Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-19 / 91. szám
5 A » ' • 2012. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK NAGYVILÁG LAPSZEMLE IMF. PWMGUE RMü Korlátoznák a lengyel élelmiszerek importját uniós kis kapukat kihasználva vissza akarja fogni a lengyel élelmi szerek importját. A hírt Petr Bench agrárminiszter közölte televíziós nyilatkozatában. A miniszter szerint rossz mi nőségű lengyel élelmiszerek árasztják el a cseh piacot. Die Presse Atomárammentes lesz Ausztria MEGTILTJÁK az ismeretlen ere detű áram importját Ausztriában - ebben állapodott meg a kormány az áramipar és a környezetvédelmi szervezetek képviselőivel. 2013 januárjától az áramszolgáltatóknak fel kell kutatniuk az importáram eredetét. A szol gáltatók periig kötelezik magukat az atomerőművekből származó áram importjának leállítására. Elmaradó adóbevételek AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN a terve zett adóbevételek csupán 84 százaléka folyt be a szlovák államkasszába. A március végéig elkönyvelt 1,9 milliárd euró még a tavalyinál is ke vesebb 3 százalékkal. A jövedelem- és nyereségadó terén a negyedéves tervet 95 százalékra sikerült teljesítem. Viszont az áfabevételeknél óriási az elmaradás, a 924,ó millió eurós adóbevétel csupán a várt összeg 76,8 százaléka. Ez azzal is magyarázható, hogy Szlovákiában január óta akadozik az adóhivatal informatikai rendszere. m Nem tanácsolják a csirkemészarlást A PORTUGÁL KORMÁNY „nem javasolja csirkék lemészár lását” azért, hogy az állat tenyészők megfeleljenek az uniós szabálynak közölte az ország főállatorvosa. Nuno Vieira e Brito Nagy-Britannia kapcsán nyilatkozott, ott javasolta a kormány a csirkék kiirtását a korszerűtlen far moknak. Portugáliában 6 millió csirke van, a felét már szabályosan tartják. t/j ö H O * EU-támogatás A vitatott áfa értél« (milliárd forint) (milliárd forint) * * Az áfavitával érintett projektek Kelenföld-Székesfehérvár-Boba go vasútvonal rekonstrukciója, I. szakasz, 1-es ütem Budapest-Esztergom vasútvonal rn rekonstrukciója, 1. ütem M43-as Szeged-Makó «« közötti szakasza Sopron-Szombathely-Szentgotthárd «« vasútvonal korszerűsítése A záhonyi vasúti térség *« belső logisztikai kivitelezése * Nem teljes lista. **25 százalékos kulccsal számolva Kétszázmilliárdos per áfaelszámolás Lyukat üthet a büdzsén, ha Brüsszelnek adnak igazat Mintegy 200 milliárd forint EU-támogatás elszámolása a tétje annak a két pernek, amelynek ügyeiben ma tart tárgyalást az EU Törvényszéke. Ha hazánk veszít a közlekedési projektek áfaelszámolásáról szóló ügyekben, az összeget a hazai büdzsében kell előteremteni a beruházások finanszíro zására. Tar Gábor Még 2010 februárjában, illetve szeptemberében indított pert hazánk az Európai Bizottság ellen az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítése, illet ve a Kelen föld Székesfehérvár-Boba-vas- útvonal átépítése ügyében. A brüsszeli testület ugyanis elvonná a projektek EU-támo gatási összegéből az áfára elkülönített részt, miután hazánk a forgalmi adót is az elszámolható költségek közé sorolta. A magyar álláspont szerint a két projektnél azért vették az áfát is költségként figyelembe, mert az építtető Nemzeti Infra struktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) nem tudja továbbhárítani és visszaigényelni az általa meg fizetett forgalmi adót. A hazai jogszabályok szerint a NIF nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így nem igényelheti vissza az adót. Papíron tehát a hazai gyakorlat megfelelne az uniós jogszabályok nak, ugyanis az lehetővé teszi, hogy a vissza nem igényelhető áfát támogatható projektköltségként vegyék figyelembe. Brüsszel szerint azonban az áfa megfizetése az adót tártál mazó díjak formájában végső soron az autópálya, illetve a vasútvonal használóira hárul, így a beruházás fázisában felmerült áfából eredő költségek valójában visszaigényelhetők, függetlenül attól, hogy hazánk ban az építtető és üzemeltető cég nem ugyanaz. Emellett gyengítheti a ma gyár érvelést az a tény is, hogy korábban a NIF jogelődje, a Nemzeti Autópálya Rt. áfabesorolása „visszaigénylésre jogo sült” volt. Ezt a helyzetet 2006- ban változtatta meg az akkori kormány, amikor áfavisz- szaigénylésre nem jogosulttá tette a beruházó állami céget. Brüsszel feltételezése szerint erre azért került sor, hogy így hazánk kihasználja az uniós Példátlan magyar ügy ILYEN ÁFAELSZÁMOLÁSI vitáról szóló ügy még nem volt a testület előtt - tájékoztatta lapunkat Lehóczki Balázs. Az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa elmondta: a Törvényszék ítélkezési gyakorlata alapján leghamarabb őszszel születhet ítélet a két perben. Egy esetleges pervesztés esetén így azonban kicsúszhatunk az időből, hogy olyan kiváltó projekteket indítsunk el a kérdéses mintegy 200 milliárd forintos forrás terhére, amelyek lezárhatóak a jelenlegi uniós költségvetési időszak pénzügyi zárásáig, azaz 2015 végéig, annak érdekében, hogy ne veszítsünk forrást a 2007-2013-as EU- keretéből. „Mind a per megnyerésére, mind elvesztésére fel kell készülni, a projekteket érintő támogatói döntéseket még az idei év során meg kell hozni”- mondta Szalóki Flórián. jogszabályok adta kiskaput, vagyis a projektek áfáját is elszámolható költségként határozza meg. Ha a törvényszék a bizottságnak ad igazat, az precedens értékű lesz, miután az áfa projektköltségként való elszámolását általános gyakorlatként alkalmazza a NIF a többi EU-finanszírozású közlekedési projekt tekintetében is. „Ösz- szességében 180-210 milliárd forint sorsa a tét” - mondta el lapunknak Szalóki Flórián. Az uniós közlekedésfejlesztési forrásokat gondozó operatív program (KÖZ0P) irányító hatósá gának (IH) vezetője közölte: az elszámolási vita azokat a projekteket érinti, ahol valamilyen formában majd díjat szednek a közutak vagy vasútvonalak használóitól, így az összes autópálya-, illetve vasúti beruházás, valamint az 1-2-3 számjegyű, az elektronikus útdíj által érintett közutak fejlesztése sorolható ide. Ha Brüsszel nyeri meg a pert, a 180-210 milliárdos forrást - amelyet a per lezárultáig a hazai költségvetés biztosít a projektek számára - a büdzséből kell előteremteni, ami makroszinten ronthatja majd az egyenleget. Jegybank-ügy: Frankfurt után a kormánynál pattog a labda ÖTOLDALÚ, MINTHA Csak ÖSZ- szebeszéltek volna: a hétfői, estébe nyúló frankfurti egyeztetés minden, lapunk megkeresésére választ adó szereplője hasonlóképpen szűkszavúan kommentálta a megbeszélést. Közlésükben nem említenek konkrétumokat, és nem értékelik a tárgyalások menetét sem. Az IMF-EU hitelkeret egyik fő feltétele, hogy rendeződjenek a magyar jegybank körüli vitás kérdések. A kormány a külső kérések nagy részét elfogadva módosítana a törvényen. Erről és fennmaradó vitás ügyek lehetséges megoldásairól kért öt oldalú megbeszélést Matolcsy György nemzetgazdasági mi niszter az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az IMF az MNB részvételével. A Világgazdaság információi szerint érdemi előrelépés nem történt az ügyben, de ezt nem értékelték csalódásként a résztvevők, inkább természetesnek nevezték. A „problémafelvető” első megbeszélés egyébként nem is a legmagasabb szinten zajlott: a kormányzatot Nátrán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár, a jegybankot Karvalits Ferenc alelnök képviselte. A résztvevők nem állapodtak meg konkrétan abban sem, mikor és hol folytassák a megbeszéléseket. Úgy tud juk, a nemzetközi szervezetek álláspontja szerint most a ma gyár kormány térfelén pattog a labda, neki kell értékelnie az elhangzottakat, a résztvevők álláspontját, majd kidolgoznia, mit dönt az ügyben. Ezek után a várakozások szerint értesíti az érintetteket, majd újabb tár gyalási kör következik. ■ VG A hivatalos értékelések MNB:„Szakértői szintű szakmai megbeszélések zajlottak a jegy- banktörvény nyitott kérdéseinek tisztázására.” ngm -.„Azeseti munkacsoport megbeszélést folytatott annak érdekében, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket tisztázza.” ekb: „Szakmai egyeztetés zajlott, célja a jegybanktörvény még nyitott kérdéseinek tisztázása volt.” Spanyolország: tegnap duplázódták a hozamok Obama jelöKje a Világbank új elnöke Választás Az amerikai Jim Yong Kim az első orvos a szervezet élén fOKOZóDő nyomás Bár a nem zetközi befektetők továbbra is hajlandóak refinanszírozni a spanyol államadósságot, ma már csaknem dupla kamatokat kémek cserébe a korábbiakhoz képest - ezt jelzi a tegnapi spa nyol állampapír aukció eredménye. Az egyéves kincstárjegyekre Madridnak 2,623 százalékos hozamot kellett bevállal nia - a legutóbbi ilyen aukción még csak 1,418 százalék volt -, a másfél éves kötvények pedig 3,11 százalékos kamaton keltek el a korábbi 1,711 százalékhoz képest. Az államkasszába 3,18 milliárd euró folyt be a a jelen tős vevői érdeklődést hozó auk ción - eredetileg 2-3 milliárd ,eurónyi bevételt tűzött ki célként a kincstár. A devizapiacok pozitívan reagáltak a hírre: az aukció után az euró erősödött a dollárral és a jennel szemben. „A kibocsá tás mérsékelten sikeres, már ha a félig töltött poharat félig teltnek tekintjük” - kommen tált David Tweed, a Bloomberg elemzője. A tízéves lejáratú spanyol kötvények hozamai egyébként már a kibocsátás előtt a kritikus 6 százalékos szint alá süllyedtek a másodla gos piacokon. A nagyobb próbatételre csütörtökön kerül majd sor, amikor hosszabb lejáratú kötvényeket fog piacra dobni Spanyolország. ■ W. B. A Világbank 12. elnökévé választotta az amerikai Jim Yong Kimet, akit Barack Obama ame rikai elnök jelölt erre a posztra. Az 52 éves, koreai születésű Kim a nigériai pénzügyminiszterrel, Ngozi Okonjo-Iwealával szemben nyerte el a posztot. A korábbi voksolásokkal ellen tétben azonban most nem volt egyhangú a döntés a 25 tagú kormányzótanácsban. Kim, aki 2009 óta a Dart mouth College igazgatója, július Tjén lép a leköszönő Robert B. Zoellick elnök helyébe. Megbízatása öt évre szól. Az új bankelnök az elődjeivel el lentétben nem politikus, bankár vagy diplomata. Az orvosi £ s Barack Obama elnök március végén jelölte Jim Yong Kimet és antropológus diplomával rendelkező, Dél-Koreában szü letett Kim a közegészségügy neves szakértője, korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) HIV/AIDS főosztályának igazgatója volt. A 187 tagállammal rendelkező Vüágbank fő célja a szegénység leküzdése és a fejlődés előmozdítása. Az ENSZ szakintézménye az infrastrukturális projektjeikhez finanszírozást kereső országok fő hitelforrása. A Wall Street Journal azonban emlékeztet: a korábban fő ked vezményezettnek számító or szágok, mint Kína vagy India, ma már maguk is finanszíroz nak ilyen projekteket. ■ VG
