Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-05 / 55. szám
4 2012. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ A NAP TEMAJA Nehezebb feltételek között is az eredeti programok végrehajtása a cél Beszélgetés Székyné dr. Sztrémi Melinda országgyűlési képviselővel, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármesterével Salgótarján várossá válásának 90. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi közgyűlés, és jó néhány felemelő rendezvény után aktuálisabb időpontot nem is találhatott volna az újságíró a városa polgármesterével való beszélgetésre. Ami még akkor is igaz, ha az interjú a kínálkozó évfordulós megemlékezések helyett - paradox módon - csupán hétköznapi történésekre, „csak” az elmúlt közel hat év önkormányzati tevékenységének egyes főbb elemeire fókuszál.- Hogyan láttak munkának 2006- ban?- Röviden: hittel és bizakodással. Bővebben: a megóvás-megőrzés, a folytonosság-folyamatosság és a megújulásépítkezés szándékával. Úgy véltük, ez feladat-triász egyidejűleg kell, hogy meghatározza munkánkat. Ugyanakkor új és más mentalitást és korszerűbb személetet vittünk az önkormányzatba és a képviselőtestületébe: nagyobb tudatosságot, rendszerszemléletet és a hosszabb távú tervezés igényét. Mindjárt 2007-ben, a törvényben előírt ciklusprogramot meghaladva egy 2018-ig szóló, több cikluson átívelő Gazdasági Programot (GP) készítettünk. Az alapstratégiánk négy pillére máig változatlan: a „Fejlődő Város”, az „Élhető Város”, a „Gondoskodó Város”, illetve a „Vonzó és Szerethető Város”. Ennek komplex programnak az aktuális - szakmai, ágazati, területi. - részelemeit valósítjuk meg évről-évre.- 2008-ban a közgyűlés az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) is elfogadta.- Az említett két program illeszkedik egymáshoz, és reményeink szerint egymást erősíti. Az IVS első elemében a városmag funkcióbővítő fejlesztése, a parkolási kapacitás növelése, a mozi átépítése szerepel. Reményeink szerint ez évben a kivitelezési munkák is elkezdődhetnek. Másik eleme a szociális városrehabilitáció: az acélgyári körzet megújítása. Erre elkészült a pályázatunk, de a kormányváltás és átállás után bezárult az „ablak”, reméljük, hamarosan újra „nyílik”, és folytathatjuk ezt a munkát. Végül az IVS egy harmadik ütemében terveztük a vásárcsarnok; a piac és környékének megújítását. E két eredeti programunk időarányos végrehajtásáról a teljesség igényével itt nem számolhatok be, ha viszont szelektál az ember, akkor azt saját szemüvegén át teszi.- Kérem, tegye: beszéljen „csak” a főbb célkitűzések végrehajtásáról!- Stratégiánk tengelyében - ami meglepő lehet - a munkahelyteremtés állt, amely nem kötelező feladata az ön- kormányzatoknak. Mi mégis felvállaltuk, mert nálunk országos viszonylatban is magas a munkanélküliség. Nagy érvágást jelentett a síküveggyár egyes utódvállalkozásainak megszűnése, az öblösüveggyár jelenlegi helyzete. Ennek ellenére Salgótarjánban nem csökkent olyan mértékben a munkahelyek száma, mint ahogy az ország egyes más vidékein. Helyi vállalkozásaink többsége meg tudta őrizni, egy része bővíteni is tudta a munkahelyeket Ebben ott van a mi szerepvállalásunk: egyrészt igyekeztünk megőrizni a meglévő munkahelyeket - már amelyekre ráhatásunk volt -, másrészt hasznosítottuk ipari parkunkat, minden négyzetméterét értékesítettük.-Igya város önkormányzata a legnagyobb foglalkoztató a térségben.- Igen, ami egyrészt a nagyobb vállalkozások hiányának, másrészt az önkormányzat gondoskodó szerepének is következménye. 2011-ben az ezer lakosra jutó közfoglalkoztatás aránya országosan is Salgótarjánban volt a legmagasabb. Nem mondtunk le arról sem, hogy további szerepvállalással az öblösüveggyártást is újra fólfejlesszük, ami a foglalkoztatás növelése és a város hírneve szempontjából is fontos. Tudjuk, programjaink célkitűzéseinek eléréshez az önkormányzat maga nem elég, ehhez a makrogazdasági környezet lényeges javulására, a vállalkozói szféra megerősödésére és hatékony közreműködésére is szükség van, amivel eleve kalkuláltunk is. A sokoldalú partneri együttműködés, a kapcsolatok további javítása sem nélkülözhető programjaink megvalósítása érdekében.- Értve ezalatt a határon túli térségeket, városokat is?- Igen. Ezért is történt meg, hogy több szlovákiai várossal - Fülekkel, Losonccal, Besztercebányával - megerősítettük kapcsolatunkat, amit most már egyértelműen a gazdaságra fókuszálunk. Az együttműködés terepe lehet a Novohrad-Nógrád Geopark, amellyel Magyarországon elsőként kerültünk be az Európai és a Globális Geopark hálózatba. Mi ezt az esélyt turisztikai szempontokon túl a gazdasági együttműködésben is szeretnénk megragadni, és a Geopark égisze alatt valós - kölcsönös előnyökön alapuló - nemzetközi gazdasági kapcsolatokat kívánunk kiépíteni és működtetni.-A fejlesztések mindig az érdeklődés homlokterében állnak.- Érthető, említek is néhányat. Már a ciklus elején átadtuk a távolsági autóbusz pályaudvart és a megújult sport- csarnokot is. A tehermentesítő út a Magyar Közút pályázata alapján, de a mi önkormányzatunk „ráhatásával” készült el. A közelmúltban átadásra került az É-D irányú kerékpárút I. üteme. Folyamatos az illegális hulladéklerakók felszámolása, megvalósult a térségi állati hulladék begyűjtése és kezelése, az állatmenhely kialakítása. Részt veszünk a Kelet-Nógrádi Térség Hulladékrekultivációs Programjában, bezárt lerakóinkat rekultiváltatjuk. A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését szolgálja a 34 nógrádi települést integráló önkormányzati társulás. Kiépítésénél már figyelembe vehetjük az uniós előírásokat és az új hulladékgazdálkodási törvény rendelkezéseit.- Örökösen visszatérő gond az utak állapota.- Különösen így van ez Salgótarjánban és külterületi részein, hiszen a város az utak kiépítése és fenntartása tekintetében - a jelentős szintkülönbségek és a rossz vízelvezetés miatt - hátrányosabb helyzetben van, mint egy- egy környékbeli község. Ezért útjainkat a kezdetektől fogva igyekeztünk folyamatosan felújítani, csapadékvíz elvezető rendszereinket korszerűsíteni. A szennyvíz csatornahálózat bővítése Salgóbányán, a közvilágítás kiépítése - többek között - a 2112. sz. tehermentesítő út mentén is megtörtént. A körforgalmi csomópontok felújítása és kivilágítása - amely városesztétikai szempontból is fontos - szintén terveink szerint valósult meg. Favorizáltuk a gyermekeinket szolgáló játszóterek építését, szorgalmaztuk a meglévők karbantartását és gondozását.- Az intézményfenntartás egyre nehezebb, különösen az oktatási ágazatban.- Igen. Ezért is folytattuk intézményeink felújítását, akadálymentesítését és korszerűsítését is. Ma nincs Salgótarjánnak olyan óvoda vagy iskolaépülete, amelyiken valamilyen fenti munkát ne végeztünk volna el. Elég, ha a nyílászáró cseréket, a szigetelési munkákat, vagy a sporthelyiségek - akár tíz-húszmilliós „bekerülési költségű” - felújítását említem. A legnagyobb (800 millió forintos) beruházás az előző évben befejezett Kodály Zoltán Tagiskola bővítése és felújítása volt. 2007-től több lépcsőben megtörtént a közoktatás szerkezetének átalakítása: egyrészt a tanulók számának csökkenése, másrészt a költséghatékonyság növelése miatt is. Az óvodák és iskolák integrációjával és más intézkedésekkel nemhogy minőségi visszalépés nem történt, de Salgótarján más városokkal történő összehasonlításban is - ezt kimeneti mutatók igazolják - jó színvonalú közoktatással büszkélkedhet. A Térségi Integrációs Szakképző Központ (TISZK) létrehozásával az egész megyére egy szakképző központot létesítettünk, Salgótarján és Balassagyarmat „pólussal”. így hangoltuk össze a szakképzés-szervezést, fokozatosan építettük le a szakképző osztályokat, bővítettük a szakiskolai hálózatot. A város nyolc alapfokú közoktatási tagintézményében - jobbára pályázati forrásokból - megvalósult a kompetencia-fejlesztés, sor került tanulói laptopok beszerzésére, a TISZK képzőhelyének, tanműhelyének kialakítására. Pedagógusaink a napi munkájuk mellett olyan innovatív pályázati tevékenységet végeztek, amelynek eredményeként több tízmillió forinttal járultak hozzá saját belső infrastruktúrájuk és szakmai tevékenységük fejlesztéséhez. Büszke vagyok rájuk. Itt jegyzem meg: közgyűlésünk elfogadta a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervet is.- Aggódtunk megyénk egyetlen felsőfokú oktatási intézménye miatt.- Mi is. Közgyűlésünk ezért is - noha nem kötelező feladatunk - járult hozzá a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetének gazdasági stabilizációjához. Három és fél éve - a megyei önkormányzattal együtt - több tízmillió forinttal támogattuk az intézményt, hogy működőképességének fenntartását biztosítsuk. Úgy gondolom ezzel a támogatással - ha indirekt módon is - sok nógrádi középiskolás fiatalnak tudtunk segíteni pályaorientációjában, továbbtanulásában, talán későbbi elhelyezkedésében is.- Kérem, beszéljen kulturális életünkről is!- Már 2008-ban újra megnyitottuk az Apolló mozit. Üdítő nyári programként, hagyományteremtő szándékkal rendeztük meg a Tóparty Fesztivált, a Bányarém Fesztivált. Új szellemi műhelyként működik a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház és a Beszédes esték sorozat. Valljuk, a kultúra várost épít: ennek szellemében fogadtuk el 2010-ben középtávra szóló kulturális koncepciónkat. A 2011 -es esztendőt a „700 éves Baglyaskő Vára-Salgó- tarján” emlékév rendezvényei kísérték végig. A Nemzetközi Dixieland Fesztivál több évtizede nagy értéke zenei életünknek. A Vertich Színpad Stúdió Zenthe Ferenc Színházzá alakulva pár éven belül önálló színházként működhet. Önként vállalt feladatként is szívügyünk a sport támogatása A 2008-ban elfogadott sportfejlesztési koncepcióban nemcsak a diák- és a tömegsport támogatást vállaltuk magunkra, hanem az élsport szponzorálását is. Két nagyobb sportklubunkat, az SBTC-t és az SKC-t kiemelten támogattuk a pályázati rendszeren kívül is, évente 6-14 millió forinttal. Újra indítottuk a bokszegyesületet, sok fiatalt vittünk be szinte az utcáról a sportcsarnokba. Városunk évente számos sportversenynek ad otthont, több kezdeményezést is felkaroltunk, mint például a bokszgála megrendezése, műjégpálya működtetése. Az ifjúsági koncepció fő iránya a fiatalok itt tartása, legalább azzal, hogy teret és lehetőséget biztosítunk nekik a hétvégi hasznos időtöltésre. A mozi átalakításával létrejövő szabadidőközpont hitünk szerint kultúrált és drogmentes szórakozást biztosít fiataljainknak. Fontosnak tartom a Salgótarjáni Diák Ön- kormányzat munkáját, a fiatalok különböző programokba történő bevonását- Hogyan birkóznak a szociális ágazat nehezülőfeladataival?- Szervezett, szívós munkával. Feladataink egy részét önállóan, más részét a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása útján valósultak meg. Az Aranykor Idősek Klubjában, a Félsziget Lakóotthonban férőhely-bővítést, a női és férfi átmeneti szállóban felújítást hajtottunk végre, kialakítottuk a hajléktalanok nappali melegedőjét és éjjeli menedékhelyét. Létrehoztuk a kistérségi gyermek és szociális központot, így hatékonyabb lett a feladatellátás. A gyermekek és családok átmeneti otthona vidéki településeken kapott helyet, jelentős a segélyezésre szorulók száma, ezért is fontos, hogy minél többen foglalkoztatottként, munkájuk után kapják az ellátást, ne segélyért jelenjenek meg. A közmunkaprogramokban résztvevők nagy száma igazolja, minden lehetőséget megragadtunk. 2012-ben a START munkaprogramban is részt veszünk, 505 főt fogunk foglalkoztatni, 360 milliós támogatással.- A turizmus örök reményágazatunk Ön lát előrelépést?- Előrelépésnek gondolom, hogy 2009-ben az országban elsők között megalakult a Turisztikai Desztinácló Menedzsment szervezet. A tevékenység fejlesztésére két körben elnyert pályázati forrásból is eszközölhettünk ráfordításokat. Központi elemnek tekintettük a bányászmúlt idegenforgalmi hasznosítását. Uniós forrásból valósult meg a városközpontban a „Bánya a lábunk alatt” projekt, napirenden a tárókat összekötő túraútvonalnak a kialakítása. Januári rendes közgyűlésünk Salgótarján tulajdonába kérte és kapta a Bányamúzeum kiállítóhelyet, amely így a Közművelődési Nonprofit Kft. kezelésbe került. A turisztikai fejlesztések központjaként az Északi városrész (Salgóbánya, Somoskő, Eresztvény, Zagyvaróna) került kijelölésre, ahol tervek és pályázatok alapján indulnak a fejlesztések. Készül a Salgóbányai Casino épületének a megújítási terve.- Bemutatná az önkormányzat kapcsolatrendszerét?- Itt is csak két kiemelést teszek. Egyrészt fontosnak tartjuk a civil szervezetekkel való kapcsolatunkat: a közgyűlés megalkotta civil koncepcióját, megalakult a Salgótarjáni Civil Kerekasztal, amely jelenleg több mint 100 szervezetet tömörít Másrészt - és erre már utaltam - bővíteni kívánjuk gazdasági együttműködésünket szélesebb körben is. Jelenleg Losonc, Fülek, Besztercebánya, Gliwice, Vantaa, Vigarano Mainarda, Urikány városokkal ápolunk testvérvárosi kapcsolatokat. Mostanában készülünk megkötni egy megállapodást Borsa városával, kialakulóban van egy kínai testvérvárossal való kapcsolatfelvétel.- Kíván még valamit megosztani olvasóinkkal?- 2011-ben 751 millió forint kormányzati támogatást kapott Salgótarján, a legfontosabb, hogy ezt célirányosan és hatékonyan használjuk fel. Jóval nehezebb körülmények között is az eredeti programjaink minél eredményesebb végrehajtása a változatlan célkitűzésünk Bízom abban, hogy Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata újabb hitelek felvétele nélkül, a még esetleg szükséges átalakítások végrehajtásával, a fejlesztési célkitűzések - jobbára pályázati forrás finanszírozású - fokozatos megvalósításával, a folyamatosan hatályba lépő önkormányzati törvény és végrehajtását szolgáló jogszabályok keretei között jól meg tud felelni törvényi kötelezettségeinek és választópolgárok elvárásainak is. Ebben a közös munkában - felajánlva és fokozva együttműködési készségünket - számítunk mindenki segítségére városunkban és környezetében. Meggyőződésem, hogy önkormányzatunk, testü- leteink, polgármesteri hivatalunk, intézményeink, gazdasági társaságaink és dolgozói törvényesen, felelősséggel látják el feladataikat, ügyfélcentrikus szemlélettel, polgárbarát módon végzik a munkájukat. Legyenek irántunk bizalommal!- Polgármester asszony! - köszönöm a beszélgetést Dr. Baráthi Ottó
