Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-26 / 71. szám

2012. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ 5 KULTÚRA Fiatal fülekre hangolva adás Újra hangjátékot készít a közrádió, főleg a fiatalok a célközönség Salamon András rendező és Herman Flóra, a főszereplő a rádió felvételén Az iskolásokról szóló csa­ládi hangjátékkal, Tövis­házi Ambrus és Hó Már­ton zenéjével, valamint kitűnő színészgárdával erősít a MR 1 - Kossuth Rádió: nyárig hatvan rész lesz hallható az Időfutár című sorozatból. Mézes Gergely Ez nem a Szabó család - szöge­zi le rögtön az interjú elején Sa Iámon András, az Időfutár című hangjátéksorozat rendezője. És igaza is van, mert míg az 1959- ben indult Szabó család hetente egyszer jelentkezett, addig ezút tál napi sorozatról van szó. Rá adásul próbálkoznak az interak tivitással is: a műsor meghall­gatható az interneten és a. Facebookon is, hamarosan , , 7 , « rapszóvegiro verseny indul, es a g történet kanyarításába is bele- 1 szólhatnak a hallgatók. A meg | változott időket jelzi, hogy a so- * rozat zenéit az Amorf Ördögök bői, az Erik Sutno Bandből vagy a Péterfy Bori & Love Bandből is­mert Tövisházi Ambrus és a Most mizu pontosan? című po éndalt jegyző Hó Márton írják. Annak ellenére, hogy a sztori általános iskolások körül bonyo lódik, Salamon András szerint nem ifjúsági, tinisorozatról van szó. „Nevezték már fantasynak is az Időíútárt, de ez sem pontos definíció. A korosztály szem pontjából persze a fiatalok szá mítanak célközönségnek, de a történet többi szereplője, a tana rok, a szomszédok, a szülők ré­vén megjelennek az idősebb ge nerációk is. Ezért sokkal jobb el nevezés a családi sorozat” - vé­lekedik a rendező. Arra a kérdésre, hogy mivel próbálják épp azt a neten felnö­vő korosztályt megnyerni, amely számára a hagyományos rádió- hallgatás, pláne a hangjáték ft> galma ('gyre idegenebb, Salamon András azt feleli: igyekeznek mi nél „filmszerűbb” hangjátékot készíteni.,A fiatal korosztály fii lére hangolunk. Pergő, filmszeiíí jelenetekben gondolkozun k, amelyek tele vaunak látvánnyal, gazdag hangképekkel” - véleke dik a rendező, aki szerint ki kell lépni abból a „kliséből”, hogy a hangjáték egy letűnt kor műfaja vagy hogy csak az idősebbek hallgatják. Ezért a szappanope­rákból jól ismert Cliffhanger esz­közét is használják, vagyis egyes részeket mindig befejezetlen, iz gaknas cselekménnyel zárják. A filmrendezőként is ismert Sala mon nem is titkolja, a felvételek során gyakran eszébe jut, hogy mozgóképet is lehetne forgatm az anyagból. A történetért a Finito és a Made in Hungária szerzője, Tasnádi István és két írótársa, Je­li Viktória és Gimesi Dóra író­dramaturgok felelnek. „Egy ka maszlány izgalmas hétköznapja iról szól az Időfutár” - foglalja össze a cselekményt a rendező. A lányt Hannának hívják, Szeged ről költözik Budapestre, így új kő zösségekbe kell beilleszkednie, Névjegy SALAMON ANDRÁS 1956-1)011 születeti Budapesten. 1964-től gyermekszínész volt. 1976-1982 között a Magyar Televízió segédoperatőre, 1979-1981 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Eközben a le­gendás URH (együttes) dobo­például az iskoláéba, a bérházé­ba. „Az anyuka az ezotéria iránt érdeklődik, az apukának étele kés foglalkozása van. Hanna pe dig erős nosztalgiával, bánatosan gondol Szegedre" jellemzi Sala mon András az alapszituációt. Arra a kérdésre, hogy miként lesz egy családi sorozatnak Idő futár a címe, elmondja, a lány megismerkedik egy különös öregemberrel, aki tábíz egy fon tos tárgyat. „Egyelőre még nem tudni, miért olyan különös ez a tárgy, de annyit elárulhatok, hogy az időutazással lesz kapcso latos. A jelenben és a múltban is játszódik a történet” mondja a rendező, aki szerint ha valakit a történet elsőre nem is varázsol el, azt a remek színészgárda biz sóként is bemutatkozott. 1982-1985 között a Mafilm rendezőasszisztense, 1985- 1993 között pedig szellemi sza­badfoglalkozású. 1993 óta a Hunnia Filmstúdió rendezője. 2000 óta a Színház- és Film- művészeti Egyetem tanára. tusán meggyőzi majd. A főbb fel- nőttszerepeket Péterfy Bori, Ful­lajtár Andrea, Molnár' Piroska, Gyabronka iózsef, Láng Anna ntária, Derzsi János, Scherer Pé­ter, Nyakó Júlia és Stefan ovics Angéla játssza. Hannát a tizennyolc éves Herman Flóra alakítja, aki fiatal kora ellenére dolgozott már együtt a rendezővel és Tasnádi Istvánnal is. „Szóltak, hogy je­lentkezzek, de a castingon ne­kem is részt kellett venni” - me­séli Hennán Flóra, aki jelenleg a Bárka Színház East Balkán című produkciójában látható, vala mint amatőr mozgásszínházi társulatokkal dolgozik együtt. A szerepekre több mint hétszázan jelentkeztek. A fiatal színésznő számos díj birtokosa, a többi közt 1992-ben a filmkritiku­sok B. Nagy László-díját, 1997-ben (a filmszemle doku­mentumfilmes fődíját, 1998- ban, 2000-ben és 2008-ban pedig a filmszemle dokumen­tumfilmes rendezői és opera­tőri díját kapta meg. szerint rádiójátékban szerepel ni más típusú kihívást jelent a színpadhoz képest, mint fogai máz, a legfontosabb feladat a ter­mészetesség. „A mikrofonból azonnal kihallatszik a hazug, a hamis hang” - teszi hozzá Herman Flóra, aki tizenkét éves karakterét „megfigyelő” típus ként, ironikus, kritikus lányként jellemzi. „Mivel a többi szereplő­nél idősebb vagyok, ezért általá­ban akkor szokott a rendező szólni, ha nem beszélek elég ma gas hangon” meséli a felvéte­lekről. Megjegyzi: mivel a raun ka hétköznap délutánonként zaj lik, bőven jut ideje másra is. Salamon András szerint a rá diójáték rendezés hasonlít a fii mezésre, például a színészek nek sem kell nagy teret bejátsza niuk. „Meggyőződésem, hogy a rádiójáték sokkal jobban meg­mozgatja a hallgatók képi fantá ziáját, mint egy televíziós som zat. Itt a hallgatónak meg kell al kotnia a világot, így sokkal in tenzívebba részvétele. Persze se­gítünk neki, hangokkal, a trnosz férával, pótoljuk azt, műit a kép hiányával elvesztettünk. Azt hí szem, ez legalább olyan érdekes, mint filmet rendezni” magya­rázta a rendező. Április 20-án nyithat a Zöld Pardon április 20-án a Magna Cum In üde koncertjével nyithat újra a Zöld Par don. A szóra kozóhely marad a XI. keríi letben: a Rákóczi híd hídfő jénél üzemel majd. Az új te­rület 5700 négyzetméteres mérete megegyezik a régi vei, és maradnak az eddigi programok is. Dokumentumfilmeket támogat a Médiatanács huszonkét dokumentum film gyártását támogatja a Média tanács mintegy 191 millió forinttal. A szervezet döntött kilenc animációs filmterv támogatásáról is összesen csaknem 100 mii lió forint értékben. Többek között Lázár Ervin mese­hősei, valamint a vörös iszap katasztrófa esemé nyei elevenedhetnek-meg a köztelevízió képernyőjén. Duran Duran-koncert lesz Budapesten A BRIT DURAN DURAN ád koncertet június 28-án a Papp lősz ló Budapest Sportarénában. A csapat az eredeti tagokkal és Dom Brown gitárossal érkezik. Újra turnézik George Michael ismét remek egészségnek örvend George Michael, és készen áll rá, hogy folytas sa koncertturnéját. A Wham! együttes egykori frontembere szeptember 4 én és 6-án ad koncertet az osztrák fővárosban. A 48 esztendős világsztárt no­vember 21-én szállították be egy bécsi kórházba tüdő gyulladással. George Michael újra színpadon Négy kiállítás a Tavaszi Fesztiválon NÉZNIVALÓ Sajtófotók, enteriőrök, színháztörténeti tárlat is lesz Minden kicsit másként a színházi világnapon A 32. Budapesti Tavaszi Feszti vál keretein belül négy kiállítás is várja az érdeklődőket Buda pest múzeumaiban. A Balassi In­tézetben április 30-ig látogatha tó a fiatal alkotók munkáit felvo­nultató Kikelet című kortárs mű­vészeti tárlat. Kétszáz évvel ezelőtt, 1812 ben nyílt meg a pesti Német Színház a mai Vörösmarty té­ren. Az évfordulót a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Budapesti Történeti Múzeum és az Orszá gos Széchényi Könyvtár közös, a Múzsák a Teátrum téren című kiállítással ünnepli a B l’M Vár múzeumában. Az Iparművészeti Múzeum nagyszabású kiállítással mutatja be az 1920 as, 30 as évek művé­szi igényű enteriőrjeit, iparmű vészek alkotta lakberendezési tárgyait, a magyar iparművészet e fényes, nemzetközi sikereket felvonultató időszakát Art deco és modernizmus - Lakásművé szét Magyarországon 1920 1940 címmel szeptember 30-ig. Harmincadik évfordulójához érkezik a Magyar Sajtófotó Kiál lítás. A világ élvonalában című tárlat az elmúlt év legizgalma sabb pülanatait' természeti cso­dáit idézi fel. A Harminc év ké pekben című kísérőkiállításon az elmúlt három évüzed legjobb saj­tófotóiból készült válogatás is lát ható lesz május ó ig a Magyar Nemzeti Múzeumban. ■ Mohai Balázs felvétele Deborah Anne Dyer énekesnőről a Szigeten világnap Színházi világnapra készülnek szerte az országban, a Nemzetközi Színházi Intézet 1961 es határozata alapján 1962 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évad nyitója. Célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet, a kultúra fontosságára, kéije a közönség szeretetét és támo gatását. Ebből az alkalomból készül egész napos progra mokkái a Sufni G’ART’N ben is, ahová egy délutánra beköltözik a Bajor Gizi Színészmúzeum, s kezdődik az emlékezés: kicsit másképp, mint ahogy egy szín háztól „megszokott”. Beszél­getnek majd a színházi múltról és jelenről, „Dallamok déd anyáink világából” címmel zenés nosztalgia és karaoke lesz, este pedig felolvasó szín ház várja a látogatókat Alfred de Musset szövegei alapján. A színházi szerveződés egy évvel ezelőtti nyitásakor arra vál lalkozott, hogy otthont adjon azoknak az előadásoknak, auie lyek alig találnak maguknak teret. Kortárs magyar és kíilföl fii drámairodalom darabjával foglalkoznak felolvasó színházi esteken, a magyar és a világira dalom klasszikusaival pedig kicsit másképpen. Kísérle­teznek a hely, a műfajok adta lehetőségekkel. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom