Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-21 / 92. (93.) szám

4 2012. ÁPRILIS 21., SZOMBAT KULTÚRA Időtálló értékek a ceredi műhelyből Balról jobbra: Fürjes! Csaba festőművész, Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, dr. Szirácsik Éva múzeumigazgató és Paksi Endre Lehel művészettörténész a Cered-Salgótarján Nemzetközi Művésztelep kiállításának megnyitóján. „Prototípia” a kiállítás címe - utalván a sajátos műfajra, egy különleges technikára s valame­lyest a régi fotók inspirálta új képi közegben megjelenő tarta­lomra is - e mellé azonban szo­rosan odakívánkozik, hogy a 2011-ben immár tizenhatodik al­kalommal megrendezett Cered- Salgótarján Nemzetközi Művész­telep újabb bemutatkozásáról van szó. Mégpedig mondhatni megszokott helyszínen, a Nógrá­di Történeti Múzeumban. Csongrády Béla Ezt a hagyományos jelleget Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere is hangsúlyozta kö­szöntőjében. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a „cerediek” - a törzs­tagok és az évente meghívott vendégeik- ötletgazdagságukat, kreativitásukat igazolandó mindig meglepik a nyilvános­ságot valamilyen különlegességgel, vá­ratlan megoldással is. S ez azért is fontos- emelte ki a városvezető - hogy minél szélesebbre táruljon a kapu, minél töb­ben szólítassanak meg a különböző kor­osztályok, köztük a fiatalok is. A megye- székhely önkormányzata évek óta nem­csak figyelemmel kíséri, de támogatja is a ceredi művésztelep munkáját. Teszi azt abból a meggondolásból, tudatos koncep­cióból kiindulva, hogy a kultúra, a művé­szet tud igazán várost teremtem. Ezért örvendetes, hogy sok tehetséges ember él, bukkan fel időről-időre Salgótarján­ban , akik alkotói kibontakozásához épp­úgy teret, lehetőséget kell adni, mint be­fogadni az értéket képviselő máshonnan érkezőket. Annál is inkább, mert az itt élők elfogultak a város természeti kin­cset jelentő környezetével s joggal bíznak abban, hogy minél többen látogatnak ide s szereznek friss tapasztalatokat, élmé­nyeket és a tények alapján módosulhat, kedvező irányba alakulhat át a Salgótar­jánról kialakult kép. A kiállítást Paksi Endre Lehel művé­szettörténész nyitotta meg. „Itt hangsú­lyosan nem az egyes művekre irányulhat a figyelmünk, hogy a köréjük képzelt au­ráik között sétáljunk tovább, lévén ez mű­fajilag, műnemeiben és problémafelveté­seiben is tarka tárlat azért gyűlt itt össze, hogy közösséget jelentsen...A poszt- koloniális elméleteket meghaladva bár, de törve nem, fölfedezhetjük, hogy a cent­rum és a periféria értelmüket vesztették... a tér háttérbe szorul tehát, s annak rová­sára az emberi kapcsolatok hálózata lesz dominánssá... Ezelőtt tizenhét évvel leltek rá a hely varázsára az alapítók és a hát­rányok hátrányából azóta előnyt ková­csolnak. Az egymásra figyelés élménye nem okvetlenül üt át az itt bemutatott ké­peken, hiszen az életnek szól, arról, hogy akár egész Európa elfér a Mammon há­ta mögötti faluban. Hol kicsi a világ? Reg­geltől estig” - jelentette ki többek között - a kortárs művészet szakértője. Fürjesi Csaba festőművész, a művész­telep vezetője elmondta, hogy a kiállítá­son - amelyen Csehországból, Szlováki­ából és természetesen Magyarországról húsz művész alkotásai láthatók - oly­annyira érvényesült a csapatmunka, a nemzetközi jelleg, hogy Morvaország­ból egy szakember illetve Besztercebá­nyáról három doktor segítkezett a ren­dezésben. Bár a művészethez értelem­szerűen szükség van anyagi háttérre is, az emberi érték többet számít a kemény bankszámlánál - emelte ki Fürjesi Csa­ba s egyszersmind köszönetét mondott a salgótarjáni önkormányzatnak, a mú­zeumnak és a ceredi Négy tó panziónak e kiállítás megrendezéséhez, megnyitá­sához nyújtott támogatásért. Ezt követően a jelenlévők dr. Szirácsik Éva múzeumigazgató invitálására a ki­állított művekkel - Marek Ceglédy (Besztercebánya), Christoph Eckelt (Ber­lin), Földi Gergely (Salgótarján), Földi Péter (Somoskőújfalu), Fürjesi Csaba (Budapest-Cered), Gyarmati Zsolt (Bp.), Hervé-Lóránth Ervin (Bp.), Kalocsai Eni­kő (St.), Kosziba Klaudia (Pozsony), Krnács Ágota (Bp.), Kun Cecília (Bp.- Cered), Lux Antal (Berlin), Palik Eszter (St.), Pató Károly (Bp.), Sánta László (Bp.-Cered), Ivana Sláviková (B.bánya), Szemethylmre (Zsámbék), Szemethy Or­si (Bp.), SzepessyBéla (Nyíregyháza) és Szőke Erika (Pozsony) többségében bát­ran kísérletező, de az egyéni hangvé­telt is szisztematikusan őrző alkotásai­val - ismerkedtek. A kiállítás-megnyitó keretében egy könyv illetve egy filmrészlet bemutatá­sára is sor került. 2011-ben a ceredi Ars Longa Művészeti Egyesület kiadá­sában látott napvilágot a művésztelep tizenöt éves történetét összefoglaló reprezentatív kiadvány. Bevezetőjét „Aranyrögök” címmel Kun Cecília fes­tőművész írta. Ezúttal is ő mondott né­hány - személyes hangvételű - ajánló szót a kötethez.- Boldog vagyok, hogy - az egyik alapí­tó alkotóként, menedzserként vagy ha úgy tetszik mindenesként, ahogyan a többiek is - részese lehetek annak a jelenségnek, amit a ceredi műhely képvisel. A könyv ezt örökíti meg - mondta. Krnács Ágota - aki évek óta gyakori résztvevője a ceredi mű­vésztelepnek - vezette fel azt a háromper­ces, premier előtti előzetest, amelyet ő ké­szített, vágott össze az ugyancsak a tava­lyi művésztelep alkalmával készült, egy helyi mondát, az úgynevezett medvele­gendát szürrealisztikus módon feldolgo­zó „Fekete paletta” című kisfilmből... A „Prototípia” május 31-éig tekinthe­tő meg a Nógrádi Történeti Múzeum nagytermében. „A világtól elzárva”? A Marosvásárhelyi Fotóklub salgótarjáni kiállí­tásán az egyik legjellemzőbb kép BálintZsigmond nevéhez fűződik. Az erdélyi fotóművész - aki nem mellesleg a Magyar Fotóművészeti Alkotócsopor­tok Országos Szövetsége (MAFOSZ) határainkon túli alelnöke - „A világtól elzárva” című fotóján két ember „leselkedik” kifelé szűk életteréből. Egész biztos sokak sorsát illetően hiteles ez a felvétel, szerencsére azonban az elzártság nem igaz arra a szellemi műhelyre, amelyet az 1953 óta létező, 1996-ban állandó galériával gazdagodó fotóklub megtestesít Románián belül és kívül egyaránt. Tag­jaik ott vannak az orszá­gos kiállítások élmezőny­ében s egyikük-másikuk neve tágabb körben, kül­földön is ismertté vált. Többen a Nemzetközi Fotó­művész Szövetségnek is tagjai s rendelkeznek AFIAP- és EFIAP-diplo- mával, kitüntető címmel is. Sokoldalú kapcsolataik­ra példa ez a bemutató is, amely annak a gyümölcsö­ző együttműködésnek az eredményeként jött létre, amely a marosvásárhelyi és salgótarjáni fotósok kö­zött az elmúlt évek során kialakult. Mint Homoga József, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnöke megnyi­tóbeszédében elmondta, az Erdélyből érkezett - zö­mükben fekete-fehér ké­pek - középpontjában az emberábrázolás áll. Ezt igazolja - többek között - Haragos Zoltán „Oltalom”, Plájás István „Barátok”, Szegedi Ferenc „Ősz” Tamás András „Ingázók I II.” vagy Török Gáspár „A kapu előtt” című műve, de ebbe a kategóriába sorolandók Tordai Ede aktfotói is. Persze megjelennek más témák is, például Pus­kás Attila „Oszlopok” vagy Popescu Augustin „A tenger” című képein. A marosvásárhelyi fotósok a 424. kiállítást jegy­zik a Salgótarjáni Fotógaléria 1970 óta folyamatos történetében. E bemutatkozás arról is emlékezetes marad, hogy a megnyitón fotóklub tagjai és ven­dégei megtekinthették a Szathmáry Pap Károly (1812-1887) kolozsvári születésű, Bukarestben el­hunyt és eltemetett festő- illetve fotóművészről ké­szült filmet. A két kultúrában élt és alkotott, jeles portré- és tájképsorozatokat rajzolt, festett Szathmáry Pap Károly több tekintetben is úttörő volt a fotóművészet területén: a 19. század közepén először ő hozott létre fényképészeti műtermet Bu­karestben, illetve ö doku­mentálta a fotókon az úgy­nevezett krími konfliktust. A technikai lehetőségek korlátozottsága, a hosszú expozíciós idő miatt pilla­natfelvételekre nem vállal­kozhatott, elsősorban a hadszínteret, a katonák tá­borait, a harcok résztvevő­it fényképezte. Háborús te­matikájú albuma szenzáci­ót okozott az 1855-ös Pári­zsi Világkiállításon. Képe­inek egy része az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület illetve a Magyar Fotográfiai Múzeum tulaj­donában van. Az újrafel­fedezett Szathmáry Pap Károly munkássága jelen­tőségét jelzi, hogy születés­napját január 11-ét, az idei kétszázadik évfordulón a romániai fotóművészet napjává nyilvánították. Olyan ez a nap Romániában, mint Magyarorszá­gon augusztus 29-e... A Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület tagjai ha­marosan viszonozzák a marosvásárhelyiek kiállí­tását: május 9-én az úgynevezett Bernády Ház­ban, az ottani magyarok közművelődési központ­jában mutatják be alkotásaikat. A marosvásárhelyi Szegedi Ferenc „Ősz” című képe a Salgótarjáni Fotógalériában JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Olyan furcsán vigyorogsz, amióta megkóstoltad a gonbapörköltet. ’’Szerencsés nyertesünk: Pécsi Sándor, Bátonyterenye,Pf.: 55. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. április 25-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány s.zintén itt vehető át. Cs.B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom