Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-14 / 63. szám
*3? ti'iú-f f f NOGRAD / 2012. MÁRCIUS 14., SZERDA, XXIII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM MEGYEI KÖZÉLETI NAPILAP HÍRLAP ÁRA: 135 FT ELŐFIZETVE: 92 FT PÉNZVILÁG 2012/03/13., 18 órai állapot Devizapiac CHF/HUF: 241,55 EUR/HUF: 291,31 USD/HUF: 222,24 4 £ 4 Takarmánybúza 2012. március 49 000 Ft/t Takarmánykukorica 2012. május 51 300 Ft/t Olajnapraforgó 2012. május 111 000 Ft/t Repce 2012. augusztus 123 000 Ft/t IDŐJÁRÁS <£b Napsütéses de felhős idő a mai prognózis.. UGTELETEK ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ Báli Dániel (20) 236-75-66 TERJESZTÉSI ES HIRDETÉSI ÜGYELET: (32) 416-455 A haza minden előtt KAKUK AUTOHAZKft UMA£ir Nww« 3100 Salgótarján, F^ülekitútil 54,i -Tél.^32/520-640. Fax'32/511-400?) IBevezetési kedvezményekkel,! tértékor finanszírozással 1- -'i Ikeressemárkakereskedésünkben! GAEA-GYEflEKHOLMI 2012. márc. 17., 9-12 óráig, Salgótarján, Sportcsarnok. Minden ami a gyerekhez köthető! Vásárolhatsz - eladhatsz, gyerekeknek arcfestés, ugrálóvár! Eladóként jelentkezz helyjegyért! babagyerek@index.hu 20/404-8783 „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak, hagyd örökül ha kihunysz..." HIRDETÉSFELVÉTEL újra a szerkesztőségben! Salgótarján, Alkotmány út 9. Tel.: 32/416-455. a Nógrád Megyei Hírlap, Grátisz hirdetésfelvevő hely. 9'v71215H901000 12063 Kölcsey Ferenc két sora ma is aktuális, valódi üzenet minden magyar számára. Fontos üzenet. Érdekes, hogy mi mégsem figyelünk rá. Rövidsége, régies szövege teszi? Nem tudni... Lehet, hogy ma a külföldi lehetőségek sokkal vonzóbbak, lehet, hogy szebb jövőt ígér a határ másik oldala, több pénzt, kevesebb adót, nagyobb választékot és még sorolhatnám. Pedig... „A Haza minden előtt:” olvashatjuk az üzenetben.... Mi mégis máshol, máshová, másnak cselekszünk? Akkor mit üzen számunkra Kölcsey idézett gondolata, mit üzén március 15-e? Üzeni, a magyarságot, melyet őseink harca nélkül lehet, hogy már feledhetnénk. Üzeni a hagyományokat, hiszen minden évben, március 15-én, - legalább egyszer az évben - megemlékezünk forradalmunkról, hőseinkről, akinek e történelmi változásokat köszönhetjük. Persze ez az egyszerű kérdés több másikat vet fel: Hock János hőseinkről mondott szavaival élve: „Mit ér nekem az egész világ, ha az egységes Magyarországot eltiporják, és az én fajom ezeréves történelmét megsemmisítik!” Mit jelent nekem az ország és történelmi múltja? Igen, a múltunkat nem veheti el senki, félre magyarázhatják, de értékeit nem vehetik el! Erre legyünk büszkék! A „másik” oldal persze egyből hangoztatja, hogy a múltból nem lehet megélni! Abból nem, de gyökerek nélkül nincs erős növény. Lehet, hogy más ország rendelkezik saját légitársasággal, lehet, hogy több pénzt tud adni orvosainak, pedagógusainak, sőt az is lehet, hogy „máshol” több államilag finanszírozott hely jut a felsőoktatásba jelentkezőknek, vagy, hogy az idősek már ötven- egynéhány évesen nyugdíjba mehetnek... Lehet. Kinek mi fontos, abban lát problémát. A legnagyobb baj forrása az, hogy mi, magyarok mindig azt keressük, ami máshol jobb, azt pedig nem vesszük észre, amiben a hazánk egyedülálló. Pedig ezeket kellene javunkra fordítani, és a jelen értékévé alakítani. Ehhez az kell, hogy a magyarok itt éljenek testben és lélekben is. Nem véletlen, hogy a külföldiek ide költöznek, nem véletlen, hogy itt akarnak idős korukban élni, nem véletlen, hogy a mezőgazdasági értékeinket is ők akarják kihasználni. Vegyük észre, hogy MAGYARORSZÁG érték! 164 évvel ezelőtt lelkes fiatalok mutattak új utat a magyar nemzetnek, tetterejük, küzdeni vágyásuk, a változás utáni óhajuk volt az, ami felébresztette a közösségi szellemet. Ez a határozott erő megmutatta, hogy az ország érdekeit szem előtt tartva, együtt, egyesült erővel, összefogva érdemes küzdeni. Azt a nemzeti öntudatot, amit a márciusi ifjak örökségként ránk hagytak, nem veszíthetjük el, őrizzük azt, vállalva a világ előtt, hogy hazafiak, magyarok vagyunk. Miként ők, mi is legyünk képesek álmodni, a jövőbe nézni, ne féljünk megélni a mát, bármilyen nehéz is olykor. Az 1848-49-es forradalom a szabadság és a remény forradalma volt, amely közösséggé kovácsolta a magyarokat, azt a nemzetet, amely harcba szállt a szabadságért. (Folytatás a 3. oldalon.) Jó szelet ladikosok! Nógrád megye. Az elmúlt év őszén immár hetedik alkalommal meghirdetett „Lapot a diákoknak!” („Ladik”) című általános iskolai médiavetélkedő a megyében utolsó állomásához érkezett. Ma 11 órakor méri össze tudását Salgótarjánban, a megyei kereskedelmi és iparkamara épületében a döntőbe jutott négy csapat a balassagyarmati Szent Imre iskolából, az etesi és a karancsaljai iskolából és salgótarjáni Gagarin iskolából. A győztes képviseli Nógrádot a június 11-13-i bonyhádi országos döntőben. Az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincsei A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből nyílt kiállítás kedden Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban. MTI Budapest A tárlaton olyan relikviákat láthatnak az érdeklődők, mint Kossuth Lajos lőfegyvert rejtő sétapálcája, Aulich Lajos szablyája, Vécsey Károly fokosa vagy Kiss Ernő pisztolykészlete. Meg kell őrizni múltunkat és az ahhoz kötődő emberi sorsokat megidéző tárgyakat - hangsúlyozta Hende Csaba honvédelmi miniszter a kiállítás megnyitóján. Mint mondta, a 19. század végén egy aradi közösség hatalmas gyűjtőmunkába kezdett, hogy megőrizze számunkra a történeteket, amelyeket ezek a tárgyak képviselnek ütközetekről, a tábori élet spártai körülményeiről, családok gyászáról. A Volt egyszer egy múzeum - válogatás az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből című kiállítás anyagát más kontextusban már láthatta a közönség Szegeden - ismertette Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója a tárlatvezetésen. A budapesti kiállításon azt igyekeznek bemutatni, hogy milyen tematikával működött az aradi múzeum. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeinek és dokumentumainak összegyűjtését és bemutatását aradi értelmiségiek kezde-' ményezték a 19. század végén. A gyűjtemény Szabadságharcos Emléktárgyak Országos Múzeuma néven komoly hírnévre tett szert, és az egyik legjelentősebb szakgyűjtemény lett. Az állandó kiállításnak és a műtárgyraktárnak helyet adó múzeumépület 1913-ban készült el. A múzeum a két világháború között, majd az azt követő években is látogatható volt, a szabadság- harc centenáriumára kiállítást is rendeztek. A hatvanas évektől a tárgyak zömét a múzeumi raktárak mélyére száműzték, és az anyag csak 1990 után kezdett újra kutathatóvá válni. A gyűjtemény anyagának feldolgozását és bemutatását az aradi és a szegedi múzeum, valamint a budapesti Hadtörténeti Múzeum által uniós pályázaton nyert 200 ezer eurós támogatás tette lehetővé. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum március 13. és 16. között Forradalmi Forgatag címmel egyebek mellett hagyományőrzők bemutatkozásával, kisdobos képzéssel, kézműves foglalkozásokkal és tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket. Március 15-én a látogatók láthatnak szablyavívást és fegyverbemutatót, szerelhetnek ágyút és megtekinthetik a Honvéd együttes műsorát is.
