Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-27 / 72. szám

2012. MÁRCIUS 27., KEDD A NAP TEMAJA 5 Felbecsülhetetlen eszmei értékű és több száz millió forintos anyagi kárt okoznak a vadorzók és orwadászok évente az országban; szakemberek szerint e cselekmény visszaszorításában sokat segíthetne, ha szabálysértés helyett bűncselek­ménynek minősítenék, és szigorítanák a kiszabható büntetést. Az orvvadászokra a nemrégiben Magyarlukafa közelében elkövetett gyilkosság irányította a figyelmet. Százmilliós károkat okoznak évente az orwadászok Évente többtucatnyi gímbika esik az orwadászok áldozatává Az MTI által készített - a jelenség gaz­dasági vonatkozásait vizsgáló - körkép szerint ma jellemzó' a „megélhetési”, va­lamint az üzleti célú vadorzás, orvvadá­szat is; az előbbi elkövetői többnyire hur­kokkal és kutyákkal „dolgoznak”, míg az utóbbiak jól szervezettek és a legmo­dernebb technikai eszközöket - például éjjellátó, GPS-alkalmazzák. A fegyveres cselekményeken belül meg kell külön­böztetni a teljesen illegális, valamint a „belső orvvadászatot”, amikor egy terü­leten jogosan tartózkodó vadász folytat orvvadászatot. Pechtol János, az Országos Magyar Va­dászati Védegylet ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, a vadorzásnak és az orvvadászatnak csak az 5-10 százaléká­ra derül fény, s mivel jogszabályba ütkö­ző cselekményekről van szó, nagyon ne­héz megbecsülni az okozott kárt is, ami bizonyosan több százmillió forintra tehe­tő. Hozzátette, az orvvadászat és a vador­zás elsősorban a nagyvadállományt érinti. A kár értékét nemcsak az ello­pott hús, hanem az állatok tenyészértéke és a megölt állat agancsá­nak, szarvának, agyarának, azaz a tró­feának az értéke is növeli. Az elnök kö­zölte, az éves legális teríték további leg­alább 10 százaléka kerül az illegális el­ejtést végzők kezére. Egy nagyobb, 10 ki­logramm fölötti agancsú gímszarvas bika elorzása többmilliós kárt is okozhat a vadásztársaságoknak. Az orwadászok sokszor nagy tenyészértékű állatot hur­kolnak vagy lőnek meg, azért, hogy vad­húshoz jussanak, amelyet orgazdáknak vagy vendéglőknek adnak el. - Veszp­rém megyében felbecsülhetetlen eszmei értékű károkat okoznak a vadorzók, de az anyagi kár is sok millió forint évente - mondta a megyei vadászkamara elnö­ke, Pap Gyula. Nemrégiben egyetlen éj­szaka alatt öt szarvasbikát lőttek ki orv­vadászok. A megyében 62 vadgazdálko­dási egység van, s folyamatosan érkez­nek jelzések vadorzásról. - A HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.. állami er­deiben 17 ezer hektár vadászterület ta­lálható. Évente 1400 nagyvadat lőnek ki, ennek 1-2 százalékának megfelelő az orwadászok által elejtett vad; ez ele­nyésző az ország más területein előfor­duló orwadászathoz képest - mondta Tengerdi Győző vezérigazgató.- Vas megyében minden évben ko­moly károkat okoznak az orwadászok, az engedély nélkül elejtett vadak száma elérheti az éves kilövési terv 10-15-20 százalékát, ennek értéke 10-50 millió fo­rint is lehet - mondta Kenesei István, a megyei vadászkamara titkára. Itt civile­ket és vadászokat egyaránt érnek orwa- dászaton, de már az Őrségben sem jel­lemző, hogy ez a cselekmény a megélhe­tést biztosítaná, sokkal inkább szól üzlet­ről. Vasban 31 vadásztársaság, 10 fóldtu- lajdonosi társaság, 2 vadászati és 9 erdészeti részvénytársaság vadásztat. A területre a nagyvadak jellemzők. A vad­ban az egyik leggazdagabb megyének számító Somogybán több fővadász is ar­ról számolt be, hogy évtizedek óta meg­szokott jelenség az orwadászat, becslé­sek szerint a kilőhető vadak tíz százalé­kával károsítják meg a vadásztársaságo­kat. Akad, aki szerint megjelent az „adrenalinvadászaf ’ is, amikor kifejezet­ten illegális vadászatra viszik a dupla iz­galmakért jó pénz fizető megbízót. Török Istvánnak, a Tuskósi Vadász­egyesület fővadászának tapasztalatai szerint a legtöbb orwadász fegyvervise­lési engedéllyel és vadászvizsgával is rendelkezik, vagyis orwadászó vadász. Sólyom Krisztián, a Hubertus Agrár­ipari Bt. vadászati ágazatvezetője sze­rint nőtt a fegyverrel és a hurokkal tör­ténő orwadászatok száma is az utób­bi időben.- Tolna megyében mindennapos az orwadászat - mondta Király István, az Országos Magyar Vadászkamara me­gyei területi szervezetének titkára. Becslések szerint az orwadászok által elejtett nagyvadak száma legalább fele a megyében legálisan elejthető, több mint tízezer nagyvadnak, de vannak térségek, ahol ugyanannyi vad esik ál­dozatul az orwadászatnak, amennyi a kilövési tervekben szerepel. Többnyire hurokkal, illegálisan tartott fegyverek­kel ejtik el a vadakat, és jelentős a „bel­ső orwadászat”, amikor a vadásztársa­ságok tagjai lövik ki és lopják el a vadat. A 64 vadászterületre osztott Tolna me­gyében az állatok vadgazdálkodási érté­két figyelembe véve itt több száz millió forintos kárt okoznak az orwadászok.- Baranyában több tízmillió forint évente a kár - mondta Gondos Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara me­gyei területi szervezetének titkára. A hatvan vadásztársaság fele időről időre arról számol be, hogy évente egy-két millió forint körüli káruk származik az orwadászok miatt. A jelekből ítélve az eltulajdonított vadak száma az utóbbi években emelkedett, de csak a „megél­hetési orwadászok” dolgoznak na­gyobb intenzitással. Zala megyében a becslések szerint eléri a százmillió fo­rintot az orwadászok által évente oko­zott kár összege. Nébel Szilveszter, megyei fővadász el­mondta: nagyon ritka a tettenérés, a bi­zonyítás, ezt az is nehezíti, hogy Zalában - amely Magyarországon a legtöbb vi­lágszínvonalú érmes nagyvaddal büsz­kélkedhet - kissé túlszaporodott a gím­szarvas- és a vaddisznóállomány. Itt rit­kább az illegális trófeavadászat; gyako­ribb, hogy a húsukért terítik le a vada­kat. A hivatásos vadászok sokszor találnak olyan gímszarvast, amelynek az orwadászok levágják a négy sonká­ját, kimetszik a bőr alól a karajt, a tetem nagy részét pedig otthagyják. A nagyva­dakat többnyire nem saját fogyasztásra, inkább illegális húskereskedelem miatt terítik le és darabolják fel. Egyfajta „va­luta”, vagyis fizetőeszköz a drága vad­hús - mondta a fővadász. - A 103 va­dászterülettel rendelkező Pest megyé­ben ugyanolyan „rossz” a helyzet, mint máshol az országban: a százmilliós nagyságrendű károkat okozó orwadász­ok ellen nehéz fellépni - mondta Nagy István, az Országos Magyar Vadászka­mara fővárosi és megyei szervezetének titkára, a megye vadászmestere. Kitért arra, várhatóan önálló bűncselekmény kategóriaként bekerül a Btk.-ba az orv­vadászat, amiért több éves börtönbünte­tés is kiszabható majd. Nógrád megye erdős részeinek aránya 44 százalék kö­rüli, duplája az országosnak. Itt jellem­ző a dróthurok, főleg ott, ahol nagy a szegénység. Dankóné Nagy Éva, a me­gyei rendőr-főkapitányság szóvivője kö­zölte, az elmúlt egy évben ismertté vált esetek többsége Salgótarjánban vagy a város környékén történt. Őzgidát, vem­hes szarvastehenet, vaddisznót ejtettek el így, fegyverrel is, hurokkal is. A megyei vadászkamarától megtud­tuk: jellemző, hogy az orwadászok a lebukásuk esetén enyhe büntetéssel megússzák. Egy, az MTI-nek név nélkül nyilatkozó vadgazdálkodási szakember kifejtette: a vadásztársaságoknál előfor­dulhat belső orwadászat is, azaz olya­nok tulajdonítják el a meglőtt vadat, akik az elejtéshez minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, jogszerűen tartózkodnak fegyverrel a területen. - Győr-Moson-Sopronban az utóbbi évek­ben „nagyjából szinten maradt” az ese­tek száma - közölte Pintér Csaba, a me­gyei kormányhivatal földművelési igaz­gatója. Rendszeresen fordul elő enge­dély nélküli kilövés, de hurkozás is. Je­lenleg egyetlen olyan ügyben folyik eljárás, ahol ipari módszerekkel végez­tek orwadászatot; ez bírósági szakban van. - Fejér megyében felbecsülhetet­len értékű eszmei és anyagi kárt okoz­nak az orwadászok a 76 vadászterüle­ten működő vadásztársaságoknak - mondta Pechtol Lajos, megyei fővadász, a megyei vadászkamara titkára. A kár nagyságát jelzi, hogy egy 2009-ben el­fogott társaságnál nyolcvannál több ér­tékes trófeát, két mázsa fagyasztott vad­húst, hangtompítóval és céltávcsővel felszerelt lőfegyvereket, éjjellátó beren­dezéseket foglalt le a rendőrség.- Komárom-Esztergom megyében nincs nyoma orwadászok jelentős tevé­kenységének, a vadászok általában ille­gálisan telepített hurkos csapdákkal ta­lálkoznak - mondta Lukáts Péter, a me­gyei vadászkamara elnöke. Az Északer­dő Zrt.. vadászterületein évente 5-10 olyan eset van, amelynek ügyében ér­demben feljelentést tudnak tenni, ezek kimutatható kárértéke 1,5-3 millió fo­rint - közölte Szentléleki Tibor, a cég osztályvezetője.- A Mátrában, valamint a Bükk nyu­gati részén és a borsodi dombságon mintegy 55 ezer hektáron gazdálkodó Egererdő Zrt.. területén évente öt-tíz al­kalommal bukkannak az orwadászat egyértelmű nyomaira - tájékoztatott Dobre-Kecsmár Csaba, osztályvezető. Ál­talában lemészárolt vagy csapdába esett vadakat, állatmaradványokat ta­lálnak, és minden esetben feljelentést tesznek a rendőrségen.- Bács-Kiskunban százmilliós nagy­ságrendű az orwadászok által okozott kár - mondta Mészáros Attila, a megyei vadászkamara elnöke. Kiemelte: egyál­talán nem túlzóak azok a becslések, amelyek szerint országos szinten milli­árdos nagyságrendű a kár. Szerinte ko­moly visszatartó ereje lesz elfogadása után annak a törvényjavaslatnak, amely az orwadászatot bűncselek­ménnyé, a hivatásos vadászokat pedig hivatalos személlyé minősíti.- Csongrád megyében évente mint­egy tíz esetre derül fény. Itt a vadállo­mány alapvetően „apróvadas” jellegű, túlnyomórészt nyúl, őz, fácán fordul elő. Emiatt jellemzően más fajtáját űzik az orwadászatnak, ezek a vadak ugyanis akár hátizsákban, kis helyen is elférnek - közölte Hegyes Zoltán, az Országos Ma­gyar Vadászkamara megyei területi szervezetének elnöke. A megyében 63, vadászatra jogosult társaság van, s 120- 130 hivatásos vadász dolgozik. Békés megyére nem jellemző az orwadászat elterjedése, az évek óta azonos, még ép­pen elviselhető szinten van - tudatta a megyei kormányhivatal osztályvezető­je, Valter Attila. Hozzátette: Békés megye apróvadakban gazdag terület, ahol az orwadászok a nyulakat és a fácánokat próbálják ülegálisan elejteni, agarak se­gítségével. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a vadászatra jogosult 68 szerve­zet összesen 470 ezer hektárnyi vadász- területen gazdálkodik. Szatmári Géza, a megyei kormányhivatal osztályvezetője elmondta: a vadászati morál jónak mondható; 2011-ben jogosulatlan vadá­szat miatt 6, a vadászat rendjének meg­sértése miatt 3 eljárás indult. Az előbbi­ek közül 3 ügyben szabtak ki vadvédel­mi bírságot. - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is milliós nagyságrendben okoznak kárt az orwadászok - közölte Kiss B. Zoltán, a Felső-Tisza-vidéki Vad­gazdálkodók Szövetségének elnöke. A 31 vadásztársaságot tömörítő szervezet vezetője elmondta: tapasztalataik sze­rint településenként átlagban legalább öt orwadász tevékenykedik, hurokkal ejtik el, vagy átalakított, megfúrt csövű, hangtompítóval is ellátott kispuskával lövik ki az állatokat. Főként mezei nyu- lak és őzek esnek áldozatul. Az orwa­dászok többsége jól szervezetten követi el a bűncselekményeket.- Hajdú-Bihar megyében főként a Debrecen melletti erdőspusztai térség­ben okoznak komoly veszteséget az orv­vadászok, akik elsősorban hurokkal őzeket ejtenek el - mondta Szendrei László, az agrárcentrum vadászati tan­székének oktatója, vadásztársasági el­nök. Közölte, szinte nincs olyan tanya, ahol ne lenne légfegyver; sokan úgyne­vezett hegyes végű légpuskatölténnyel vadásznak illegálisan kisvadakra, fő­ként nyúlra és fácánra. Borsay Balázs hajdú-bihari vadászati felügyelő elmondása szerint évente mindössze húsz körüli a felderített ügyek száma a megyében, miközben - mint fogalmazott - egyre többen húsért járnak az erdőkbe. Sokan 22-es kalibe­rű, „kispuskával” vadásznak, de nagy károkat okoznak a hurokkal dolgozó orwadászok is. Az orwadászok gyakran hurokkal ejtik el az értékes vadakat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom