Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-03 / 54. szám

6 2012. MÁRCIUS 3., SZOMBAT A HÉT TÉMÁJA adóellenőrzés Ha valakinek sikerült a végtörlesztés, egyben biztos lehet: nem kérdezi meg az adóhatóság, hogy miből tellett rá. Bezzeg ha egy szerenádot kísérő zenekar nem adott számlát! ÁLRUHÁBAN AZ ÁLLAMKASSZÁÉRT Ha végtörlesztésre költöt­ted a lopott pénzt, rend­ben van, de ha rizsbort árulsz, adj számlát, mert különben meglakolsz - ez az állami politika olvas­ható ki az adóhatóság leg­utóbbi ügyeiből. VR-összeállítás Az adóellenőrök élete nem csak játék és mese. Egy Valentin-na- pi eset rávilágított, hogy a NAV igen kreatív, ha a számlaadási kötelességet elmulasztó piti csa­lók lebuktatásáról van szó. Az adóellenőrök a szerelmesek nap­ján szerelmesnek álcázva magu­kat egy esküvői hirdető portálon kerestek egy együttest szerenád­ra. Az együttes három tagjával - egy énekessel, egy gitárossal és egy kongással - meg is egyez­tek abban, hogy hol, mikor le­gyen a produkció. Este hatkor a zenészek ott is voltak a helyszí­nen és elkezdődött a szerenád, amelyet az erkélyen várakozó hölgy, meg persze valamennyi szomszéd is végighallgatott. Majd a szívhez szóló előadást a megrendelő megköszönte, majd ki is fizette a fellépőket. Csak­hogy a zenekar elfelejtette a leg­fontosabbat: számlát nem adott. Erre kijött a társasházból a töb­bi ellenőr, igazolták magukat, és megkezdték az ellenőrzést. A ze­nészek először azt hitték, kandi­kamerával filmezik őket. Kide­rült, hogy nem is tudtak volna bizonylatot adni, hiszen még csak adószámot sem váltottak ki, vagyis egyértelműen feketén zenéltek nemcsak az erkély alatt, de folyamatosan szabályt sértettek. A mulasztási bírság 1 millió forintig is terjedhet, annyival gazdagodhat az apadó államkassza. Előfordult már olyan, hogy es­küvői ruhát kölcsönöztek és lánybúcsú szervezésére kértek fel egy irodát, ráadásul a buli is rendben lezajlott már, amikor ki­derült, hogy a lányságukat nem, de a szervezőirodát valóban el­búcsúztatják, méghozzá jelentő­sebb összegtől. De olyan is meg­történt, hogy az ellenőrzés előké­szítése során a NAV egyik mun­katársa mellnövelő operációra jelentkezett be egy neves plasz­tikai sebészhez, aki a tervezett műtét napján 900 ezer forintot vett át a szépülni vágyó adóel­lenőr hölgytől, ám erről számlát nem adott. Az adatok szerint a vizsgált plasztikai sebész az azt megelőző 20 hónapban közel száz műtétet végzett, ráadásul a rendelőjében nem is tartott számlatömböt. Az adóhatóság Egyre trükkösebbek a NAV munkatársai. De a lényeg ugyanaz: minden adókötelezettséget be kell fizetni. kollégái ezoterikus irányba is el­indultak: Nógrád megyében au­ravizsgálatot végeztettek, több megyében pedig masszőrhöz és jósnőhöz jelentkeztek be. Legutóbb a busójárás esett ál­dozatul a szigornak. Szabályta­lanul árult rizsbort és hamis fut- ballklubemblémákat is találtak a NAV revizorai és pénzügyőrei a héten véget ért mohácsi busó­járáson, ahol az ellenőrzött ven­déglátók, kereskedők több mint 40 százaléka vétett az adójogsza­bályok ellen. A vétkesek nyugtaadás elmu­lasztása, adószám nélkül vég­zett adóköteles tevékenység, be­jelentés nélküli foglalkoztatás miatt esetenként több százezer forintos vagy milliós büntetésre is számíthatnak. A legnagyobb bírságot, 1,1 millió forint érték­ben, arra a kereskedőre szabhat­ják ki, aki nem tudta igazolni az általa árult szeszes ital eredetét és számlát sem adott az ellen­őröknek. Idén 1000 milliárddal többet adózunk, mint tavaly. Az adóha­tóság teljesítette a tavalyi 9500 milliárd forintos bevételi tervet; az idén 10 500 milliárd forintot kell beszednie, jelentős részét áfából, amelynek ellenőrzése az idén is kiemelt feladat - mond­ta Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhe­lyettese az MTI-nek. A kormány a hiánycél tartása érdekében tavaly szeptember­ben 40 milliárd forint többlet áfa beszedését rendelte el, amit vég­rehajtási intézkedésekkel, a be­szedés hatékonyságának növe­lésével és az ellenőrzések szigo­rításával sikerült elérni. A 2011- es terv készítésekor ugyanakkor még nem számoltak azzal, hogy az Európai Bíróság döntése nyo­mán 247 milliárd forint áfát visz- sza kell utalni. A NAV így is 9323,8 milliárd forintot szedett be a kincstárnak, amely az ál­lamháztartás adójellegű bevéte­leinek 92 százaléka - ismertet­te az elnökhelyettes. Az idén 10 500 milliárd forin­tot kell beszednie a NAV-nak, 1000 milliárddal többet a tavalyi­nál. Az idén is a közvetett adók­ból származó bevételeken van a hangsúly. Egyes adónemekre vo­natkozó jogszabályok változtak, amelynek hatására nőnek az azokból származó bevételek. Varga Árpád e változások közül kiemelte az áfa 2 százalékpontos növekedését, az szja területén az adójóváírás megszűnését és a bérkompenzáció bevezetését, a szociális hozzájárulási adó belé­pését, amely a járulékalap válto­zásával is jár. Többletet várnak a jövedéki adó, a termékdíj és a népegészségügyi termékadó vál­tozásától, valamint attól is, hogy módosul az ületékbevételek megoszlása a központi és a helyi költségvetések között az előbbi javára. A költségvetési bevételeken belül az áfa aránya meghatározó, az adóbevételek 24 százalékát adja, s az adóellenőrzési megál­lapítások 85 százaléka is ebből származik. Az adóhatóság ezért az idén a költségvetési bevételek védelme érdekében fokozni fog­ja a visszaigényelt áfa kiutalás előtti ellenőrzését. Annál is in­kább, mert az áfaszabályok 2012-től jelentősen változnak. Igaz ugyan, hogy általános eset­ben 75 napra nő a kiutalási ha­táridő, de megszűnik a megfize- tettség vizsgálata, ugyanakkor az 50 százalékos megállapítási küszöbérték 30 százalékra csök­kentése - a kamatfizetési kötele­zettség alóli mentesülés feltétele­ként - lehetővé teszi, hogy már a kiutalás előtt hatékonyabban tudják feltárni az olyan fiktív számlákra alapított adólevonást, amikor például a számlákat számlázási láncolatok tagjaként fogadták be az adózók. Az adó­zók számára mindenképpen kedvező a bevallásban kért ösz- szeg részutalásának bevezetése. Ki a kiemelt adózó? E HÉTTŐL ÚJ RENDELET SZdbá- lyozza a kiemelt adózók körét: 3,25 milliárd forintra emelke­dett az úgynevezett adóteljesít­mény határa, eddig 2,2 milli­árd felett tartoztak ide a cégek. Változott a „legnagyobb adótel­jesítménnyel rendelkező adó” kategória is: ezentúl a 690 mil­lió forintos vagy havi áfabeval­lóként legalább 140 milliós adóteljesítményt elérő cégek tartoznak ide. Busójárás, mint adóesemény: az alanyok 40 százaléka vétett • áfa A vizsgálatokra elsődle­gesen a nagyobb forgalmú, je­lentős kockázatot hordozó adózók, a körbeszámlázásos ügyletek, csalárd értékesítési láncolatok, számlagyárak ré­szesei, az adóminimalizálók, a személygépkocsi- és egyéb járműbérbeadással érintettek számíthatnak • tb Az akciók célja a feketefog­lalkoztatás kiszűrése • szja A visszaigénylések jog­szerűségét vizsgálja a NAV • vám A textil- és ruházati, ci­pő- és lábbelitermékek im­portjának fokozott ellen­őrzésére számíthatnak az érintettek • társasági adó Kiemelt figye­lem jut a transzferárakra, kü­lönösen a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében. A jegyzett tőke jelentős változá­sakor a növekedés forrását el­lenőrzik Végtörlesztés: nem vizsgálhatja a fekete pénzeket a NAV A végtörlesztés idején többször lehetett hallani ar­ról, hogy a NAV vagyonoso- dási vizsgálatot indíthat azok ellen, akik nagy összegű végtörlesztéssel egyenlítették ki banki tarto­zásukat „Nem ellenőrizheti az adóhatóság, honnan szedték össze a pénzt a vég­törlesztők devizahitel-tarto­zásuk rendezésére - mondta Vaiga Árpád, az adóhatóság elnökhelyettese. Vagyongya­rapodás nem vélelmezhető azon összegnél, amellyel egyező összeget a magánsze­mély végtörlesztésre hasz­nált fel - így szól a szabály. A TÖRVÉNYI RENDELKEZÉS azt jelenti, hogy abban az eset­ben, ha az adóhatóság va- gyonosodási vizsgálatot foly­tat, nem lehet ellenőrizni, honnan teremtette elő a ma­gánszemély a végtörlesztésre fordított össszeget Ez lénye­gében adóamnesztiát jelent az érintetteknek - ismerte el az elnökhelyettes. A NAV az adózók igazságérzetére számít 2011-BEN A NAV adó-, VÖ7/1- és bűnügyi szakterületéhez 29 764 darab közérdekű be­jelentés érkezett. Az állam­polgárokat rendkívüli mó­don irritálják az adózás te­rén tapasztalható visszaélé­sek, adóeltitkolási módok, a feketegazdaság térnyerése. A közérdekű bejelentések leggyakrabban számla- és nyugtaadási kötelezettség el­mulasztásáról, bejelentés nélküli foglalkoztatásról, gyors vagyongyarapodásról és egyéb adóeltitkolásról szólnak és legtöbb esetben vizsgálat is indul belőlük. továbbra is előkelő helyet foglalnak el a közérdekű be­jelentéseken belül a feltűnő vagyongyarapodást érintő be­jelentések. Számos esetben előfordul, hogy a bejelentők az irritáló külső jegyekből - mint például luxusautó, nagy értékű ingatlan, drága külföldi nyaralás - vonják le azt a következtetést, hogy ér­demes az adóhatósághoz for­dulni és egyre többen teszik ezt úgy, hogy nem névtelenül közlik feltételezéseiket A közérdekű bejelentések jól hoznak a konyhára: ta­valy 5 milliárd forintot is meghaladta az az összeg, amit az így megindult vizs­gálatok során szabtak ki adókülönbözet és büntetés formájában, ez pedig több mint kétszerese a tavalyi évi eredménynek. A lefolytatott ellenőrzések alapján az a ta­pasztalat, hogy a beadvá­nyok 30 százaléka volt meg­alapozott, 15 százaléka pe­dig részben alapos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom