Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-03 / 54. szám

2012. MÁRCIUS 3., SZOMBAT 10 SPORTTURMIX Megvan a helyszín vívás. Még az idei program jó része is hátravan, de már kije­lölték a 2013-as budapesti vívó­világbajnokság pontos dátu­mát, illetve helyszínét: a jövő év sportági fő versenyére au­gusztus 5. és 12. között Papp László Sportarénában kerül majd sor. Füleky András, a Magyar Vívószövetség (MVSZ) ügyve­zető igazgatója a hétvégi, Gerevich-Kovács-Kárpáti férfi kard Grand Prix sajtótájékoz­tatóján beszélt arról az MTI ér­deklődésére, hogy a nemzet­közi szövetség (FIE) illetéke­seivel több témában is egyez­ségre jutottak múlt csütörtö­ki, budapesti egyeztetésük alkalmával. A leendő helyszí­nen és időponton túl az is el­dőlt, hogy az első két napon a hat egyéni versenyszám selej­tezőjét bonyolítják le, majd há­rom napon át az egyéni főtáb­lás asszókra kerül sor, azután pedig a csapatversenyeket rendezik. Határoztak továbbá arról, hogy a női tőr a férfi karddal, a férfi párbajtőr a női párbajtőrrel, míg a férfi tőr a női karddal lesz párban, azaz ezeknek a küzdelmei zajlanak majd együtt az éremosztással záruló napokon. Az MVSZ és a szervezőbizottság továbbra is késznek mutatkozik arra - amint azt Füleky András el­mondta -, hogy integrált vb-t rendezzen, vagyis a kerekesszékesek versenyeit is megszervezze, ehhez azonban az kell, hogy a jogtulajdonos döntéshozó szervezet, az IWAS Budapestet jelölje hely­színnek. Ha a kerekesszékesek is a magyar fővárosba jönnek, az ő verse­nyeik a Körcsarnokban lesz­nek, s csak a döntők résztve­vői vívnak majd a Papp Lász­ló Sportarénában. A Főgáz támogatja FTC. Főgáz a Ferencvárosi Tor­na Club két szakosztálya spor­tolóinak eredményes felkészü­léséhez és versenyeihez nyújt anyagi segítséget a klubbal kö­tött megállapodás értelmében. A hosszú távú együttműködés keretében az FTC futball és női kosárlabda szakosztályokat tá­mogatja a vállalat. „Nagyon örülök, hogy egy újabb jelen­tős támogató állt mellénk a Fő­gáz Zrt. révén. Minden erőnk­kel törekszünk arra, hogy pél­dát mutassunk a nevelésben, az élsportban és többek között az átlátható gazdálkodásban” - mondta Kubatov Gábor klub­elnök. „A Ferencvárosi Torna Club Budapest több mint száz éves történelmi múlttal ren­delkező sportklubja, amely a főváros határain túl is a legis­mertebb és legtöbb szurkoló­val rendelkező egyesületnek tekinthető. A szponzorációval lehetőség nyílik számunkra, hogy tovább növeljük a Főgáz országos ismertségét; miköz­ben reméljük, hogy támogatá­sunkkal hozzájárulhatunk a budapesti sportolók további si­kereihez és az utánpótlás fej­lesztéséhez” - nyilatkozta Koncz László, a FŐGÁZ vezér- igazgatója, aki hozzátette, bí­zik benne, hogy a támogatás révén nem csupán a sportolók eredményéhez járulhatnak hozzá, hanem a sikeres után­pótlás-neveléshez is.” SPORTTÜKÖR Futóként karolta fel a gyaloglókat atlétika Beszélgetés a hatvanéves Fábri Gáborral Március 4-én ünnepli hatvanadik születésnapját Fábri Gábor, aki az 1994-ben alapított balassagyarmati Ipoly Walking Club alapító elnöke és edzője, emellett hét éve tölti be a megyei atlétikai szövetség elnöki posztját. 800 méteren még mindig ott szerepel a neve a megyei örökranglista első 10 eredménye között (1:53,8 perc - 1974., Balassagyarmat), és ifjúsági válo­gatott is volt. Az Ipoly gyaloglógála versenyigazgatójá­val beszélgettünk, aki elmondta, megfelelő szponzori háttérrel idén is olimpikonokat tudna elhozni a nóg­rádi városba. B. L. A sportoló- Általános iskolás koromban ismerkedtem meg az atlétikával - mesélte a születésnapos. - Napra pontosan emlékszek, hogy 1966. május 27-én Salgótarjánban vet­tünk részt egy tehetségkutató ver­senyen Komomczy Csabával, a Vi­talitás SE későbbi elnökével és Csutor Erzsikével (KurincziBéláné), aki akkoriban a Szántó Kovács Já­nos Gimnázium testnevelő tanára volt Erzsiké beszélt nekünk az at­létika szépségéről, és arról, hogy a versenyek során sok szép helyre el lehet jutni. Természetesen, mint akkor is meg mai is minden fiú gyerek labdarugó akart lenni, ez alól én sem voltam kivétel. Akko­riban én is jártam az úgynevezett „kölyök csapat” edzéseire, de Kurinczi tanárnő hatására mégis az atlétikához pártoltam át- A Balassagyarmati MEDOSZ- ba került ekkor. Kik segítették az útját?- Remek kis családias hangula­tú szakosztály volt, az idősebb ver­senyzők minket, gyerekeket ha­mar befogadtak a társaságba, és védő szárnyaik alá vettek minket - Pénzes István, Gedőczi Zoltán, Csókás László, Komomczy Csaba, Kun László, Kurinczi Béla, Kiss Im­re és a többiek. Edzőm Kun Lász­ló lett, aki akkoriban középtávfu­tó volt A fent említett sportolóktól mi, fiatalok sokat tudtunk tanulni. Ahogyan Csutor Erzsiké és Kiss Imre lelkesíteni és fanatizálni tud­ták a versenyzőiket, az bámulatos volt Atlétika iránti alázatot, szere- tetet Komoróczy Csabától lehetett tanulni. Kun Laci volt az atlétika mindenese - edző, szakosztályve­zető, szertáros, gondnok - a sport­ág motorja, megszállottja. Mindig ennek az egyesületnek voltam a tagja, csak a nevek változtak - BGYSE, BHVSE, Vitalitás SE.- Hogy alakultak az eredményei?- Az első sikeremet 1966 októ­berében értem el, egy megyei egye­sületi csapatbajnokság keretén be­lül, ahol 800 méteren akkor a me­gye legjobb serdülő fiú futója, Jakus Laci mögött a második he­lyen értem a célba, 2:13,2-es idővel. Lelkesedésem, és a sok munkámat siker koronázta, hiszen évről-évre javultak az eredményeim, 800-on és 1500-on egyaránt Ami az orszá­gos bajnokságokon elért helyezé­seimet illeti, mezei ob-n kétszer voltam ötödik, 1968-ban a serdülő „A” korcsoportban 800 méteren szereztem egy ezüstérmet, ifistaként pedig 1500 méteren let­tem második 1970-ben, ugyanek­kor 800-on negyedik helyen értem célba. Középiskolás bajnokságo­kon 1968-ban és 1970-ben is ezüst­érmet szereztem 800 méteren.- Ezek az eredmények címeres mezt is értek...- A magyar ifjúsági válogatott­nak 1970-ben lettem a tagja —két nógrádival, Lajkó Zsuzsával és Ja­kab Gáborral egyetemben - a Len- gyelország-Magyarország ifi via­dalon. 1500 méteren a negyedik helyen értem a célba, a lengyel győztes Malinovszki mögött, aki a moszkvai olimpián 3000 akadá­lyon aranyérmet nyert.- Egy idő után elmaradtak a nagysikerek.- Az ifi kort kinőve az eredmé­nyeim javultak, hiszen 800 méte­ren stabil 1:55-ös futó lettem, igaz, hogy egy alkalommal sikerült 1:53,8-at fúrnom, 1500-on 3:55 a legjobbam, míg 3000-en 8:55 a re­kordom. De ezek az eredmények már kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy dobogóra tudjak kerülni. Re­álisan nézve a dolgot, én nem tar­toztam a tehetséges futók közé, amit sikerült elérnem, az a fanatiz­musomnak, a sok munkának és a hitemnek köszönhető. Ezen bán­kódni nem bánkódom, mert ami­re képes voltam, azt úgy érzem, hogy kihoztam magamból. A tréner- Törvényszerű volt, hogy edző lesz?- Versenyzői pályafutásomat 1974-ben fejeztem be és azóta edzősködöm. Először serdülő korú atlétákkal kezdtem foglalkozni, akiket összetett versenyzésre ké­szítettem fel. Az első sikeres ver­senyzőm PóznerBéla volt, akinek a legjobb eredménye 400 méteren 49,67 volt, ami az ifi bajnokságon egy negyedik helyre volt elég az 1970-es évek végén. Takács Béla személyében volt az első gyalog­lóm, a legjobb eredménye 20 kilo­méteren 1 ;46 óra volt a ’80-as évek elején. 1983-ban ismét összetett versenyzésre készítettem a ver­senyzőket, Pintér Manyival ködö­sen. Remek társaság került a ke­zünk alá. Sok szép sikert értünk el a versenyeken. Nyertünk orszá­gos mezei bajnokságot a 13 évesek korosztályában a fiúknál (Havay K.-KovácsD.-NyikonT.) 1984-ben, Dunakesziben. Ugyanebben az esztendőben az összetett bajnok­ságon a Kovács D.-Havay-Nyikon négypróba csapat bronzérmes lett, míg a négypróba „A” változa­tában Kovács Dusán nyert egy ezüstöt. Egy évvel később a Ko­Fábri Gábor vács D-Havay K-Nyikon T-Pécsi R. nyolcpróba csapatunk harmadik lett, Kovács Dusán pedig ismét másodikként zárt. Dusán a serdü­lő egyéni ob-n 100 méteres gátfu­tásban bajnoki címet szerzett, tá­volugrásban második, 100 méte­ren ötödik lett. Ez a sikeres korosz­tály a következő évben Szabó Béla edző kollégámhoz került.- Hogy jött az ötlet, hogy gyalog lókkal foglalkozzon?- Ez után a korosztály után olyan típusú fiatalok kerültek a szakosztályhoz, akikre igaz volt az akkori mondás. Amikor megkér­deztek egy sikeres gyaloglót, hogy hogyan lett gyalogló, azt válaszol­ta, hogy semmi másra nem volt alkalmas. Először a csapatbajnok­ságokon sikerült érmes helyezé­seket szereznünk, majd Adám Ákos személyében feltűnt egy ta­nuló, aki könnyen sajátította el a gyaloglás technikáját. Pozitív hoz­záállással, kitartó munkával sike­rül 3-4 bajnoki aranyat begyűjte- nie. Ezek a sikerek olyan szárnya­kat adtak a fiataloknak, hogy szin­te mindenki gyalogolni akart. Si­kert sikerre halmoztunk, egyre másra értünk el országos bajnoki aranyérmet, Fülöp Attila, Fábri Pé­ter, Sisa Dávid, Mihály Ferenc és Fülöp Zsuzsi jóvoltából, nem be­szélve arról, akik mögöttük „csak- ” obúrmet tudtak nyerni. Ezeket a sikereket olyan edzőkollégával hoztuk össze, mint Szikom Pál ba­rátom, aki a világ egyik legjobb 50 kilométeres gyaloglója volt. Ma már csak Major Ferenc ma­radt meg gyaloglónak, ő önállóan készül a versenyekre és csak segí­tő szerepkört töltök be, próbálok segítem neki, ahol tudok. A sportvezető, versenyigazgató- Menjünk egy kicsit hátrább az időben Balassagyarmaton a rend­szerváltozás környékén új klub és új gála tűnt fel a színen..- 1990-ben elérkezett a nagy változások kora, ebből a változá­sokból a sport sem maradt ki. 1992-ben Révész László barátom­mal megalakítottuk a Vitalitás SE- t, atlétika és biatlon szakosztál­lyal. Az előzményekhez tartozik, hogy ekkor kezdtek a triatlon ver­senyek népszerűek lenni, egymás után rendezték a versenyeket. Ami az atlétikát illeti, Salgótarján­ban a Kristály Kupa kezdte magát kinőni ugrógálává, a balassagyar­mati Lebó János-emlékverseny pe­dig Ipoly gyaloglógálává.-Legkedvesebb emlék, élmény a gyalogló gálával kapcsolatban?- A versenyekkel kapcsolatos legkedvesebb élményeim, hogy si­került egy nagy nemzetközi ver­seny alapjait leraknom, segítőim­mel, barátaimmal együtt. Volt olyan versenyünk, ahol 17 ország versenyzői álltak rajthoz. Nagyon olyan kevés versenyt rendeznek Magyarországon, ahol ilyen sok nemzet legjobbjai küzdenek meg egymással. Olyan világklasszis versenyzők fordultak meg Balas­sagyarmaton, mint Olimpiada Ivanova, Alfridi Erica, Irina Sztmkhova, Rossza Mária, Lívia Fesszenkó, Szebebnszki Anikó, Pavel Blazek, Roman Mrazek, Va­lentin Konnone és Matey Toth.- Több szempontból is reformer volt a gálával kapcsolatban..- Igen, lehet, hogy újító voltam annak idején az újításokban. Hi­szen elsőként alakítottam gyalog­ló klubot az országban, és elsőként rendeztem pénzdíjas versenyt Ma­gyarországon, ami akkor igencsak meglepő volt- Idén is lesz gála?- Ebben az évben lesz 25 éves az Ipoly gyaloglógála, amit szep­temberben kívánunk megrendez­ni Balassagyarmaton, szerény kö­rülmények között, a verseny kere­tében pedig a 6. Zelenka- emlékversenyt. Ha lenne egy iga­zi befektető, aki jó üzletet lát a versenyben, a világ legnagyobb gyalogló versenyét tudnánk meg­rendezni Balassagyarmaton, köz­vetlenül az olimpia után ez egy jó reklámlehetőség is lenne.- 1994 decemberében újabb egyesületet alapított..- A Vitalitás SE-ből szakmai okok miatt váltam ki és alapítot­tam meg az Ipoly Walking Clubot. Itt kell még megemlítenem, hogy nevünkkel ellentétben nem csak gyaloglásban értünk el országos bajnoki aranyakat, hanem futó számokban is jól szerepeltünk. A megye első embere- Több évtizede szerepet vállal a megyei szövetség munkájában is.- 1978-tól lettem a Nógrád Me­gyei Atlétikai Szövetség elnök­ségének tagja. Azokban az idők­ben még tudtunk szakmai célo­kat kitűzni, megvalósítani. Tud­tunk versenyeket rendezni, kü­lön rendeztünk megyei bajnokságot minden korosztály számára. A ’90-es évek elejétől a szakosztályok száma radikáli­san lecsökkent, ezáltal csökkent a versenyzői létszám is, és a kü­lönböző korosztályú bajnoksá­gokat össze kellett vonni. A szö­vetségek lehetőségei és hatáskö­rei is a minimálisra szűkültek. Hiába voltak tervei a szövetség­nek. A megvalósításuk csak álom maradt, a sportlétesítmé­nyek állapota kezdett romlani, ezért úgy döntöttem, hogy le­mondok a szövetségi tagságom­ról. Évekig nem ténykedtem a szövetségnél.- 2005-ben mégis elvállalta az elnöki pozíciót- Néhány év elteltével, amikor megüresedett a megyei szövetség elnöki posztja, engem jelöltek, majd megválasztottak elnöknek. Elvállaltam, mert bíztam benne, hogy kedvezően alakulnak majd a körülmények, és sikerül valamit tenni az atlétikáért. A sportra szánt pénz egyre kevesebb lett, a meglé­vő pénzforrások, pályázatok kezd­tek megszűnni, a létesítmények ál­lapota katasztrofális lett, a szakem­bereink a megélhetésük érdeké­ben hátat fordítottak az atlétiká­nak. Ilyen nehézségek mellett csoda, hogy ilyen szép eredménye­ket tudnak elérni fiatal sportoló­ink, elsősorban edzőink eredmé­nyes és odaadó munkájuknak kö­szönhetően. A családapa- Mely elismerésire, díjaim büsz­ke?- A 2010-ben nekem ítélt Bérczy Károly-díjnak nagyon örültem és most is szeretném megköszönni mindazoknak, akik javasoltak er­re a címre. Büszke vagyok még az 1993-ban kapott Eszterházy Mik- sa-díjra is, amire Révész László ba­rátom, és a nemrég elhunyt Répássy László javasolt.- Család, magánélet?- Balassagyarmaton élek. 2001- ben volt egy szívműtétem, és azóta a rokkantnyugdíjasok életét élem. Egy lányom és egy fiam van, vala­mint két lány unokám. Szabad­időmben a feleségemnek segítek a virágüzletben. Amennyiben az időm megengedi, egy baráti tár­sasággal Erdélyben szoktunk ki­rándulni. Mindegyik sportágat szívesen nézem és izgulok a ma­gyar sportolókért és csapatokért, pláne a közelgő olimpia miatt. Egy csúcsot beállított, egynek a közelébe jutott labdarúgás. Iker Casillas két rang­létrán is jelentősen előbbre lépett a spanyol futballválogatott Vene­zuela felett Málagában aratott 5-0- s szerdai sikere nyomán. Amint ar­ról a madridi Marca című sportna- püap beszámolt, a barátságos mér­kőzésen Casillas azzal, hogy nem kapott gólt, befogta az abszolút ka­pusrangsorban eddig egyedüli él­lovas holland Edwin van der Sart, akinek 72 válogatott meccsen nem tudták bevenni a hálóját. Van der Sár már visszavonult, a spanyol ka­pusnak azonban még bőven van lehetősége további „nullás” vég­eredmények elérésére. A világ- és Európa-bajnok spanyolok hálóőre eddig 128 alkalommal viselhette az 1-es mezt a nemzeti csapat tag­jaként, s összesen 75-ször kapott gólt Casillas egy másik sportági rekordot is hamarosan megdönt- het, jelesül a válogatottal győzte­sen megvívott meccsek számát ü- letően érheti be és előzheti is le a francia Liliam Thuramot A futbail- cipőt már régebben szegre akasz­tott hátvéd 142 alkalommal szere­pelt a francia válogatottban, s 94- szer jött le győztesen a pályáról. Casillas jelenleg 93 megnyert mér­kőzést tudhat a magáénak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom