Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-24 / 94. szám
6 2012. ÁPRILIS 24., KEDD BELFÖLD Budapest: újabb 15 milliárd a BKV-nak, jön a futóversenyadó TOVÁBBI 15 MILLIÁRD forintot kaphat a BKV a működésére, ha a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadja Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes költségvetés-módo sításról szóló javaslatát. A városvezető ismerteti, hogy a főváros idei költségvetésében 10 százalékos, differenciáltan végrehajtandó zárolást írt elő működési kiadásokra a BKV működőképességének megőrzése érdekében. A közgyűlés azt is előírta, hogy meg kell vizsgálni a büdzsében szereplő 15 milliárd forintos előirányzaton felül további 15 milliárd forint összegű forrás bevonásának lehetőségét a tavalyi pénzmaradvány elszámolása, illetve egyéb bevételek terhére. ■ A zárolás legkevésbé az oktatást, kultúrát, leginkább a szociálpolitikát, közlekedést érinti. Bagdy Gábor közlése szerint felmérték a zárolható összegeket; eszerint a működési támogatások átlagosan 6,09 százalékos csökkentésére tesznek javaslatot, ennek összege 6,12 milliárd forint. Ugyancsak a társaság működési forrásai emelkednének az ingatlanértékesítésből tervezett bevételi irányzatok emeléséből, valamint a Csarnok- és Piacigazgatóság egyszeri be fizetéséből. Ez összesen 4,85 milliárd forint lenne. Ezenfelül 4,26 millióid forintot kapna a társaság a 2011. évi szabad pénzmaradványból. Az előterjesztés szerint a tömegköz lekedési társaság 35 milliárd forintos idei finanszírozása a már korábban megszavazott, a fejlesztésektől átcsoportosított 6 milliárd forintból, továbbá 9 milliárd forintos szabad pénz- maradványból, a BKV 5 mii liárd forintos saját megtaka rításából, valamint a szerdán napirendre kerülő 15 milliárd forintból állna össze. Szerdán tárgyalja a közgyűlés azt az előterjesztést is, mely maximálná a közterületi futóversenyek számát és közterület-használati díjat szedne utánuk. A fő- és tömegközlekedési útvonalakon óránként 3, másutt 1 forint lenne a díj négyzetméterenként. Döcögős igazgatóváltások pályázatok Visszavont kinevezés, csúszás az átvett intézményeknél Fáklyás tüntetés a szigetszentmiklósi gimnázium igazgatóváltása ellen. Állampolgári ismeretek különóra Tiltakozó tanárok, visszavont pályázatok, a végső határidők letelte után is üresen álló posztok híreitől hangosak a megyéktől az államhoz átkerült intézmények. Sokan sima átmenetet vártak a vezetői székekre kiírt pályázatoktól - több helyen nem lett igazuk. Sztojcsev Iván „Rutinfeladatnak indult, de kellő kitartással mindent el lehet szúrni” - jellemezte a megyéktől államosított intéz mények új vezetőinek kinevezési procedúráját a folyamatot közelről szemlélő forrásunk. Az év elején több száz addig megyei kézben lévő intézmény került át az államhoz, ezekben új pályázatokat kellett kiírni a legfelsőbb pozíciókra. Az elbírálásnak már javában tartania kéne, ehelyett sok városban csak a káoszról szólnak a hí rek. Ahonnan nem a vita és a ki- látástalanság került ki a sajtóba, ott probléma nélkül zajlott a pályáztatás, az indult a vezetői posztért, aki azt eddig is betöltötte, kinevezték, majd az élet ment tovább a rendes kerékvágásban. De túl sok a problémás hely - vázolta forrásunk a szerencsésebb intézményeknél lévő összképet. Ez a békés átmenet volt az, amire a legtöbben számítottak, amikor kiderült, hogy a tömegesen csődközeiben tántorgó megyéktől az állam sok intézményt átvesz. Ezek többségükben olyan iskolák, színházak, múzeumok, könyvtárak, amelyeket senki nem akart engedni, hogy meg szűnjenek, de a megyéknek nem maradt pénzük rájuk. Azok a helyek, ahol nem az eddigi vezető folytathatta, többek egybecsengő leírása szerint há rom csoportra oszthatók. Van, ahova szakmailag kompetensnek jellemzett új ember került, több helyen azonban olyan lett a vezető, akit nem fogadnak el a beosztottjai. A harmadik csoport pedig szinte a fél ország eddig megyei iskolái, ahol az időpontokra nem figyeltek oda. Április 1-je lett volna a dá tűm, amikor az új igazgatóknak el kellett volna kezdeniük a munkát. Ez az iskolákban szinte minden érintett szerint bajos: a pályáztatás és a kinevezés gyakorlatilag kettévágta a legtöbb munkát jelentő tanév végi felkészülést. A legnagyobb vita Szigetszentmiklóson volt, ahol a Batthyány Kázmér Gimnázium élére olyan igazgatót neveztek ki, akit szinte senki nem támogatott a tantestületben. Mégis, nemcsak ott, hanem kilenc megyében érvénytelennek nyilvánították az iskolaigazgatói pályázatokat. A döntéshozók formai hibákra hivatkoznak. Kelet-Magyarországon a színházak körül adódtak különös helyzetek. Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színháznak nincs költségvetése, mert nem volt, aki elfogadja. Ott a város döntött úgy, hogy az állam helyett átveszi a megyétől az in tézményt, ám az átadás-átvétel akadozik. Családi szálak tették bonyolulttá az egri színház vá rosi átvételét is: ott az igazgató új munkaadója kultúráért felelős alpolgármesterként a saját felesége lett. Vissza kellett vonni pályázati kiírásokat négy kórház esetében is. Ezekben a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet írt ki pályázatot, ám később kiderült: mindezt csakis a közgyűlés tehette volna meg. Most úgy tűnik, július közepéig zajlik le mindenütt az átmenet. „Nem lehet demokratikus folyamat” abban szinte minden érin- szervezte ki a munkákat. tett egyetért, hogy a megyéktől elvenni az intézményeket kényszerű, de szükséges lépés volt: annyira nem volt pénz a megyékben, hogy tavaly a 19 közül tíz az önhibán kívül hátrányos helyzetbe kerülőknek járó állami gyorssegélyt kért, Heves pedig csődöt jelentett Az állam most nem maga irányítja az átvett helyeket: megyei intézmény- fenntartó központokhoz azt, hogy a vezetői pozíciókba több helyen is olyan embert tettek, akiket elutasítottak a dolgozók, a parla mentben is a kormány szemére vetették. Az MSZP-s Tóbiás József kérdezte az iskolaigazgatói kinevezésekről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, aki azt válaszolta: „egy igazgató kiválasztása nem lehet kizárólag egy demokratikus szavazás eredménye”. Még mindig sok a feketemunkás az országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügye lőség a tavaly ellenőrzött munkáltatók 57 százalékánál talált szabálysértéseket. Csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanság a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a jogsértő munkavállalók 14 százaléka feketemunkás. A hatóság 6434 vállalkozásra szabott ki összesen 1,2 milliárd forintos bírságot. ■ MTI Nem fogynak tovább a dohánytermő területek A magyar Dohányterme lök Országos Szövetsége szerint idén megállhat a dohánytermő területek eddig tapasztalt csökkenése; a gazdálkodók várhatóan a tavalyival egyezően 4800 hektárt ültetnek be a növénnyel - mondta Bényei Illés, a szervezet elnöke. Közlése szerint 2004-től 2011-ig ezer hektárral mérséklődött a dohánytermő terület. A termelői kedv romlása idén a tavalyi jó termés, az árak kedvező alakulása és az uni ós szerkezetátalakítási támogatás kifizetése után állt meg - tette hozzá. ■ MTI Környezetbarátságra ösztönözne a kormány A FENNTARTHATÓSÁG jegyében a kormányzat törekszik olyan helyzetbe hozni mindenkit, hogy a környezetbarát megoldásokat választhassa - mondta Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca államtitkára egy Föld napi rendezvényen. Hozzátette: törvényekkel, adópo litikával, a közbeszerzés és közlekedés szabályozásával ösztönöznek. ■ MTI Húszmilliárd fölött a fagykár, harmadával több, mint tavaly GYÜMÖLCS Sok múlik azon, hány virág nyílik ki a következő hetekben - Az export szenvedheti meg leginkább a hideget „Annyi bizonyos, hogy meghaladja az idei fagykár mértéke a tavalyit” - így nyilatkozott az első becslésekről a Világ- gazdaságnak Mártonffy Béla. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke azt mondta, a károk pontos felmérése még folyik, de bizonyos fajok esetében a termés 60-70 százaléka is tönkremehetett, máshol ennél alacsonyabb, de még mindig magas, 30 40 százalékos a kár aránya. Az már világos, hogy a legérintettebb fajok között van a kajszibarack, a cseresznye, a meggy és a szilva. „Ezen felül, különösen a déli területeken - igaz, kisebb mértékben - érintette a húsvéti fagy az almát is” - tette hozzá az elnök. A károk pontos felmérése még zajlik, és sok múhk a következő időszakon is. „Kérdéses, hogy mennyi virág fog kinyílni az elkövetkezendő napokban, hetekben, és az sem látható előre, hogy mennyi hullik majd le” - mondta az elnök. A felmérés eredményét május elején jelentik a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Kérdésünkre, hogy forintosítva mekkora lehet a kár mértéke, Mártonffy Béla még nem tudott pontos választ ad ni. „A tavalyi fagykár valami vei 15 milliárd felett volt, ez az Ép és elfagyott almafarügy. Hasonló az összesített arány Is Közeleg a határidő A vidékfejlesztési tárca arra kérte a gazdálkodókat, hogy 15 napon belül jelentsék be a káreseményüket a falugazdászoknál. A határidő ezekben a napokban jár le. Január 1-jétől új kárenyhítési jogszabály lépett hatályba, ezért teljes kárenyhítést csak a biztosítással rendelkezők kaphatnak. A FRUITVEB a napokban szintén felhívta a termelők figyelmét: mielőbb jelentsék be pontosan az elszenvedett károkat. Emellett javasolják, hogy a fagykár elleni védekezést a technológiai folyamat részévé tegyék a termelők. az összeg, melynél most mindenképpen többről van szó” - mondta el Mártonffy. Becslései szerint 20 milliárd forint feletti a kár teljes mértéke. Hogy mindez mit jelent majd a gyümölcspiac idei alakulásában, az elnök azt mondta: 30 százaléknyi terméskiesést az árváltozások még tudnak kompenzálni, ám efölött a drágulás nem hozna eredményt, hiszen az a keresletet nagymértékben csökkentené. A szakember hangsúlyozta: a hazai fogyasztók ellátása így sincs veszélyben, ám az export terén a termelők valószínűleg nem tudják majd kihasználni a piaci lehetőségeiket. ■ B. L.
