Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-21 / 92. (93.) szám

6 2012. ÁPRILIS 21., SZOMBAT EGÉSZSÉGÜGY Sok elavult radiológiai gép egészségügy Hazánkban inhomogén a képalkotó diagnosztika CT- és MRI-gépek és -vizsgálatok alakulása Magyarországon CT [ Készülékek száma ] f Összes vizsgálat |( Betegszám 2000 55 411000 207000 2010 63 762000 366000 MRI [ Készülékek száma | [ Összes vizsgálat | ( Betegszál 2000 20 514000 115000 2010 28 317000 203 000 2 1 VV----., % Az európai átlaghoz képest Magyarországon egymillió emberre fele-, harmadannyi CT és MRI jut, és ezek kihasználtsága sem maximális Innováció: biztonságosabb implantátumokkal a mellrák ellen egy magyar szakember vezette kutatócsoport is nyert a GE ál tál meghirdetett, fejenként 100 ezer dolláros rákellenes Healt- hymagination verseny első fordulójában. A magyar Pus­kás Judit E. PhD vezette Ohio állambeli Akroni Egyetem kutatócsapatának innovatív fejlesztése egy olyan rákelle­nes, gyógyító tulajdonságokkal rendelkező, biztonságos és erős mellimplantátum, amely segít felismerni és elpusztítani a rákos sejteket. A versenyre a mellrák gyó­gyításában áttörést jelentő öt leteket vártak olyan „korai sza kaszban” lévő vállalkozásoktól, amelyek úgynevezett magvető finanszírozás révén megváló síthatják innovatív ötleteiket, biztosíthatják vállalkozásuk fejlődését és az innovációs fo lyamat felgyorsítását. Negyven országból több mint 500 pá lyázat érkezett, ezek közül ötöt díjaztak most. ■ VG A stroke és az embólia is megelőzhető A BRIT Egészségügyi és Klini kai Kiválóságok Nemzeti Inté­zete (NICE) szerint a szájon át szedhető új véralvadásgátló ké­szítmény ez idáig az egyetlen költséghatékony terápia a ha­gyományos kezeléssel, illetve az alternatív gyógymódokkal szemben. A terápia szakértők szerint óriási előrelépést jelent a nem billentyűeredetű pitvar fibrillációban szenvedő bete geknél a stroke és az embólia megelőzésében. A pitvarfibrilláció a szívrit­muszavar egyik gyakori válfaja. Az ebben szenvedő betegeknél ötször nagyobb a stroke kocká­zata, mint az átlagnépességben, ezért ők rendszeres véralvadás­gátlásra szorulnak. Ez különö­sen fontos megelőző terápia, hiszen világszerte évente mint egy 3 millió ember szenved el pitvarfibrillációval összefüggő stroke-ot. A magyar lakosság körében évente mintegy 45 ezren esnek át stroke-on, az esetek harmada szív és érrend­szeri eredetű. «VG Röntgenből és ultrahangból elég van ugyan hazánkban, de a gépek nagy hányada elavult. A modern képalkotó berendezések száma viszont a beruházások ellenére sem éri el az európai átlagot. A fejlődés és az innováció a fenntartható finanszírozás szorításába került - nem­csak itthon, de a nálunk gaz­dagabb országokban is. Wagner Róbert Az elmúlt években számos, zö­mében EU forrású radiológiai beruházás valósult meg, mégis a képalkotó diagnosztikai esz közökre mind minőségi, mind pedig mennyiségi értelemben „inhomogenitás” jellemző. Míg egyes területek kiemelten jól ellátottak, más régiókban kapa citásproblémákkal kell megbir kózni, miközben egyszerre van jelen a 30-40 éves technológia és a legmodernebb eszközök. A hagyományos radiológiai és ultrahanggéppark megfelel a mennyiségi követelmények­nek, azonban a készülékek nagy hányada elavult. Egy millió emberre még mindig fele-harmada CT vagy MRI jut, mint az európai átlag, miköz ben a jelenlegi finanszírozás anomáliáiból fakadóan ezek sem működnek teljes kihasz­náltsággal. A képalkotó diagnosztika színvonala döntő módon ké pes befolyásolni a betegellátás hatékonyságát, meghatározó annak költségvonzata tekin tétében, és nem utolsósorban jellemzi annak minőségét. Ugyanakkor az egészségügyi kiadásoknak a népesség öre­gedéséből fakadó növekedése, párhuzamosan az egészség- ügyi ellátórendszerben elkölt hető források csökkenésével, kihívások elé állítja a világ szinte valamennyi társadat mát, így hazánkat is. Egyre nagyobb feszültséget okoz az ellátórendszerekben a techno­lógiailag lehetséges és a fenn­tartható módon finanszíroz ható szolgáltatások körének összehangolása. Mindeközben a jó színvonalú radiológia ki­alakítása és fenntartása ön magában is tőke- és munka­erő-igényes, ezért komoly ki hívásokkal kényszerül szembe­nézni a magyar egészségügyi ellátórendszer. Ezért a fejlesztések minden egyes elemének illeszkednie kell egy átgondolt, hosszú tá­vú koncepcióhoz, amely az egészségügyi reformok és költ­ségvetési megszorítások idő szakában is kiállja a szakmai igényesség és a fenntartható­ság próbáját. Szigorú szakmai protokollokra van szükség, az erőforrásokat diagnosztikai centrumokba célszerű koncent­rálni, a finanszírozásban pedig elengedhetetlen a reális költsé­gek és az amortizáció figyelem be vétele. A szerző a GE Hungary Kft. Healthcare üzletág divízióigazgatója A röntgentől az ultrahangon át az MRI-ig a képalkotó diagnosztika (radiológia) klinikai érte­lemben a gyógyító tevékeny­ség integráns része. Az el­nevezés összefoglalóan azokra a technikákra és el­járásokra utal, amelyek se­gítségével az emberi testről (vagy annak bizonyos ré­szeiről) klinikai vagy tudo­mányos célból képeket alko­tunk. Első évtizedei alapve­tően a klasszikus röntgeno- lógiai eljárások fejlődéséről szóltak. Ezt követően szület­tek meg a részben vagy tel­jesen eltérő fizikai elven alapuló eljárások, mint az ultrahangvizsgálat (UH), a számítógépes rétegvizsgálat (computer tomographia, CT), illetve a mágneses re­zonancia képalkotás (mag­netic resonance imaging, MRI). A radiológia fejlődése szorosan összefügg az infor­matika forradalmával, illet­ve eredményeinek integrálá­sával az orvosi képalkotó eljárásokba. Múmiákat vizsgáltak komputertomográffal együttműködés Új információval szolgálhatnak az ezeréves tetemekről a modern képalkotó eszközök Gyakran használnak fel egy új orvosdiagnosztikai esz­közt, módszert az eredeti el­képzeléstől eltérő területen. Az egyik legérdekesebb ezek közül talán a paleoantropoló­gia, azon belül is a múmiák vizsgálata. Egy évvel ezelőtt a Szépművészeti Múzeum négy múmiáját, most pedig a deb receni Déry Múzeum két mú miáját is CT vizsgálatoknak vetették alá. Már Röntgen felfedezése után, 1898 ban . felhasznál ták ilyen célra az akkor még „ismeretlen” sugárzást. Kez­detben a kutatások a múmi­ák eredetiségére és „kincs­keresésre” korlátozódtak. A röntgenberendezések fejlődésé­vel aztán egyre több mindenre fény derülhetett, és patológiai szempontból is vizsgálhatóvá váltak a tetemek. Értékelhető képek készítéséhez ki kellett azokat bontani, ugyanakkor in­formációt nyerhettek a mumi- fikálás menetéről, a csontokat érintő elváltozásokról, követ keztetni tudtak az elhunyt ne­mére és korára. Az igazán nagy lökést a múmiakutatásban a CT meg­jelenése adta. A nagyobb tér­beli- és kontrasztfelbontás, a fejlett posztprocesszálási technikák lehetővé tették a pontosabb megítélést, a lágy­részek vizsgálatát, így már genetikai vizsgálat is következhet Debrecenben nem kell kibontani a múmi ákat. így derült fény például arra is, hogy az elhunytak testüregeibe gyakran visz szahelyezték a balzsamozási eljárással kezelt és gyolcsba tekert szerveiket. A mostani debreceni vizsgálattal követ keztetni lehet a csontszer kezetre, az esetleges beteg­ségekre vagy a halál okára. Ha pedig megfelelő anyagok maradtak fenn, laboratóriu mi genetika vizsgálatnak is alávethetők a múmiák. ■ Dr. Rozgonyi Viktor, dr. Bágyi Péter (Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft, Központi Radiológiai Diagnosztika, Debrecen) A prevenciót is tanulniuk kell A hallgatók tanulmányaik során a gyógyítás mellett a megelőzés elméleti és gyakorlati ismereteit is sa játíthassák el - ez a célja a Semmelweis Egyetemen zajló úgynevezett prevenciós modulnak. Tulassay Tiva dar rektor hangsúlyozta: az elmúlt évtizedekben gaz dasági és politikai okokból háttérbe szorult a mégelő zés, hiszen annak haszna egy két politikai ciklus alatt nem mutatkozik meg, viszont évtizedek múlva ka matostul megtérül. A tava­szi félévben indult prevenció az egészségért című tan tárgyat a hat karon összesen 1250 hallgató vette fel. Az elméleti oktatás február óta e-learning módszerrel zaj lik, a gyakorlatban pedig a hallgatóknak szűréseket kell elvégezniük, azok előké­szítésétől az eredményeken alapuló tanácsadásig. ■ MTI Újabb áttörés: stresszfehérje-kutatás ÁTTÖRÉSKÉNT TEKINT a nem zetközi tudományos elit a magyar kutatók által fel fedezett vegyületre, amely nemcsak a diabéteszben, hanem a halálos kimene telű izomsorvadásban, a Duchenne-szindrómában szenvedők számára is új esélyt jelenthet. A jelenleg is folyó klinikai tesztek azt mutatják, hogy a BGP-15 jelű molekula a korábbi dia béteszgyógyszerektől eltérő mechanizmus alapján, ha tékonyan fokozza a sejtek energiafelvételét. A magyar kutatók az általuk alapított gyógyszerfejlesztő cég, az N Gene keretében végzik munkájukat. ■ VG Kórházi nagyprojekt Mosonmagyaróváron május első napjaiban in­dulnak a mosonmagyaró­vári Karolina kórház nagy­projektjének építési mun kálatai. Az októberig tartó építkezés során tíz ággyal bővül a krónikus osztály, akadálymentessé alakít­ják át az épület több részét, kiépítenek egy szeptikus műtőt, felújítják a nőgyó gyászati és a kisműtőt, a la­boratóriumot, a transzfú ziós részleget és a röntgent, valamint a vizesblokkokat. A 758 millió forint uniós forrás mellett a város ön- kormányzatának 90 milliós önrészét felhasználva az induló projekt költségeinek negyedét eszközbeszerzésre fordítják. ■ MTI Harminc éve nem volt jelentős felújítás májusban tarthatják a győ­ri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház új épületének bokré­taünnepségét. A 11,3 milliár­dos projekt négymilliárdos eszközbeszerzési részére kiírt pályázat eredményét napokon belül kihirdethetik, jelenleg a 8,3 milliárd fo rintos beruházási költség csaknem ötödénél tartanak. A három évtizeddel ezelőtti átadás óta most végeztek elő szőr nagyfelújítást. ■ MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom