Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-12 / 85. szám

8 2012. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK INFORMATIKA - GAZDASÁG Veszik a technológiai cégeket felvásárlás Egyre több a milliárd dolláros tranzakció az ágazatban HÍRSÁV OTP SZÉP kártya: 8000 elfogadóhely AZ OTP Széchenyi Pihenőkár tya (OTP SZÉP kártya) közel 300 ezer felhasználója már több mint 8000 elfogadóhely közül választhat, ha szeret­né kiegyenlíteni számláját. Többek között a Starbucks, a Burger King éttermeiben, számos uszodában, fürdő­ben és edzőteremben vagy magyarországi szállás­helyeken. „A kártya tava­lyi bevezetésekor az volt az egyik célunk, hogy az idei, tömeges felhasználás idejére egy működőképes és hatékony elfogadóhelyi hálózatot tudjunk kiépíte­ni” - mondta Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. ■ VG Alig nőtt a plázák területe Európában a bevásárlóközpontok te­rülete tavaly 5,9 millió négy zetméterrel nőtt Európában, ez megegyezik a 2010. évi bővüléssel, amely 1983 óta a legalacsonyabb volt - közölte a Cushman & Wakefield in­gatlan tanácsadó. A tavalyi terv 6,9 millió négyzetméter volt, de Oroszországban, Törökországban és Olasz országban több projekt nem készült el az év végére. Magyarországon az úgyne vezeti plázastop törvény óva fossá tette a fejlesztőket, így az idén mindössze a 4500 négyzetméteres Hegyvidék bevásárlóközpont átadása várható. ■ MTI Jogszerű volt a leépítés a Malév-leánynál a Malév GH,a Malév csoport földi kiszolgá lócégének üzemi tanácsa a Fővárosi Munkaügyi Bíróság döntése ellen, mert továbbra is azon az állásponton van, hogy a vállalatnál szabály tálán volt a 450 főt érintő létszámleépítés. A bíróság az elmúlt héten hozott dönté­sében első fokon megalapo zatlannak találta az üzemi tanácsnak azt a kérelmét, hogy állapítsa meg, a szer­vezetnek sérült a csoportos létszámcsökkentéssel kap csolatos konzultációs joga. A Malév leánycége korábbi megbízásainak jó részét, 65 százalékát elveszítette. ■ VG Két egymilliárd dolláros tranzakciót jelentettek be tengerentúli technológiai cégek a hét első napján. A szektor az elmúlt években is aktív volt az M&A-piacon, s szakértők szerint - rész­ben a hatalmas készpénz- állománynak köszönhetően - ebben az idén sem várható jelentős változás. Jandó Zoltán Húsvéthétfőn néhány óra élté réssel jelentett be a Facebook (FB) és a Microsoft is egy-egy milliárd dolláros felvásárlást. Az éppen a tőzsdei rajtját előkészítő közösségi oldal az Instagram nevű mobilos fotó­megosztó alkalmazást, illetve az ezt fejlesztő társaságot vá sárolja meg egymilliárd dollá­rért. Az akvizíció több szem­pontból is igen egyedi: egy részt ez lesz a Facebook tör ténetének eddigi legnagyobb ilyen jellegű tranzakciója, másrészt az FB egy rendkívül fiatal és igen kis vállalkozá­sért fizet hatalmas összeget. Az Instagramot ugyanis alig több mint másfél éve, 2010 októberében jegyezték be, s alkalmazottai száma jelenleg is mindössze 13, ami - ahogy erre egy elemző felhívta a fi gyeimet - azt jelenti, hogy fe jenként 77 millió dollárt (kö zel 17,5 milliárd forintot) fizet a vevő a társaságért. Sok szak értő szerint ez úgy is túlzónak tűnik, hogy a vállalkozás való­ban sikeres: az Instagram ál­lítása szerint alkalmazásának több mint 30 millió regisztrált felhasználója van, akik napi bő 5 millió képet töltenek fel. Sok szempontból hasonló tranzakciót jelentett be alig néhány órával később a Mic­rosoft is, amely az A0L inter netes óriáscég mintegy 800 szabadalmát vásárolja meg 1,06 milliárd dollárért. Bár a világ vezető szoftvercége nem kívánta nyilvánosságra hozni, milyen jellegű szabadalmak ról van szó, szakértők szerint az akvizícióval főleg interne­tes területen, így a webes ke­resésben, hirdetésben és tér képszolgáltatásban erősíthet a társaság, amely ezzel zárkóz­na fel a Google re. Bár a részle­tek ismerete nélkül igen nehéz A technológiai szektor M&A-aktivitása különösen an­nak fényében érdekes, hogy 2012 első negyedéve az átlag­nál kevesebb tranzakciót ho­zottá tengerentúlon. a zephyr adatai szerint a ja­nuár és március közötti há­rom hónapban mindössze 3285 felvásárlás és összeol­vadás volt Észak-Ameriká­megállapítani, milyen üzletet kötött a Microsoft, szakértők szerint a Facebook-Instag ram ügylethez hasonlóan itt is felmerül a gyanú, hogy koránt sem vásárolt túl olcsón a szoft veróriás. Az A0L piaci kapita- lizációja ugyanis a tranzakció bejelentését megelőzően alig több mint kétmilliárd dollár volt, a cég papírjai pedig a hír re közel 50 százalékos emelke­déssel reagáltak. Bár egy napon belül két ilyen méretű felvásárlás nem általá nos, a közelmúlt adatai alapján egyértelműen látszik, hogy a technológiai cégek egyre bát­rabban vágnak bele nagyobb tranzakciókba is. A Pricewa terhouseCoopers (PwC) pénz­ügyi tanácsadó legfrissebb jelentése szerint az ágazatban ténykedő amerikai vállalatok 2011 ben ugyan kevesebb fel­vásárlás-összeolvadás jellegű ügyletet (M&A) bonyolítottak ban, közel négyszázzal keve­sebb, mint 2011 hasonló idő­szakában. még nagyobb a különbség, ha az ügyleteket érték alapján hasonlítjuk össze: az idei 191 milliárd dollár mintegy 130 milliárddal marad el a tavalyi­tól, de még a kifejezetten gyen­ge 2010. első negyedévinél is majd 20 milliárddal kevesebb. le, mint egy évvel korábban, ezek értéke azonban jóval meg haladta a tavalyelőtti adatot. A tranzakciók száma 390-ről 308-ra esett, félmilliárd dollár­nál nagyobb értékű felvásárlás ból azonban 49 volt, szemben a 2010-es 42-vel, így nem megle pő, hogy az összérték közel 20 százalékkal, 125 milliárd fölé ugrott. A Microsoft egyébként tavaly is kifejezetten aktív volt: a Skype-akvizíció - amelyre 8,5 milliárd dollárt fordított a cég - a második legnagyobb tranzakció volt 2011-ben (en­nél csak a HP fizetett többet az Autonomy Corporationért, azt az ügyletet 11,4 milliárdra ér­tékelték). A PwC szakértői szerint rá­adásul minden jel arra utal, hogy az elmúlt években M&A szempontjából az egyik legak­tívabb ágazatnak számító tech­nológiai szektorban nem vár­ható jelentős változás, s 2012 Az eddigi legnagyobb tranz­akció az idén az EP Energy felvásárlása volt: a texasi olaj­ipari vállalatot egy befektetési csoport vette meg 7,15 milliárd dollárért. a legaktívabb ágazat a bank­szektor: a pénzügy szférában az első három hónapban 32,11 milliárdot költöttek M&A-ügyletekre. is komoly mozgásokat hozhat. Erre utal, hogy a korábban a hasonló tranzakciók fő moti vációjaként emlegetett gyor­san változó iparági környezet mellett jelenleg a felvásárlások megszaporodásának irányá­ba hatnak a szektor átlagnál kedvezőbb eredményességi mutatói, a nagy cégek magas készpénzáüománya és egyes területek mint a felhőalapú technológiák, az online játékok vagy éppen a közösségi média dinamikus növekedése is. Rá­adásul részben mindezek miatt a piac is egyre többre értékeli a technológiai vállalatokat, s ez természetesen a M&A tranzak ciók értékét is felfelé hajthatja. A PwC prognózisát támaszt­ják alá az első negyedéves tranzakciók is: az esztendő el ső három hónapjában több na­gyobb akvizíciót is bejelentet­tek a szektorban. Az idei rekor der eddig a Cisco, amely még márciusban ajánlott ötmilliárd dollárt a fizetőtévé-megoldáso­kat kínáló NDS Groupért, míg a második helyen az Oracle áll, amely idén februárban je­lentette be, hogy 1,9 milliárd dollárért megvásárolja a felhő szolgáltatásokat nyújtó Taleot. Az Oracle-nek egyébként nem az első idei akvizíciója volt ez: januárban ügyfélszolgálati te­vékenységét erősítette meg az 1,5 milliárd dollárra értékelt RightNow Technologies felvá­sárlásával. Gyengén alakult az első negyedév Ujgenerációs informatikai hálózat Űjgenerációs országos informatikai hálózatot hoztak létre a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Programban. Ritter Dávid, a NIIF Program mű­szaki tanácsának elnöke a veszprémi egyetemen meg­rendezett, szerdán kezdődött három napos Networkshop sajtótájékoztatóján az MTI-nek elmondta: 26 évvel ezelőtt indult útjára a NIIF program, amely el­sősorban a felsőoktatási intézmények, akadémiai kuta­tóintézetek, közgyűjtemények hálózati kiszolgálásáért felel, illetve más szolgáltatásokat is végez. Veszprém. Az újgenerációs HB0NE+ rendszert az egyetemek egymás közötti kommunikációjá­ban és nemzetközi összekötteté­sekben használják, az országban félmillióan használják, akik szin­te korlátlan hálózati kapacitást kapnak. Hozzátette: 2007-ben kez­dődött fejlesztési program négy és fél milliárd forintból valósult meg. Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti * Fejlesztési Minisztérium kor­mányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára a konferen­cia megnyitóján elmondta, a tanu­lás egyre inkább függeüenedik a helytől és az időtől, az életkortól és a technológiai kötöttségektől. Ezért a kormányzati informatika legfontosabb céljai között szerepel a digitális írástudatlanság csök­kentése, elsősorban az idősek kö­rében, illetve a szélessávú lefedett­ség növelése. E célok elérését az Új Széchenyi Terv forrásai is támo­gatják. Vályi-Nagy Vilmos hang­súlyozta: az Európai Digitális Me­netrend prioritásait szem előtt tar­tó infrastrukturális fejlesztések­ben egyre nagyobb szerep jut a NUFI-nek, amely mind a felsőok­tatási, mind a kutatási, mind pedig a közgyűjteményi szektor szerep­lőivel szorosabb együttműködésre törekszik. A felsőoktatásban ki­emelt helyen szerepel több előké­szítés alatt álló projekt, így a zöld számítástechnikai környezetet eredményező fejlesztés is. A he­lyettes államtitkár hozzátette: a kormányzati informatika szerve­zeti és technológiai konszolidáció­ja területén a szaktárca kézzel fog­ható sikereket ért el. Ezek közül ki­emelendő, hogy a közigazgatási és a Közháló keretében biztosított egyéb közösségi végpontok fenn­tartási költségeit több mint 1 mil­liárd forinttal sikerült leszorítani. A sajtótájékoztatón Friedler Fe­renc, a veszprémi Pannon Egye­tem rektora köszöntőjében el­mondta: a campuson hangsúlyos az informatikai oktatás, ezért örömmel adtak otthont a három napos rendezvénynek. Az eseménynek több mint 300 regisztrált résztvevője van, főként kutatók, oktatási, felsőoktatási szakemberek, közgyűjtemények képviselői. A következő három na­pon 110 előadás hangzik el 7 szek­cióban, amelyek átfogják a teljes informatikai vertikumot Szó lesz egyebek között a legújabb adathá­lózati technológiákról, alkalma­zásfejlesztésről, hálózatbiztonság­ról, közgyűjteményi tartalomszol­gáltatásról, illetve a jogi-etikai sza­bályozásról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom