Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-26 / 71. szám

2 2012. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Nem először bukott le... Balassagyarmat. Az egyik nagyáruház alkalmazottja tett bejelentést a minap a Balassagyarmati Rendőrka­pitányságra arról, hogy a mágneskapu sípoló jelzést adott, amikor egy férfi távo­zott a pénztártól. A „vásár­lót” az átvizsgáló-helyiség- be kísérték, ahol a táskájá­ból több, az adott üzletből származó, de ki nem fizetett termék került elő, hozzáve­tőleg hatezer forint érték­ben. A fiatalember a háti­zsákjába különféle csoki­kat, valamint egy-egy pár férfi és női cipőt rakott be, miután azokról az áruvédel­mi eszközt a nála lévő csí­pőfogóval eltávolította. - A 25 éves balassagyarmati férfit előállították és lopás vétség megalapozott gyanú­ja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Az árucikke­ket visszaadták az áruház képviselőjének, a lopáshoz használt szerszámot pedig lefoglalták. A rendőrség ez esetben is kezdeményezte a férfi bíróság elé állítását, miként tette azt az általa há­rom héttel korábban elköve­tett hasonló bűncselekmény miatt is - tájékoztatta la­punkat Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság szóvivője. Tereptúra a szennyvíztelepen Balassagyarmat Március folya­mán immár második alkalom­mal voltunk a Szent Imre Keresz­tény Általános Iskola, Gimnázi­um és Szakképző Iskola szerve­zésében „tereptúrán” a balassa­gyarmati szennyvíztisztító tele­pen. Hat társammal, és tanár­nőnkkel betekintést nyerhettünk a telepen zajló munkafolyamat­okba. Juhász Orsolya, telepvezető kalauzolt minket végig a külső helyszíneken, ahol a maga valójá­ban követhettük végig a szenny­víz útját: a gépi rácstól különböző tisztító medencéken át a fertőtle­nítő medencéig. A telepvezető asszony röviden ismertette ne­— A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából • az olvaaók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. künk a megyében folyó szenny­víztisztító telepek működési me­chanizmusát. Elmondta, hogy Nógrád megyében 12 ilyen köz­pont működik, amelyek közül a balassagyarmati dolgozik az egyik legkorszerűbb technológiá­val: az eleveniszapos szennyvíz- tisztítás biológiai nitrogén és foszfor eltávolításával. Láthattuk, hogyan készítettek háztáji mű­trágyát a szennyvízből nyert iszapból. A megszűrt iszapot há­romszor annyi szalmával keverik meg egy kotrógép segítségével, majd hat hónapig pihentetik, amíg műtrágyaként összeáll. A telepet pedig rendszeresen ellen­őrzik, hogy mindent az előírások szerint végeznek-e. A rendkívül körszerű esz­közökkel felszerelt laborató­riumokban Járja Ildikó, labo­ráns vezetett körbe bennün­ket. Beszámolt arról, hogy 44 féle vegyszerrel dolgoz­nak az előírások szerint. Szinte minden nap kapnak labormintákat, amelyek eredményét egy hét múlva már küldik is a megfelelő ha­tóságoknak. A „tereptúránk” rendkívül ér­dekes volt, mert nemcsak kémi­ai és biológiai ismereteink gaz­dagodtak, hanem a környezettu­datosság elve is nőtt bennünk. György Sára 10. osztály Szügyben tanácskoztak a polgármesterek A TÖOSZ megyei önkormányzati fórumainak kereté­ben nemrégiben Szügy községben tanácskoztak a Nógrád megyei polgármesterek, jegyzők, önkormány­zati szakemberek. A szép számban megjelent résztve­vők Markó Antal, a megyei tagozat vezetője, Szügy község polgármesterének köszöntése után a TÖOSZ megyei rendezvénysorozatának megfelelően a legak­tuálisabb kérdésekről tanácskoztak. kell igazodni. A járások illeté­kességi területének megváltoz­tatásában a minisztérium part­ner. A járások illetékességi te­rületét kormányrendelet fogja meghatározni tekintettel van­nak a helyi igényekre. A járási rendszer kialakítását féléves kutatómunka és egy 1000 főre kiterjedő reprezentatív felmé­Bitay Márton,' a Belügyminisztérium Önkormányzati Stratégiai Főosztályá­nak vezetője ismertette az önkormányzati rendszer megújításának elvi kérdéseit, az új önkormányzati törvényből adódó aktuális feladatokat Szügy. Bitay Márton, a Belügymi­nisztérium Önkormányzati Stra­tégiai Főosztályának vezetője is­mertette az önkormányzati rendszer megújításának elvi kérdéseit, az új önkormányzati törvényből adódó aktuális fel­adatokat. Az új önkormányzati törvényt, más kapcsolódó törvé­nyekkel együtt kell olvasni. A cél az volt, hogy a már jól műkö­dő rendszert nem feltétlenül kell megváltoztatni, ezért a régi tör­vényből több rendelkezés meg­maradt. Az állam nagyobb szere­pet kap a köznevelésben, az egészségügyi feladatok ellátásá­ban, az államigazgatási ügyek vitelében, illetőleg a katasztrófa- védelemben. A tisztán önkor­mányzati feladatok maradnak az önkormányzatoknál. A főosztályvezető kiemelte a polgármester megerősített sze­repkörét. Még nem látni tisztán, hogy az önkormányzati gazdál­kodás és finanszírozás hogyan néz majd ki. A normatív finan­szírozást a feladat finanszírozás váltja fel. Az elvárható, jó minő­ségi szakmai szint biztosítását kell garantálni. A feladatfinan­szírozási rendszertől kiegyenlí­tődést várnak. Az ágazatok fog­ják meghatározni, hogy mennyi­be kerül a feladatok ellátása. A polgármesteri hivatalok és kö­zös hivatalok kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi 768 körjegyző­ségből kiindulva alkották meg a mostani rendszert. Kizárólag a hivatali apparátus a közös, kü­lönböző mellékszabályokat kell majd alkalmazni. A társulási rendszerben na­gyobb nyitottság lesz, mint ed­dig. Dr. Zöld-Nagy Viktória, a Köz- igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra a járási közigazgatási rend­szerről tartott előadásában elmondta, hogy a minisztérium túl van a társadalmi egyezteté­sen. Ennek keretében 757 javas­lat érkezett, megyei egyezteté­sekre is sor került. Nógrád megyéből 12 javaslat érkezett, azok arra irányulnak, hogy a települések más járás­hoz tartozzanak. Az új Ötv. ér­telmében a közös önkormány­zati hivataloknak a járásokhoz rés előzte meg. A járások az ál­lamigazgatás legkisebb területi egységei. A kormány négy mo­dellből választott és annak alap­ján határozta meg az alapelve­ket. Az elvárás, hogy a járás- székhelytől 30 kilométeres tá­volság legyen. 160-180 járás ki­alakítására van lehetőség. A fővárosban hét járás lenne. A kormány határozatban rögzíti azt, hogy a meglévő ügyintézé­si elveket megtartják. A járási hivatal a fővárosi és megyei kor­mányhivatal kirendeltsége. Fo­lyamatban van a Két. módosítá­sa, amely szerint az elsőfok a járás, a másodfok pedig a me­gyei kormányhivatal. A kor­mányablakok rendszere az ok­mányirodák bázisán alakul ki. A kormányablakok száma 304. Vannak olyan államigazgatási feladatok, amelyeket a telepü­léseken kell hagyni. Járási ki- rendeltség rendszert, illetőleg ügysegéd rendszert szeretné­nek kialakítani. Jelenleg is mű­ködik az, hogy a körjegyzőség kollégái kijárnak, felvesznek ügyeket. A járási törvényjavas­latban 90 törvény módosítására tesznek javaslatot, ezek a jelen­legi államigazgatási jegyzői fel­adatok. Kormányzati egyetértés van a tekintetben, hogy a bir­tokvédelem, illetőleg a helyi adók végrehajtása a jegyzőnél maradjon. 2013 második felétől teljes funkciójú kormányablakok fog­nak működni. A földhivatalok, munkaügyi központok is a járás­hoz tartoznak majd. A személyi állomány kapcsán az államtitkár kiemelte, hogy a jegyző a felügye­leti szervtől fog függni. Az állam- , igazgatási és önkormányzati fel­adatok kettőségét szüntetnék meg az új rendszerben. A jelen­legi államigazgatási feladatokat ellátó kollégák kormánytisztvise­lői jogviszonyban átkerülnek a já­rási hivatalokhoz. Fontos, hogy az önkormányzatoknál alkalmaz­hatnak középfokú végzettségű kormánytisztviselőket is. Az ál­lamigazgatási és önkormányzati feladatok megoszlásáról általá­nos felmérés készül. A tanácskozáson Nógrádsáp polgármesterének kérdése arra irányult, hogy a járási határt mi­ért nem lehet átlépni a közös hi­vatalok létrehozása kapcsán. A helyettes államtitkár asszony vá­laszában elmondta, hogy ennek oka, amennyiben járási szint lét­rejön, az egy igazodási pont le­gyen. Nyitottak erre, de a két tár­cának szükséges egyeztetni. Szügy község jegyzője kiemel­te, hogy a feladat finanszírozás­ról többet kellene tudni az ön- kormányzati szakembéreknek. Kozárd polgármesterének kérdésére dr. Bitay Márton le­szögezte, hogy a jelenlegi társu­lások nem szűnnek meg, de ko­herenciát kell létrehozni. Dr. Szabó Sándor, kormány- megbízott is partnerséget aján­lott fel az önkormányzatoknak. KovácsáéAntunovics Ildikó, a Belügyminisztérium közfoglal­koztatásért felelős helyettes ál­lamtitkárságának munkatársa tájékoztatta a polgármestereket az önkormányzatok lehetősége­iről a közfoglalkoztatási progra­mokban. Kiemelte a március­ban induló START minta-mun­kaprogramokat, az induló kép­zéseket, valamint azt, hogy az idei évben csaknem kétszer A polgármesterek a heti bér kifizetésének megváltoztatását kezdeményezték. Az önkor­mányzatok nem látnak lehetősé­get a kistérségi START munka mintaprojektekben. Szerintük a munkaprogramokat össze kelle­ne egyeztetni azzal, hogy a tele­pülések rendbetételére is legyen forrás. A két lehetőség ötvözésé­re lenne szükség. A Nemzeti Társadalmi Felzár­kózási Stratégia elveinek érvé­nyesítését a helyi tervezésben témakört Lakatos Márk, a Köz- igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium Gyerekügyi és Terü­leti Főosztály, EU-s és kommuni­kációs főreferens munkatársa ismertette. Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ fő­titkára a szövetség legfőbb prog­ramjairól és aktuális Önkor­Résztvevők egy csoportja annyi pénzösszeg áll rendelke­zésre a közfoglalkoztatás támo­gatására, mint tavaly. A vitában Karancsberény pol­gármestere kifogásolta, hogy a START munka programok kap­csán nem marad pénz a közterü­letek tisztántartására, parkok gondozására. mányzati ügyekről tájékoztatta a résztvevőket. Végül, de nem utolsó sorban a jelenlévők tájékoztatót kaptak az állami erdei iskolákról, azok működéséről, igénybevételének lehetőségeiről Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcso­lati vezetőjének előadásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom