Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-17 / 64. szám
2012. MÁRCIUS 17., SZOMBAT 7 BENZINGŐZ demográfia Újabb történelmi mélyponton a születések száma, soha ennyire kevés gyerek még nem született. A társadalom egyre szélesebb rétege fogadja el a gyermektelenséget. / r J GYEREKVALLALASBOL MEGBUKTUNK Tavaly tovább romlott az egyébként is negatív hazai rekord: újabb kétezerrel csökkent a gyerekek száma, már csak 88 550-en születtek, s ha így folytatódik, tovább gyorsulhat a népesség fogyása Hiába a családpolitikai intézkedések, ha a munka és a család összehangolása még mindig reménytelen. Ma a 30 éves korosztály fele, a 35 évesek negyede gyermektelen, s valószínűleg már az is marad. Kun J. Viktória Lemondóan beszélnek a népesedési helyzetről a demográfusok: végleg kicsúszik az a korosztály a gyerekvállalási korból, ame- • lyik megmenthette volna a hazai helyzetet. Az biztos, hogy a korábbi becslésekkel szemben rosszabb számokat hoz majd a legutóbbi népszámlálás is. Hiába a családpolitikai intézkedések, a gazdasági helyzet és főleg a munkahelyek bizonytalansága miatt továbbra sem mernek gyermeket vállalni a párok. Tavaly tovább romlott az egyébként Ls negatív rekord: újabb kétezerrel csökkent a gyerekek száma, már csak 88 550-en születtek. A helyzetet a társadalmi szemléletváltás is tragikusan befolyásolja. „Drámai a fordulat, hiszen elindultuk a Németországban évek óta tapasztalható úton: a mindig is konzervatívnak számító, a családot első helyre soroló magyar társadalom is egyre elfogadóbb a gyermektelenség- gel szemben - mondja Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. - Már ötven százalék fölött van az ezt tolerálok száma, sőt kétszer annyian gondolják kimondottan jónak, mint korábban. De ugyanez a helyzet az élettársi kapcsolatokkal is.” A szakember szerint hiába a családi adókedvezmény, ha a munka ” és a család összehangolása még £ mindig nem sikerült, a bölcsődei férőhelyek száma tragikusan alacsony, a munkaadók hozzáállása pedig nem családbarát, miközben a jelenlegi gazdasági helyzetben a munka a családok számára mindennél fontosabbá vált. „Soha ennyire bizonytalan helyzet nem volt - teszi hozzá a kutató. - A felsőoktatás finanszírozásának kedvezőtlen átalakítása szintén befolyásolja a család- alapítást. Mindez kioltja a családtámogatások hatását. Ha ehhez hozzávesszük a társadalmi változásokat, az eredmény nem meglepő. Ráadásul jelentősen nő az első gyermeket világra hozók életkora, 28-29 éves korra.” Magyarországon napjainkban a munkavállalás és a megfelelő párkapcsolat hiánya miatt kevés a házasságkötés. Sokan egyáltalán nem találnak maguknak párt. A nők 5-6 évvel később szülnek, mint 10-15 éve. Egyre többen vannak, akik végül nem is tudnak gyereket világra hozni, biológiai okok miatt. „Ma a 32- 33 éves nők 30 százalékának nincs gyereke, s nem azért, mert a párok nem tervezik - 96 százalékuk szeretné -, hanem, mert ezek a tervek nem valósulnak meg” - mondja a szakember. Miközben Magyarországon kiugróan erős a gyerek iránti vágy; a felmérésekben a megkérdezettek döntő többsége a boldogság feltételének tekinti a gyereket, aztán mégsem vállalja. Hollandiában mindössze 8 százalék gondolkodik így, születésszámban mégis az élmezőnyben vannak. Itthon viszont a 30 évesek fele, míg a 35 éves korosztály negyede gyermektelen és nagy eséllyel az is marad. Az utóbbi időszakban a házasságon kívüli, általában élettársi kapcsolatban született gyerekek aránya is meredeken megnőtt. Ez is egyre elfogadottabb, de az üyen kapcsolatból kevesebb gyermek születik, mint a házasságból. A munka és a család ösz- szeegyeztetése is kulcskérdés, a magyarok a 3 éves gyes, gyed miatt arra szocializálódtak, hogy az anya több évet otthon marad. Azonban ez egyre kevésbé