint­tal növelheti a bevételeket: a 130 milliárd forinthoz elég egy tranzakciónként 30 ezer form tos felső határ, ez azonban lehet magasabb is, és az sem kizárt, hogy végül egy sávos konstruk ció lesz a befutó, a készpénz­forgalmat pedig magasabb kulcs fogja büntetni. A bizto sításszektorban a különadót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást egységes biz tosítási adó „váltja ki”, ennek kulcsa a kgfb esetén 30 szá­zalék, a cascónál 15 százalék, a baleseti és vagyonbiztosító soknál pedig 10 százalék lesz. Az energiaszektor különadóját 2012-vel kivezetik, „cserébe” az energiaellátók (2009-ben bevezetett) jövedelemadójának kulcsa jövőre 8 százalékról 16 százalékra emelkedik, ami 55 milliárd forintos többletbevé telt jelent a tervek szerint. Meg szűnik ugyanakkor néhány kisebb adó: a gyógyszertár szo­lidaritási díj, a magánszemé­lyek 98 százalékos különadója, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulás. Az elektronikus útdíjat leg később 2013. július 1 ig kell bevezetni: ettől éves szinten 150 milliárd forintot vár a kor­mány, így a 2013 as egyenleget „mindössze” 75 milliárd forint­tal fogja javítani. Az önkormányzatok a struk lurális reformok vesztesei: a terv tavalyihoz képest mint egy 100 milliárd forintos meg­szorítást irányoz elő: ebből 73 milliárd a már elfogadott, nagyrészt jövőre hatályba lépő intézkedésekből - kistelepülési önkormányzatok összevonása, megyei intézmények államosí tása, önkormányzati hitelezés szigorítása származhat, a fennmaradó részt a városoknak az új konvergenciaprogram és az egyéb strukturális átalakítá­sokat tartalmazó Nemzeti Reform Program együtt „adja össze” az új Széli Kálmán- tervet, hivatalos címén A követ­kező lépés - Széli Kálmán-terv 2.0 nevű programot. Az így ösz- szesen mintegy 500 oldalas tervezet a kormányzat tervei­nek és az eddig megtett lépé­kell megspórolniuk, közelebb­ről meg nem határozott módon. 2013 tói minden iskola állami fenntartásba kerül. Az állam a teljes közoktatási rendszert ma­gához veszi az óvodák kivételé­vel, így a bérezés is állami fel­adat lesz. Az önkormányzatnak az iskolai infrastruktúrát kell fenntartania saját zsebből, va la mint a gyerekek étkeztetését is el kell látnia. A felsőoktatás támogatása is tovább szűkül jö vőre, azt azonban még nem írja le a program, hogy pontosan mennyivel. A tömegközlekedésben is to­vábbi megszorítások várhatók. A helyközi közlekedés támoga tását 45-60 milliárd forinttal seknek az összegzése. BEMUTATJA a devtahitelesek megsegítését, a nyugdíjváltozá­sokat - megemlítve az egyéni számlavezetés és az egyéni vá- románynyilvántartás bevezeté­sének szükségességét -, a munkaerőpiaci, oktatási, egészségügyi, közszférát érintő átalakításokat. ígéretet tesz egyebek mellett a lánctartozá­csökkentenék, az igazi vesztes azonban Budapest lehet. lövőre már csak 10 milliárd forintot kapna a főváros a BKV működ tetésére az idei 32,3 milliárd után. Hosszú távon pedig a cél az, hogy egyáltalán ne adjon az állam közvetlen támogatást a fővárosi tömegközlekedés­re, hanem legyen önfenntartó a rendszer. A költségeket az elektronikus útdíj bevételeiből, Budapest és az agglomeráció nagyobb hozzájárulásával, du gódíjjal, valamint jegyáreme­léssel kéne kitermelni. A Széli Kálmán-terv újabb verziója idén 10, jövőre to­vábbi 40 milliárd forint megtakarítást irányoz elő sok felszámolására és a banki hitelezés beindítására irányuló törvényekre. A Széli Kálmán- terv a GDP-pályát a kormány­zat számításai szerint a követ­kező években 2,1-4,3 százalék­kal téríti felfelé, míg a reálbér­ben 6-12 százalékos csökken­tést hoz az alappályához ké­pest. A beruházásokat 0,6-1,4 százalékkal emelheti a terv. a gyógyszer-támogatási ki­adásokban. Gyógyszerpiaci szakértők szerint ez azért ag­gályos, mert egyelőre az első Széli Kálmán-tervben erre az évre meghatározott 83, illetve a jövőre előírt 37 milliárd fo­rintos