Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-10 / 60. szám
2012. MÁRCIUS 10., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE i Partnerséggel a i foglalkoztatásért Rétság. A közelmúltban 1 konferenciával zárult a rétsá- I gi székhelyű Partnerséggel a j Foglalkoztatásért program, I amelynek a városi művelődé- 1 si központ adott otthont. A zárókonferencia résztve- 5 vői előadásokon keresztül 1 nyerhettek betekintést a 1 program sikereibe és nehéz- ! ségeibe, valamint megismer- ! hették a rétsági és balassa- j gyarmati kistérségek oktatá- 1 si intézményeiben végzett 1 munka-érték felmérés ered- j ményeit is. A Partnerséggel a I Foglalkoztatásért Iroda sike- 1 résén zárta programját a Í GYES-ről GYED-ről visszaté- j rők és a pályakezdő fiatalok j munkaerőpiaci integrációjá- I nak tekintetében, valamint | sikereket könyvelhet el az | önkéntesség népszerűsítését | célzó törekvései, rendezvé- 1 nyei kapcsán is. Többek között olyan tevékenységek fűződnek az iroda nevéhez, mint a különböző fejlesztési céllal megszervezett, több településen működő klubfoglalkozások, képzések, rendezvények és szakmai programok, a többször megrendezett és nagy érdeklődésre számot tartó Baba-mama napok, valamint az országos Önkéntes roadshow, a TeSzedd! program, a Társadalmi Szolidaritás program és a Gazdaságfejlesztés élénkítő roadshow koordinálása. Az iroda a programzárás után is tovább dolgozik majd a nyugat-nógrádi térség és az ott élő emberek fejlesztéséért, az iroda munkatársai pedig ezúton mondanak köszönetét együttműködő partnereiknek. Egy igaz magyar államférfi Gróf Teleki László emlékkiállítás Szécsényben Egy kiállítás megtekintése mindig tágítja az ember érzelmi horizontját, bővíti ismereteinek tárházát, szélesíti látókörét. Ez különösen elmondható, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum dísztermében látható gróf Teleki László az országgyűlés halottja című vándorkiállításról. Szenográdi Ferenc Szécsény. Közép-és felsőfokú tanulmányaim során, társaimmal együtt keveset tudtunk meg gróf Teleki Lászlóról. Az elmúlt évtizedekben méltatlanul háttérbe került, ritkán lehetett róla hallani. Nem tudják, vagy legalábbis kevesen, hogy a reformkori nemzedék kimagasló alakjai közé tartozott. A kiállítás megnyitóján jogosan állapította meg róla dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő, hogy megítélése szerint Teleki László a XIX. század történelmében, ott a helye Széchenyi, Kossuth, Batthyányi és Deák mellett. Csak dicsérni lehet a Magyar Nemzeti Múzeumot, hogy vándorkiállításával, ami Szécsényben látható elsőként, adózik és tiszteleg a nagy ívű politikus Teleki László emléke előtt. Azok, akik megnézik a kiállítást, minden bizonynyal érzelmileg és értelmileg közelebb kerülnek a széles látókörű, hazafias érzelmű, reform gondolkodású, nyílt és őszinte magyar politikushoz; ahhoz az emberhez, akit mi nógrádiak még jobban magunkénak érezhetünk és vallhatunk, örök álmát Szirákon alussza, ahol egykoron családi birtokuk volt. A kiállítás, amelynek főbb motívuma a gyász, az ahol uralkodó szín a fekete, - ami a rendező részéről tudatos, hiszen a kiállítás címében is ott szerepel „az országgyűlés halottja” - áttekintést ad gróf Teleki László többdimenziós életéről. A kiállításon számos dokumentum, tárgyi emlék, fénykép, festmény, írásos tájékoztató hozza közelebb a látogatóhoz, gróf Teleki Lászlót a politikust, az írót, az embert. 1811. február 11-én született Pesten. Ősei olyan kiemelkedő személyiségek voltak, mint Teleki Mihály a híres erdélyi kancellár, aki az 1600-as években megalapozta a család birtokát, Teleki Sámuel, aki ugyancsak erdélyi kancellár volt. Nagyapja és édesapja a felvilágosodás elkötelezett hívei közé tartoztak. Édesanyja Mészáros Johanna, Mészáros tábornok lánya volt. Tizenhét éves koráig otthon nevelkedett. A házitanítója mellett, sokat foglalkozott vele édesanyja. A sárospataki református kollégium növe- déke lett, ahol a tehetséges fiatalban egyre jobban megmutatkozott a politika iránti érdeklődés. Tanulmányai elvégzését követően nyugat-európai körútra indult, útja során két évig Párizsban tartózkodott. A politika mellett érdekelte az irodalom is. Gyermekkorában naplót vezetett, ami a kiállításon látható. Ugyancsak ott van az első drámájának, a Kegyencnek az első kiadása is. A darab a magyar romantikus irodalom egyik értékes műve. Látható édesapjának a fiához írott levele. Az irodalmi munkásságáról szólva meg kell említeni a Kegyenc című drámáját. A reform országgyűlések politikai harcai elfogadták Telekit, aki Kossuth nézetét tette magáévá. A főrendi ellenzék egyik vezetője, a Védegylet alelnöke, 1848 elején az Ellenzéki Kör elnöke. 1848-ban a forradalom első napjaiban ott volt az országgyűlés bécsi küldöttségében. Az első felelős magyar kormányban nem vállalat tárcát, noha a neve miniszterelnökként is felmerült. A Bat- thyányi-kormány párizsi követeként ügyes diplomáciai érzékkel, fáradtságot nem kímélve igyekezett felkelteni az európai közvélemény figyelmét, a magyar önrendelkezés függetlenség ügyére. 1849 őszén Pulszky Ferenccel, Szalay Lászlóval és jó néhány politikussal mindent elkövettek annak érdekébe, hogy az angol és a francia diplomácia ne engedje meg Törökországnak, hogy a szabadságharc leverését követően, az ott menedéket kereső magyarokat kiadják Ausztriának. Az emigrációban lévő Teleki Lászlót távollétében az osztrákok 1852-ben halálra ítélték. Az emigrációban szoros kapcsolatot tartott Kossuthtal, akivel 1859-ben megalakították a Magyar Nemzeti Igazságot, pmely Magyarország felszabadítására készült. 1860 decemberében Drezdába látogatást tett, a szász rendőrség elfogta és kiadta Ausztriának. Az uralkodó Ferenc József megkegyelmezett a korábban halálra ítélt politikusnak. Megszabta, hogy Magyarországot nem hagyhatja el, de nem tiltotta meg, hogy részt vegyen az 1861- ben összehívott országgyűlésen. 1861. május 8-án a Szervita téri palotájukban holtan találták, az 1861 évi országgyűlés egyik legnépszerűbb politikusát. Május 7-én este még megírta ország- gyűlési beszédét, amelyben töretlenül kiállt Kossuth magyarországi politikája mellett. A nemzet halottját, másnap az ország- gyűlésnek otthont adó Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel. Miért fordította maga ellen a fegyverét? A kérdésre a mai napig nincs pontos válasz. A korabeli sajtó szerint, több mint százezren rótták le kegyeletüket és vettek végső búcsút gróf Teleki Lászlótól. Azok, akik megnézik a kiállítást, minden bizonnyal a szívükbe zárnak egy igaz magyar államférfit. A kiállítás május végéig tekinthető meg. RÓLUNK SZÓL BARÁTHI OTTÓ A szegénység tabu téma Egyes ellenzéki politikusok szerint a költségvetés - benne a szociális ellátások szűkítése, az adórendszer változásai stb. - szinte garancia arra, hogy 2012 az elszegényedés éve lesz. A „kinyilatkoztatást” nem minősítem, de megjegyzem: az elszegényedés nem lehet egy év „terméke”. Az elszegényedés - mint társadalmi jelenség - egy hosszú folyamat „eredménye”. „Aki szegény, az a legszegényebb” - írta egykor József Attila, s talán nem is gondolta, hogy zseniális verssora milyen időtálló lesz. A szegénység története tehát „csak” folytatódik és lesz/lett belőle elszegényedés. Elődeink megérték a harmincas évek nagy gazdasági világválságát, a hárommillió koldus országát. Kortársaim emlékezhetnek - ha nem is szívesen -, micsoda nyomorban élt az ország az ötvenes években, s hogy milyen kiszolgáltatottság és félelem uralkodott itt Emlékszem: 1981-ig - a hátrányos helyzetűekről tartott konferenciáig - a szegénység tabu volt a szocialista országokban, miközben a szociológusok műhelymunkákban foglalkoztak a jelenséggel, jóllehet nem publikálhatták megállapításaikat. A rendszerváltás óta a helyzet ennek a fordítottja: annyit beszélünk és írunk a szegénységről, mint talán még soha. A tabuból téma lett „Mondd, mit érlel annak a sorsa.kérdezte a már idézett a költő. S ezt a kérdést újra fel lehet tenni Hogy kinek? A ma szegény emberének: a gyári munkásnak, aki önhibáján kívül elvesztette munkahelyét A volt tsz-parasztnak, akinek ma annyi terménye sincs, hogy maradék kevés kis állatkáját megetesse. Az orvosnak, az egészség- ügyi dolgozónak, a tanárnak, az óvónőnek akit „leépítettek”. A kisnyugdíjasnak, a nagycsaládosnak Nemrég tői a hitelkárosultnak, mától, holnap tói a „közszolgának”. Kolléganőm közelmúltbeli riportjában olvashattuk: a Vöröskereszt megyei szervezete az elszegényedésnek szinte minden évben új és új arcait, útjait ismeri meg. A szegénység régi jelenségként szedi új áldozatait, s napjainkra a tabuból téma lett. Mármint beszédtéma. Húsz éve csak az. Holott nem beszélni kellene róla, de a modus vivendit megtalálni, s a segélyezés helyett mondjuk munkahelyeket kellene teremteni. Híd, ami összeköt minket Evet értékelt az LMP (Folytatás az 1. oldalról) A híd elősegíti, hogy az Ipoly két oldalán élő emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, még több közös kulturális és sporttalálkozóra kerülhessen sor. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a szlovák falvakból a szécsényi középiskolákban tanuljanak a gyermekek. A hídon pillanatnyilag 12 tonnánál kisebb tömegű járművek haladhatnak át. Jó lehet a teherbírása ennél jóval nagyobb. Megtörtént annak a kérelmezése, hogy a súlykorlátozást emeljék feljebb, nagyobb súlyú járművek is áthaladhassanak a hídon. Bízunk aljban, hogy ez mielőbb valóra válik. A híd egyértelműen segíteni fogja a térség fejlődését. Itt jegyzem meg, hogy a híd átadási ünnepségen találkoztam azzal a személlyel, akinek a híd építésében fontos szerepe volt. Elmondta, hogy a következő lépés a térség vasúthálózat fejlesztésének a szorgalmazása. Rövid időn belül egy konferenciát tartanak ebben a témában, reméljük, ahogyan az Európai Unió anyagilag támogatta a híd építését, a térség vasútfejlesztésével is azonosulni, azt is segíteni fogja.- Az átadási ünnepségen hallhattuk, hogy a tavaly márciusában tragikus hirtelenséggel elhunyt Molnár Katalin, az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás szlovák részről a társelnöke - akiről a híd a Katalin nevezet kapta - milyen sokat tett annak a létrejöttéért. Feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy magyar részről a társelnök, dr. Serfőző András az elmúlt évek során szintén nagyon sokat tett és fáradozott azért, hogy ez a híd felépülhessen, neki is km szönet jár érte. A Lehet Más a Politika (LMP) Nógrád Megyei Szervezete évértékelő, lakossági fórumot tartott a közelmúltban, amelyen azt kérdezték meg Nógrád megye lakosaitól, hogy 2011-ben mit tudott megvalósítani az Orbán- kormány választási ígéreteiből? Nógrád megye/Pásztó. Hatm-nics József az LMP Nógrád megyei koordinátora és választmányi tagja elmondta, hogy a legtöbben a megígért munkahelyek létrehozásának hiányát tették szóvá. Nógrád megye azok közé a régiók közé tartozik, ahol igen magas a munka- nélküliség, ezért az itteni lakosok igen nagy reményt fűztek az új kormányhoz. - Talán legtöbben ezt vetik a kormány szemére, hogy még ma sem látni semmi érdemleges intézkedést, hogy valamelyest javuljon a helyzet, s több munkahely legyen ebben a megyében. A közmunkaprogram megszüntetésével még rosszabb lett e helyzet - kezdte összefoglalóját Hatranics József. A lakosok másik nagy problémaként, a devizahitelesek megsegítésének ígéretét említették, amit szintén nem sikerült megoldania a kormánynak. - Bár történtek lépések, egyik sem azokon segített, akiknek igazán szüksége lett volna rá, s az otthonaik ugyanúgy veszélyben van, sőt elveszítették azt Rontott a helyzeten az, hogy a kormány nem gondolt arra, hogy felelőtlen kijelentéseivel, felelőtlen gazdaságpolitikájával csak még jobban rontott a hitelesek helyzetén, hiszen a forint egyre gyengébb lett, s ezáltal a hitelek összege nőtt, ezért még nehezebbé, sőt lehetetlenné vált azok törlesztése. A családoknál egyre kevesebb pénz marad, s már a közüzemi számláikat sem tudják fizetni - állapította meg a megyei koordinátor.- A lakossági fórumon elhangzott véleményeket összegezve elmondhatjuk, hogy a kormány működésének második évében sem tudta a munkahelyteremtésre és a devizahitelesek megsegítésére tett ígéretét betartani. Az árak egyre nőnek, a bérek csökkenek, s mindezek által Nógrád megye lakosságát egyre nagyobb nyomorba döntötték - mondta el lapunknak Hatranics József.- A megyei szervezet úgy látja, hogy az elmúlt húsz évben Nógrád felzárkóztatása nem sikerült, a leszakadás tovább fokozódott az ország más területeihez képest. Ez mutatja a megyei, de az országos vidékfejlesztési politika gyakorlatilag teljes kudarcát, csődjét. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a 2010- ben hivatalba lépett kormányzat alatt is csak növekedett a leszakadás, a helyi társadalom elszegényedése, kilátástalansága, a 2011- es évben tovább folytatódott - folytatta az összegzést az LMP választmányi tagja. Hatranics József azt is kiemelte, hogy az LMP nem lát olyan átfogó megyei, térségi fejlesztési tervet, terveket, melyek reálisak, megvalósíthatóak, környezetileg és gazdaságilag egyaránt fenntartható- ak, és biztosítják a megye, de elsősorban a térségben élő emberek elvárható életminőségét. Az évek óta folyó gyakran látszatberuházások, és fejlesztések inkább szolgálták a részérdekeket, mint a tágabb közösségét, és tökéletesen alkalmasak voltak arra, hogy úgy ösztönözzenek, „hogy ne csináljanak semmit", legalábbis semmi olyat, felemelkedését jelenthetné.