oldható meg. „Fontos lenne a gyermekintézményekben való előrelépés - mutat rá a demográfus. - Jövőkép és biztonság nélkül ugyanis a fiatalok nem mernek gyermeket vállalni. Amikor azt látják, hogy a családtámogatás egy tollvonással megszüntethető, az olyan törést okoz, amit később alig lehet rendbehozni. Pedig ma Európában az utolsó helyre kerültünk, a termékenységi mutatónk az alacsonyabbnál is alacsonyabb” - mondja Pongrácz Tiborné. A népességszám-csökkenés óriási probléma mind nemzet- gazdasági, mind szociális területen, hiszen 2030-ra akár 80 százalékkal is több lehet az idős ember, mint a fiatal. Ráadásul túl későn kapcsoltunk: mind többen gondolják úgy, hogy sokkal tudatosabban kellene felhívni a nők figyelmét arra, ne higgyék, hogy 35 éves kor fölött ugyanolyan könnyű szülni, mint huszonévesen. így a párok már tudatosan nem akarnak időben utódot. A demográfusok emellett a kiszámítható családpolitikát is kulcskérdésnek tartják. A nagycsaládosok például az elmúlt időszakban ennek se a negatív, se a pozitív hatását nem érzékelték, noha Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke szerint három vagy több gyerek után már mindez nem kérdés. De minden nagycsalád az első gyerekkel indul - teszi hozzá az elnök asszony. „A lélektani és az anyagi gátat kell leküzdeni az első, a második és a harmadik gyerek vállalása előtt. Onnantól viszont már mindez nem kérdés. Az, hogy a harmadik gyerek után az adókedvezmények megháromszorozódnak, önmagában valóban döntő érv lehetne, csakhogy a gazdasági körülmények, a munkahelyek bizonytalansága ez ellen hat. Mi a saját családunkon belül érzékeljük, hogy már az újabb generáció sem vállalja, vagyis tolja kifelé a családalapítás időpontját. Az első szempont a lakás hiánya, a másik a munkavállalás nehézsége, a harmadik, hogy a szűkebb környezettől nem számíthatnak segítségre a párok.” Egy 16 gyerekes család fogyasztása régen és ma Termék 2001-ben 2011-ben (heti 16 gyermek 8 gyermek adag) + 2 felnőtt + 3 felnőtt kenyér 21 kg 14 kg tej 281 101 zsír 4 kg 2 kg vaj 3,5 kg 3 kg liszt 12 kg 8 kg cukor 10 kg 6,5 kg méz 1 kg 1 kg sajt 2 kg 1,5 kg tejtermék 4 kg 3 kg szalámiféle 3,5 kg 3 kg húsféle 4 kg 4 kg tojás 40 db 30 db burgonya 20 kg 10 kg zöldségféle 5 kg 3 kg A statisztika nem mindenhol romlik A romák enyhítik a hazai drámai képet, az országos tendenciákkal szemben ők jelentősen javítják a negatív statisztikát. Becslések szerint a rendszerváltáskor a roma népesség 4,3 százalékot képviselt az összlakosságban, létszámuk mintegy 450 ezret tett ki. Tíz éve már 550 ezren voltak, 2009-ben 640 ezren. Ma a számuk akár egymillióra is tehető. Arányuk egyébként minden régióban emelkedik, bár különböző mértékben. Budapesten például a kétszeresére nőtt. A teljes roma népesség összlakosságon belüli aránya jelenleg 6 százalékos, 2021-re pedig 7,7-8 százaléknyira becsülhető. Ketyeg az óra A KÉSŐI ELHATÁROZÁS, illetve « fel nem isméit betegség okozta meddőség akadályozza leginkább a gyermekvállalást A fel nem ismert betegség előfordulásában is rosszul állunk. A női meddőségek 20 százaléka például az endometriózisra vezethető vissza, de gyakran 6-7 év is eltelik, mire rájönnek az orvosok, hogy a páciens ebben a betegségben szenved Addigra sokszor a kezelőoivos javaslatára kivették a nő petefészkét. Viktória 32 éves volt, amikor próbálkozni kezdtek párjával. Négy év és vizsgálatok sora sem vezetett eredményle. Ezután került dr. Fülöp Istvánhoz, a Róbert Károly klinikára, ahol azonnal felismerték, mi a gond. Viktória ma egy tizenegy hónapos kisbaba mamája, de injta kívül az utóbbi időben mintegy száz leendő anyukát kezeltek itt, eredményesen Vannak, akik hűek a hagyományhoz, s boldog nagycsaládban élnek: Tóthék 16 gyermeket nevelnek egy tanyán « > t I X *