megtakarítás is illúzió­nak tűnik - még akkor is, ha a kormány eltökélt, és minden elképzelhető eszközt bevet a kiadások lefaragásáért. Folya matosan monitorozzák, hogy kellően hatékony-e egy gyógy szer, megéri-e a támogatása, de akadnak a betegeket közvetle nebbül érintő intézkedések is. Ilyen például, hogy a legrászo­rultabbak, akik úgynevezett közgyógyellátási igazolványra gyakorlatilag ingyen kapják gyógyszereiket, az eddiginél jóval kevesebb készítményhez juthatnak így hozzá. De annak a Magyarországon még újdon Ságnak számító gyakorlatnak a bevezetése is ebbe a ködbe tartozik, mely szerint egyes krónikus betegek például a legújabb döntés szerint a dia béteszesek - csak akkor kap ják meg támogatással a légkor szerűbb terápiát, ha mindent megtesznek azért, hogy álla potuk ne romoljon. (A cukorbe tegek szénhidrátfogyasztását például negyedévente ellenőr­zik majd.) Mindezek eredményeként az államháztartás GDP arányos hiánya az idén a korábbi tervek­kel összhangban 2,5 százalék lehet (a magánnyugdíjpénztári tagok idei visszalépéséből szár mazó pluszbevételek nélkül), jövőre pedig tovább, 2,2 szá zalékra csökkenhet a deficit. A program alap makropályája az idén mindössze 0,1 százaié^ kos GDP növekedéssel számol (és ugyanezt az ütemet valószí nűsíti az EU egészére is). A ház­tartások fogyasztása 2012 ben 1,4 százalékkal csökken a prog­nózis szerint: a végtörlesztés és az árfolyamgát rendre 370, il­letve 150 milliárd forinttal ja­vítja ugyan a háztartások nettó vagyoni helyzetét, de prognózis szerint a megtakarítási ráta is nőni fog. A munkaerőpiacon nem várható fordulat: az átla gos munkanélküliség az idén is a tavalyi, 10,9 százalékos szin­ten marad, az infláció viszont 1,3 százalékponttal, 5,2 száza­lékra emelkedik. „A következő lépés - Széli Kálmán-terv 2.0” Orbán-Barroso-csúcs: kemény csata komoly téttel TÁRGYALÁS A kormányzat kész tovább módosítani a jegybanktörvényt, ha kell - közölte Rogán Antal A Világgazdaság értesülései szerint kemény fogadtatásban részesülhet ma Orbán Vik tor Brüsszelben, ahol a tervek szerint mintegy háromnegyed órán keresztül egyeztet majd Jósé Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Vagyi, a miniszterelnök való­színűleg nem számíthat arra, hogy a bizottság engedni fog eddig képviselt álláspontjából a vitás témákban. A mostani in­formális találkozó fő kérdése, sikerül-e megegyezni a „nyitott ügyek” - kötelezettségszegési eljárások, EU-IMF-hiteltárgya & lások megkezdése - megoldásé- 1 hoz szükséges következő lépé- £ sekről. Az ellentétek meglétét A két főszereplő egy korábbi találkozón. Baráti gesztusok nélkül a kormányfő sem tagadja: sze­rinte valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kap­csolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé, ismerte el tegnap egy brüsszeli rendezvényen tartott előadásá­ban. Hozzátette: a jegybankéi nöki fizetéssel, az adatvédelmi intézményrendszerrel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásá­val kapcsolatban továbbra is vitája van Magyarországnak a bizottsággal. Ami a jegy­bank függetlenségét illeti, ez továbbra is elsődleges feltéte­le a hiteltárgyalások megkez­désének. A jegybanktörvény módosító javaslatát egy hete nyújtotta be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a törvényhozásnak, tegnap pedig általános vitára alkal masnak nyilvánította azt az Országgyűlés gazdasági bízott sága. Bár a javaslat nem orvo solta teljes egészében az Euró pai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank aggályait, ha kell, a kormány kész további módosításokat tenni, jelezte Ro­gán Antal, a gazdasági bizott ság Meszes elnöke. Orbán Viktor tegnap az Eu­rópai Uniót és a valutaalapot okolta a hiteltárgyalások csú­szásáért. Közölte: az időhúzás rossz az országnak, hiszen a megállapodás olcsóbbá tenné az adósságfinanszírozást. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom